A magyarországi ártalomcsökkentő szervezetek tegnapi megbeszélésén kiderült, hogy a tűcsereprogramok puszta léte is veszélybe került a pénzügyi és jogi akadályok miatt.
A magyarországi ártalomcsökkentő szervezetek tegnapi megbeszélésén kiderült, hogy a tűcsereprogramok puszta léte is veszélybe került a pénzügyi és jogi akadályok miatt.
Az ifjúsági minisztérium (ICSSZEM) által kezdeményezett megbeszélésre a Nemzeti Drogprevenciós Intézet könyvtárában került sor, a tűcserével és metadonkezeléssel foglalkozó szakmai és civil szervezetek munkatársai mellett az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP), a rendőrség (ORFK és BRFK), a Drogfókuszpont, a fővárosi drogkoordinátor, a Nemzeti AIDS Bizottság képviselői is megjelentek. Sajnálatos módon távol maradtak azonban a gyűléstől a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) képviselői.
A megbeszélés elsősorban a súlyos finanszírozási és jogi problémák megoldására összpontosított. A heroinfüggők életkörülményeinek normalizálásában és a HIV/AIDS prevenciójában központi szerepet játszó fenntartó metadon kezelés (melynek során az intravénás heroint egy orális úton szedhető opiátagonistával helyettesítik) lefedettsége még mindig sokkal alacsonyabb hazánkban (egyes becslések szerint mintegy 3%), mint a nyugat-európai országokban (30-40%). A kórházak finanszírozási rendszerében a metadonkezelés csak mellékes szerepet játszik, és bár igazából a gyógyszer maga nem kerül sokba (80 mg/ kb. 200Ft/ kb. egy ember napi adagja), a személyi és infrastrukturális feltételek biztosítására a támogatások nem elegendőek. Ezért kerülhetett sor arra, hogy a Nyírő Gyula kórház, a legnagyobb magyarországi metadonközpont fenntartója nemrégen létszámstoppot hirdetett, amelynek eredményeként jelenleg nem kerülhetnek új kliensek a programba. Csorba József pszichiáter főorvos szerint ez a helyzet tarthatatlan akkor, amikor az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) felvette a metadont a létfontosságú gyógyszerek listájára. A BRFK képviselője felvetette ezenkívül az előzetesben fogva tartott droghasználók metadonkezelésének bevezetését is, amely egyes városokban (pl. Miskolcon) már működik, az országos szintű, szisztematikus alkalmazás azonban még várat magára.
"A metadont a heroinfüggők kezelésére használják. Ez egy zöldes-sárgás folyadék, amelyet le kell nyelni. A metadont néha be is injekciózzák egyes emberek."
Szintén nehéz helyzetben vannak a tűcsereprogramok, amelyek a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása végett steril fecskendőket osztanak a droghasználók között. A kormány idén jelentősen (kb. 40%-al) csökkentette a civil szervezetek támogatását, a meglévő támogatások kifizetésére is gyakran hónapos csúszásokkal kerül sor. Veres Ilona, a Budapesti Drogprevenciós Alapítvány koordinátora gyakran saját fizetéséből kénytelen megvásárolni a fecskendőket, elkeseredettségükben már a Hollán Ernő utcai program bezárását fontolgatják. Ha a tűcsere bezár, drámaian megnövekszik a HIV és hepatitis járvány terjedésének valószínűsége a fővárosban. Szintén problémát jelent, hogy a rendőrök gyakran nem tartják tiszteletben a BRFK és a tűcsereprogramok által aláírt szerződést, melynek értelmében a tűcsereprogram igénybe vételét igazoló kártya felmutatása esetén a rendőr nem tekinti bűnjelnek a droghasználónál talált fecskendőt és nem végez célirányos akciókat a programok környékén. A TASZ felvetését, miszerint a rendőröknek felvilágosító tréningeket kell tartani, a BRFK jelenlévő képviselője is támogatta.
"Ez a rohadt használt fecskendő AIDS-et, hepatitist és más halálos betegségeket terjeszt. Nem támogatom a droghasználatot, de tudom, hogy a tiszta fecskendők segítenek életben tartani a lányomat, amikor drogokat használ" (A Positivehealthproject plakátja)
Felvinczi Katalin, az ICSSZEM kábítószerügyekért felelős miniszteri biztosa elmondta, hogy napirenden van a szociális törvény módosítása, amely reményei szerint megnyugtató megoldást talál majd „a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátásának” finanszírozására. Ígéretett tett ezenkívül arra is, hogy a minisztérium a továbbiakban is élénkíteni próbálja a civil és kormányzati oldal közötti párbeszédet, hogy az esetleg szükséges jogszabályváltoztatásokat ki lehessen dolgozni.
