Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
A YouGov közvéleményutatása szerint a drogpolitika az egyik olyan terület, ahol a legtöbb amerikai liberálisabb irányban változtatta meg a véleményét.
Az amerikai közvélemény álláspontja az elmúlt 20 évben radikálisan megváltozott a drogpolitika, különösen a kannabisz politika kérdéseiben. A Gallup 1969 óta méri, hogy a lakosság hány százaléka szabályozná legálisan a kannabiszt. Arányuk 1969-ben 12% volt, és egészen a 90-es évek végéig 25% alatt maradt. Ekkor azonban egy gyors növekedés volt tapasztalható, ami 2010 körül elérte a lakosság 50%-át. A legutóbbi közvéleménykutatás szerint pedig már 68% legalizációpárti.
Ezeket a változásokat követi a politika is: 37 államban a gyógyászati, 19 államban pedig a rekreációs kannabisz-fogyasztást is legálissá tették.
De vajon hogyan és miért változik az emberek véleménye – és mennyiben változik másként különféle politikai kérdésekben egymáshoz képest?
A YouGov 2022 augusztusának első hetében a lakosság 1000 fős reprezentatív mintáján (hibahatár: ±3.3%) online végzett közvéleménykutatása ad némi támpontot ebben a kérdésben. Ennek célja az volt, hogy megállapítsa, az amerikaiak hogyan változtatják meg a véleményüket 11, a közvéleményt megosztó politikai kérdésben, és milyen okból. A választott témák: fegyvertartás szabályozása, halálbüntetés, abortusz, azonos neműek házassága, klímaváltozás, szólásszabadság, bevándorlás, egészségügyi ellátás, drogpolitika, faji diszkrimináció és külpolitika.
A kutatók megkérdezték, hogy élete során megváltoztatta-e valaha a véleményét a válaszadó ezekben a kérdésekben. Két témában mértek 40% fölötti változást: a külpolitikában (42%) és a drogpolitikában (40%). Ezeket követte az egészségügyi ellátórendszer (35%) és a halálbüntetés (33%) kérdése. Az azonos neműek házassága kérdésében mindössze 29% jelentett változást, és ugyanennyien változtatták meg a véleményüket a fegyverszabályozás kérdésében.
Egy másik kérdésben arra volt kíváncsiak, hogy azok, akik megváltoztatták a véleményüket az adott témákban, vajon liberális vagy konzervatív irányban tették-e ezt. A külpolitika tekintetében a véleményüket változtatók szerint többen (38%) mozdultak el konzervatív irányba, mint liberális irányba (30%), míg 32% nyilatkozta azt, hogy „valamilyen más módon változott meg a véleménye”. A drogpolitika terén ellenben a válaszadók majdnem fele (48%) liberális irányban vélte változni a véleményét, és csupán 26% konzervatív, míg 29% más módon.
A drogpolitikához hasonlóan liberálisabb irányban változtak a vélemények az azonos neműek házassága (68%), az abortusz (50%), a halálbüntetés (49%), a faji diszkrimináció (45%), a fegyvertatás szabályozása (41%) és az egészségügyi ellátás (43%) kérdéseiben. Konzervatívabb irányban a külpolitika mellett a bevándorlás (47%) kérdésében történt elmozdulás.
A kritikusok szerint erősen kérdéses, hogy mit tudhatunk meg ebből: vajon mit jelenthet az, hogy valaki konzervatívabbnak tartja a véleményét például külpolitikában? És vajon bele lehet-e minden hasonló politikai kérdést helyezni ebbe a bináris ellentétpárba? Ez a vizsgálat kétségkívül alkalmatlan arra, hogy a vélemények változásának nüanszaiba betekintést adjon.
Arra is kíváncsiak voltak még a kutatók, hogy azok, akik megváltoztatták a véleményüket, vajon milyen szempontok alapján tették ezt. 8 ilyen szempontot adtak meg: más emberekkel való beszélgetés a témáról, személyes élmények, világesemények, a (médiában) megfogalmazott kommentárok, új tények és információk, a világ jobb megértése a személyes érés során, a vallásos/erkölcsi nézetek változása illetve egyik sem ezek közül. Ezek közül több lehetőséget is meg lehetett jelölni.
Más témákkal összehasonlítva a drogpolitikában véleményt változtatók viszonylag nagy arányban (50%) jelölték meg az új tények és információk szerepét (csak a klímaváltozásban jelölték ezt meg többen: 53%). A második legnépszerűbb választott opció a drogpolitika esetében a világnézet személyes érés során való változása (47%) volt, majd ezt követték a világesemények (39%) és a témában olvasott/hallott kommentárok (36%), a személyes élmények (33%) és a másokkal való beszélgetés (32%).
Szintén kimagasló volt azok aránya, akik az utóbb két, személyes élmények/beszélgetések opciót jelölték be a többi témához képest. Nem meglepően a halálbüntetés kérdésében például mindössze 8% hivatkozott személyes élményére.
Szintén érdekes eredményeket hozott a Gallup júliusi közvéleménykutatása, amelyben arról kérdezték az embereket, hogy vajon hogyan látják a kannabisz hatásait a társadalomra és az egyéni fogyasztókra. A válaszadók többsége a társadalomra negatívabban ítélte meg a kannabisz hatásait, míg az egyéni fogyasztókra nézve pozitívabban.
Ami egyértelműen látszik: a kannabisszal való személyes tapasztalatok jelentős hatással vannak arra, ahogyan az egyének vélekednek ezekről a kérdésekről. Ugyanezen közvéleménykutatásból például kiderül, hogy a kannabiszt már valaha kipróbálók és a kannabiszt soha ki nem próbálók körében jelentős különbség van az ugyanerre a kérdésre adott válaszokban.
Sárosi Péter