Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
A droghasználók aktivizmusának elbeszélt történetét bemutató sorozatunk utolsó része.
Az epizódot a lenti képre, vagy ide kattintva lehet megnézni a YouTube-on. Nem tudjuk beáhgyazni az oldalba, mert a YouTube valamilyen okból korhatárossá tette. A magyar feliratot a YouTube ablak alján lehet bekapcsolni.
Az Egyesült Királyságban is a HIV járványra adott válaszként született meg a droghasználók mozgalma, amit a sorstársak alulról építettek fel. Az első HIV pozitív embereket tömörítő angol csoport a Mainliners volt. A Mainliners egyik alapítójának, John Mordaunt-nak a halála után, az özvegye, Andria Efthimiou-Mordaunt megalapította a John Mordaunt Trust-ot, amely ártalomcsökkentő eszközöket kezdett el osztani, és a droghasználók érdekeit kezdte el képviselni.
Az epizód második főszereplője Mat Southwell, az angol állami egészségügyi rendszerben dolgozott, ártalomcsökkentő programokat menedzselt. A munkamódszere a közösségszervezés volt, amit a meleg férfiakkal való HIV megelőző munka során sajátított el. Segített létrehozni olyan másodlagos tűcsere programokat, amik droghasználókból álltak, akik olyan helyekre is el tudták vinni a tűket és fecskendőket, ahova az elsődleges programok nem jutottak el. Része volt a crack squadnak, amely együttműködött a Királyi Általános Orvostudományi Főiskola orvosaival, hogy úgy tudják azonosítani a crack használat valós és konkrét ártalmait, hogy közben leszámolnak a mítoszokkal és megbélyegzéssel, ami erre a drogra tapadt. A MixMag nevű táncos zenei lappal együttműködve megkezdték az ország party ártalomcsökkentés oktatását. Mat részt vett az Európai Droghasználók Hálózatának (EURONPUD) megalapításában is.
A Droghasználók Nemzetközi Hálózata (INPUD) egy globális sorstársakat összefogó hálózat, amelynek célja hogy elősegítse a droghasználók egészségének megőrzését és jogainak védelmét. Az INPUD-ot 2006-ban alapították, amikor különböző nemzetiségű droghasználó aktivisták megfogalmazták a Vancouveri Deklarációt. Az INPUD történetét a filmben Judy Chang, a szervezet igazgatója meséli el. Bemutatja, hogy hogyan tömöríti ez az ernyőszervezet a világ régióinak droghasználó szervezeteit annak érdekében, hogy a nemzetközi világban is hallatni tudják a hangjukat a droghasználó emberek. Az ENSZ minden releváns intézményével, úgy mint a WHO, a UNAIDS, a UNODC, a UN CND dolgoznak annak érdekében, hogy az ilyen szintű döntéshozatalra is hatást tudjanak gyakorolni. A droghasználat dekriminalizációjáért és legalizációjáért szállnak síkra, az ártalomcsökkentés, hepatitisz és tuberkulózis kezelés, a túladagolás megelőzés elősegítésén dolgoznak. Küzdenek a halálbüntetés, az állam erőszakszervezetei által elkövetett gyilkosságok és az emberi jogok megsértése ellen.
Ezzel a dokumentumfilm sorozattal az INPUD és a Drogriporter fejet hajt azok előtt a bátor aktivisták előtt, akik életüket a droghasználók emberi jogainak védelmére tették fel, és hozzájárultak ahhoz, hogy a világ jobb hely legyen, hogy csökkenjen a fájdalom és több legyen az öröm a világban.
Szöveg és film: Takács István Gábor
Az Epizód elkészítésének hátteréről:
Ezt az utolsó epizódot két helyszínen forgatták számunkra videósok. Az angliai interjúkat Hatala Noémi készítette, Judyval pedig Thomas Ronchetti forgatott Milánóban. A filmbe egy részt átvettem egy nagyszerű műsorból, a 60 minutes Liverpoolról szóló adásából amit valamikor a 90-es évek elején forgattak. A Műsor bemutatja, hogyan írtak fel a városban orvosok legális heroint és crack-et a klienseiknek, ezzel stabilizálva az életüket és megszüntetve a bűnözést és eltüntetve a dílereket a környékről. nagyszerű műsor, mindenkinek ajánlani tudom.
Kik azok a drog- vagy kábítószer-használók akikről a filmsorozat szól?
Az, hogy kábítószer-használó, leginkább egy jogi kategória. Azokat az embereket jelöli, akik az ENSZ egyezményekben és az országok büntető törvénykönyvében listázott tiltott szereket használják. A világon rengeteg ember van, aki tiltott szereket használt már életében, vagy használ jelenleg is. Ezeknek az embereknek a jelentős része különösebb probléma nélkül használja ezeket a szereket, nem válik tőlük függővé, alkalomszerűen, bizonyos eseményekhez kötve használ. Azt is mondhatjuk, hogy gazdagítja a droghasználat az életüket. Van egy kisebbségük a tiltott szerek használóinak, akiknek az életében a tiltott szerek használata sokkal nagyobb teret nyer, vagy akik függővé válnak ezektől a szerektől és a droghasználat rájuk és környezetükre nézve „problémássá válik”. Vannak köztük olyanok, akik injekciósan használnak tiltott szereket, például heroint vagy kokaint. A drogtilalom mindenkire érvényes, de kevésbé hat a különböző drogokat használó és különböző szocio-ökonómiai, vagy társadalmi státuszú emberek életére. A leginkább pont azokat érinti negatívan a büntető drogpolitika, akiknek egyébként is nagyobb problémájuk van, akik marginazáltabbak, akik kockázatosabban és veszélyesebb szereket használnak. A filmsorozatunk elsősorban ezeknek az embereknek a polgárjogi harcáról szól.
