A Drogriporter szerkesztője közérthetően elmagyarázza, miért jogsértőek, értelmetlenek és ártalmasak a diszkórazziák, és miért kell kiállnunk december 6-án egy józan drogpolitikáért.

Gyere el te is a tüntetésre és táncoljunk együtt a szabadságért! Dobjuk össze együtt a költségeket! Támogasd a rendezvényt te is!

A videó leirata:

Az elmúlt hónapokban tömeges diszkórazziák zajlanak klubokban, az ott táncoló fiatalokat tömeges vegzatúrának vetik alá, majd viszik el őket tucatjával bilincsben. A rendőrség ráadásul bejelentette, további razziákra készül. Pedig a diszkórazziák gyakorlata nem csak eredménytelen és káros, de egyben jogsértő is.

Hogy a diszkórazziák jogsértők, azt nem én mondom, hanem már 2007-ben kimondta az állampolgári jogok biztosa. Állásfoglalása szerint ezek az akciók az eredményeikhez képest is, aránytalanul nagy sérelmet okoznak az intézkedés alá vont fiatalok tömegeinek – azoknak is, akik fogyasztottak, és azoknak is, akik nem fogyasztottak illegális szert.

A legutóbbi diszkórazzián például 211 fiatal ruházatát, pupilláját, pulzusát vizsgálták át . 49 fiatalt vittek el bilincsben, akik állítólag nem mentek át ezen a “teszten”. És bent mindössze 16 fiatalnak – 7%nak – lett pozitív a vizelet-tesztje.

A pupilla- és pulzusvizsgálat orvosilag teljesen alkalmatlan arra, hogy kiszűrje a szerhasználókat – a szórakozóhelyeken homályos, meleg, párás környezetben táncoló fiatalok pulzusa amúgy is magasabb, pupillája tágabb. Maga a razzia pedig amúgy is növeli a pulzusszámot – valószínűleg az intézkedő rendőrnek is megnő.

Ráadásul nem jogszerű békés, ellenállást nem tanúsító fiatalokat automatikusan megbilincselni – erre nem ad okot az sem, ha drogot használtak. A legtöbb partidrog használata, talán a legális alkohol kivételével, nem jár együtt egyértelműen az erőszakos viselkedés kockázatával.

Egy nemrég elfogadott, a háborús vészhelyzetre hivatkozó, a parlament megkerülésével hozott rendeletben jogorvoslat nélkül hónapokra bezárhatóvá tesznek zenei klubokat, kocsmákat, amiket azzal gyanúsítanak, hogy ott drogterjesztés történt. Önmagában is elfogadhatatlan, hogy a törvények végrehajtására hivatott hatalmi ág megkerüli a törvényhozást. Az pedig, hogy a nyomozó hatóság bírósági engedély nélkül, önkényesen bezárathat klubokat, kimondottan az önkényuralom rémképét vetíti elő.

Egyesek úgy érvelnek, hogy a drogellenes harc még ilyen kemény eszközöket is szükségessé tesz. De valójában nem csak jogsértők ezek a razziák, de eredménytelenek is.

Komoly dílert elkapni, komoly drogmennyiséget lefoglalni egyetlen razzián sem sikerült még. Olyan ez, mint az orrvhorgászok körében ismert, tiltott gereblyézés módszere: végighúzzuk a horgokat a folyón, hátha beleakad valami hal, nem érdekel, mennyi kárt okozunk ezzel.

Ráadásul még ha el is kapnak pár fogyasztót: már az ENSZ is kimondta: a drogfogyasztók kriminalizálása káros, ehelyett a megelőzésbe, kezelésbe és ártalomcsökkentésbe kellene fektetnie az államoknak. A drogproblémák mögött mindig jóval több van: a magány, a kirekesztés, az otthontalanság, a feldolgozatlan többgenerációs traumák és a többi. Ezeknek a problémáknak a kezelésébe kellene befektetnie a kormánynak, hogy a helyzet tartósan változzon – de ezt sajnos elmulasztotta.

És persze beszélnünk kell az alkoholról is. Mert miközben a kormány szemellenzős drogellenes háborúba kezdett, minden csapból az alkohol népszerűsítése zajlik, a legfelsőbb körökben is. Pedig Magyarország élen jár az alkoholhoz köthető halálozások és megbetegedések terén. Sajátos politikai tudathasadás ez.

Az egyoldalú büntető-fegyelmező megoldások nem a biztonságot szolgálják, hanem inkább a kockázatokat növelik tovább. Megbélyegzés és kriminalizáció helyett az érintettek és a partizó közösségek bevonásával kell kialakítani olyan feltételeket, amelyek hozzájárulnak a szórakozó fiatalok testi-lelki egészségének javításához. Támogató környezetet kell teremteni, amelyben könnyű egészséges döntéseket hozni és könnyen segítséghez jut, aki bajba kerül.

Ott, ahol az önkormányzatok, a rendőrség és a klubok együttműködnek, sokkal kevesebb a baleset és a túlzott szerhasználat. A kulcs az ártalomcsökkentés: a személyzet képzése, képzett segítők jelenléte a helyszínen, pihenő- és hidratáló pontok, jó minőségű szellőzés, valamint anonim drogbevizsgálás, amelyet több országban, például Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban vagy Ausztriában már bizonyítottan sikerrel alkalmaznak.

A rendőrségnek egyébként lenne dolga. Nem a rendőrség az ellenségünk – csak azt szeretnénk, hogy a valódi bűnözőket kapják el.

Felháborító, hogy helyi szegény közösségeket megfélemlítő erőszakos kristály-dílerek, közpénzt kitalicskázó, adócsaló döbrögik, gyermekvédelmi intézményekben garázdálkodó ragadozók gyakran hosszú évekig zavartalanul működhetnek, miközben olyan fiatalok kezén kattan tömegével a bilincs, akiknek nem volt nagyobb bűne, mint hogy elszívtak egy spanglit. Vagy esetleg nem is fogyasztottak semmit: csak rossz helyen táncoltak rossz időben és magasabb volt kicsit a pulzusszámuk.

Ezeknek a lépéseknek a célja, hogy félelmet keltsenek – és nem hagyhatjuk, hogy a félelem irányítsa az életünket.

Mi, akik szeretjük a partikultúrát – a zene és a tánc örömét, közösségformáló erejét –, úgy döntöttünk: itt az idő, hogy kiálljunk egymásért. A Drogriporter hívta össze ezt a kezdeményezést, de pár nap alatt több, mint ezer ember csatlakozott és ajánlotta fel a segítségét. Magánemberek: partizó fiatalok, aggódó szülők, klubokban dolgozók, partiszervezők, zenészek. Olyanok, akik fogyasztottak már illegális szert, és olyanok, akik még soha. Ez nem a drogról szól – sokkal többről.

A partikultúra, a klubélet, a tánc önfeledt öröme, szabadsága olyan érték, amit érdemes megvédeni attól függetlenül is, hogy mit gondolunk a drogokról.

Találkozzunk December 6-án, szombaton 17 órakor a Kossuth téren!.
Lesznek pár felszólaló és rövid beszéd, de az idő nagy részében nem beszéddel, hanem zenével és tánccal fogunk kommunikálni. Együtt mutatjuk meg, hogy táncolni, bulizni, zenélni nem bűn. Győzzük le együtt a félelem uralmát – gyere el Te is! Ott találkozunk!