A hónap közepén az Európai Bizottság jóváhagyta a belga határon fekvő holland egyetemi város, Maastricht kérését, mely arra irányult, hogy a drogturizmus felszámolása érdekében csak helyi lakosok látogathassák a város coffee shopjait. A hír kapcsán született cikk összehasonlítja a drogturizmus különböző formáit a világban.
Maastricht példájából kiindulva az írás foglalkozik több határmenti város coffee shopjainak helyzetével és megjeleníti azokat a véleményeket is, amelyek szerint ezek a kisvárosok csak profitálhatnak a látogatásokból befolyó plusz bevételből, ezért külföldiek kitiltása nem megfelelő megoldás. A TASZ alább látható filmjéből kiderül, hogy az összes coffe shopot bezárató Bergen Op Zoom lakóinak semmi problémája nem volt a külföldi vendégekkel, viszont az intézkedés hatására komoly bevételkieséstől tartanak. Egy másik határmenti kisváros, Tilburg polgármestere szerint nem a coffee shopokat kell bezárni, hanem a kannabisz termesztésének és forgalmazásának legális szabályozását kellene megvalósítani a határ mindkét oldalán.
Füstölés Határok nélkül – a TASZ filmje a holland coffee shopokról
A holland példa után a szerző rátér a nyári parti-turizmus Mekkájaként híres Ibizára, ahol coffee shopok és egyéb legális beszerzési lehetőségek híján az partiszezonra odaköltözött drogkereskedők töltik be az eladói posztot, úgyhogy ebben az esetben leginkább dílerturizmusról beszélhetünk. A szigeten június és szeptember között a partizó fiatalokra specializálódott, túlnyomórészt rivális brit dílercsoportok értékesítik a becslések szerint napi 40 ezer darab Ecstasy tablettát. Látva azonban az eredeti, MDMA-t tartalmazó tabletták erőteljes visszaszorulását valószínű, hogy a dílerek által Ecstasy néven kínált pirulák nagyrészt más, gyakran veszélyesebb, de adott esetben legális szereket tartalmaznak. A cikk a kolumbiai „kokain túrák” rövid ismertetésével zárul, amelyről két évvel ezelőtt részletes írásban olvashattunk szintén az [origo]-n.
Kardos Tamás
Drogriporter
2010.07.26.
