• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

5 dolog, amit az addiktológiai kongresszuson megtudhattunk

december 6, 2017 | Szerző: Péter Sárosi

Tweet

Ez a cikk eredetileg a 444-es blogunkon jelent meg.

A Magyar Addiktológiai Társaság siófoki konferenciáján megismerhettük a legújabb drogfogyasztási trendeket és az ellátórendszerrel kapcsolatos problémákat. Íme néhány érdekes tanulság! 

1. A mélyszegénységben élő fiatalok drogfogyasztása csak a jéghegy csúcsa

A média sokat cikkezett az elmúlt időben arról, hogy a főleg romák által lakott szegénytelepeken (szegregátumok) is terjed a dizájner drogok fogyasztása (mi is készítettünk erről filmet). Az elmúlt évben mintha a kormányzat is felébredt volna szendergéséből, és kezdene ráébredni, hogy a szegregátumok időzített szociális bombák. A minisztérium újabban kutatásokat támogat, hogy feltárja a mélyszegénységben élő fiatalok drogfogyasztási szokásait. Ezen kutatások egyikéről számolt be Lannert Judit. A szegregált általános iskolák tanulói körében végzett felmérés kimutatta, hogy a dizájner drogok fogyasztása ezek között a fiatalok között magasabb, mint az általános népességben. És ahol megjelenik, ott jóval nagyobb károkat okoz. A drogfogyasztás csak a jéghegy csúcsa, a problémák jóval mélyebbek és sokrétűbbek. A nyomor és kirekesztettség önmagában még nem vezet drogproblémákhoz, de az ezzel együtt járó ingerszegény környezet, rendkívül alacsony színvonalú oktatás, a megfelelő szülői kontroll hiánya mellett felnövő gyermekek veszélyeztettebbek. A kutató szerint a kiégett, túlterhelt pedagógusok, a gyógyszer- és alkoholfüggőséggel küzdő szülők és úgy általában a gyermekeket körülvevő egész felnőtt közösség rendkívül leromlott fizikai és mentális egészségi állapotban leledzik.

2. Egyre több hajléktalan ember fogyaszt dizájner drogokat

Míg egy 2007-ben végzett felmérés szerint a hajléktalanok körében nagyjából hasonló érintettségeket figyelhettünk meg az illegális szerfogyasztás terén, mint az általános népesség körében, a Paksi Borbála által most bemutatott kutatás szerint a helyzet azóta sokat romlott. A hajléktalanok ma már kimondottan veszélyeztetett csoportnak számítanak, különösen az új pszichoaktív anyagok (dizájner drogok) fogyasztása terén. Minden tizedik hajléktalan – az általános népességhez képest nyolcszor annyian – fogyasztanak illegális szereket legalább havonta. Ötször annyian fogyasztanak alkoholt naponta. Háromszor többen fogyasztanak kannabiszon kívül más drogokat is. Az pedig nem meglepő, hogy jóval több problémájuk van a rendőrséggel, mint az otthonnal rendelkezőknek. A lakhatási problémák és a drogproblémák közötti összefüggés eddig is ismert volt, ami viszont riasztó, az a helyzet drámai romlása az elmúlt években. Bár a kutatás nem ment bele a trendek magyarázatába, nem nehéz felismerni azokon az elmúlt évek szegényellenes intézkedéseinek hatását.

3. Még mindig nagyon férfiközpontú az ellátórendszer

A magyar addiktológiai ellátórendszer az elmúlt húsz évben elsősorban felnőtt fehér férfi heroininjektálók befogadására rendezkedett be. Ezt a szomorú igazságot szűrhettük le Kaló Zsuzsa kutatási beszámolójából (rádióbeszélgetés vele itt!). A drogfogyasztó lányoknak, nőknek számos olyan szükséglete és igénye van, amelyekre nagyon kevés szervezet van felkészülve. Gyakoriak körükben például a kezeletlen traumák, amelyek gyermekkori abúzusból vagy párkapcsolati erőszakból származnak. Gyakran ma is abúzív kapcsolatban élnek. A drogfogyasztás gyakran a poszt-traumatikus stressz öngyógyításának egy formája. A megkérdezett hazai szervezetek 73%-ánál nincs semmiféle lányoknak, nőknek szóló program, ahol van, ott is leginkább a varrókörhöz hasonló foglalkozásokra terjed ki. Ideje ezen változtatni és a nők számára is hozzáférhetővé tenni az ellátóhelyeket, és nekik szóló szolgáltatásokat kialakítani. (Lásd az erről a témáról készített írásunkat!)

4. A szegregátumokban szegénypolitika nélkül nem lehet visszaszorítani a drogfogyasztást

Észak-magyarországi és dél-dunántúli szegregátumokban élő, dizájner drogokat fogyasztó fiatalok körében végzett vizsgálat eredményeiről számolt be Rácz József professzor. Háromféle drogfogyasztási mintát különböztetett meg: 1) stresszoldási célú, a 2) túlélést elősegítő és a 3) többletet adó (pörgés, közösség, vigalom) – bár ez utóbbi kategória elsősorban a hagyományos kábítószerek fogyasztóira jellemző. A dizájner drogok fogyasztói alig számolnak be eufóriáról – számukra a drogfogyasztás többnyire arról szól, hogy a mindennapok túlélésért folytatott küzdelmében felszínen maradjanak. Az éhezés ezeknek az embereknek a mindennapok részét képezi. Bármennyire is különösnek hangzik a kényelmes középosztálybeli jólétből, számukra a drogfogyasztás bizony túlélési stratégia. A holisztikus értelemben vett egészség, mint a kreatív energiák felszabadulása viszont nem segítené elő azt, hogy ebben a környezetben túléljenek. Rácz professzor előadása végén hangsúlyozta, hogy ezekben a szegregátumokban az addiktológiai beavatkozások önmagukban teljesen elégtelenek – szegénypolitikára lenne szükség, ami megteremti az emberhez méltó élet feltételeit.

5. Az addiktológiai szakma megosztott, mesterséges törésvonalak mentén

A konferencia számos szekciójában felmerült, hogy az ellátórendszer súlyos forrás- és szakemberhiánnyal küzd. Ezeket a problémákat a legátfogóbban B. Erdős Márta előadása tárta fel. Kutatásuk során 113 ellátóhely munkatársait kérdezték meg, ezek 73%-a szociáis 27%-a egészségügyi szolgáltató volt. A válaszok azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben a szolgáltatók az alapszolgáltatások fenntartásáért küzdenek, nincs kapacitásuk arra, hogy minőségbiztosítással, fejlesztéssel, hazai vagy nemzetközi szakmai kapcsolatok építésével, jó gyakorlatok beépítésével foglalkozzanak. A szakmát ezenkívül különféle törésvonalak osztják meg, ezek többsége persze nem kibékíthetetlen ellentétet takar, sokkal inkább a politikai hatalom vetíti rá őket a szakmai életre. Ilyen például az ártalomcsökkentés vs. felépülés ellentét – hiszen a drogfogyasztás kockázatait csökkentő és az absztinencia elérését célzó beavatkozásoknak ugyanazon integrált ellátórendszer részét kellene képezniük, amelyben sokféle szemlélet megfér egymás mellett. Ezeket csak a politika állítja szembe egymással. Sajnos az elmúlt években az ártalomcsökkentő programok állami támogatása lecsökkent, tűcsere programokat zártak be, és ez nem maradt hatástalan a szakmára. A másik ilyen ellentét az egyházi és a civil szolgáltatók közötti ellentét, amely szintén amiatt élesedett ki, hogy a jelenlegi kormányzat diszkriminatív módon előnybe hozza az egyházi szolgáltatókat, akik jóval több forrással és kapcsolati tőkével rendelkeznek. Csak remélni lehet, hogy egyszer majd helyreáll a megfelelő egyensúly.  

Fontos még megemlíteni, hogy a Magyar Addiktológiai Társaság kongresszusán a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) első ízben adta át a szakma elismerését kifejező díjakat. Nyírády Adrienn, a Nemzeti Drog Fókuszpont korábbi igazgatója Bayer István Díjat kapott a tudományos kutatás terén elért eredményeiért. Nagy Alíz, a szatymazi Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentum Rehabilitációs Részlegének vezetője, illetve Barna Erika, a Kék Pont korábbi kommunikációs vezetője pedig Veres Ilona Díjat kapott, a segítés és a társadalmi kommunikáció terén nyújtott teljesítményükért.  

A teljes programfüzet itt letölthető!

A kongresszuson közösségi rádió működött, hamarosan felkerülnek az ott felvett anyagok, számos érdekes interjút lehet majd itt meghallgatni!  

Sárosi Péter

Kategória: Blog

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter