Vajon miért tűnt el hirtelen a heroin az ausztrál nagyvárosokból 2001-ben?
2001 decemberében olyan változás ált be az ausztrálai heroinpiacban, amire senki sem számított: a drog hozzáférhetősége szinte napok alatt soha nem látott szintre zuhant. Ezt erősítették meg mind az egészségügyi ellátórendszer, mind a rendőrség adatai. Vajon miként volt ez lehetséges? A rendőrség és a kormány készen állt a válasszal: beérett a hosszú évtizedes bűnüldöző munka gyümölcse, és sikerült végre annyira szétzilálni a herointerjesztő hálózatokat, ami a kínálat jelentős csökkenését eredményezte. De vajon tényleg győzelemre állt a kormány a drogellenes háborúban?
Azóta sok kutató kétségbe vonta ezt az állítást: szerintük a heroinhiány okait sokkal inkább a forrásországokban (Burma, Afganisztán) lejátszódó változásokban, illetve a heroinpiac globális átrendeződésében kell keresnünk. 2001-ben ugyanis Afganisztánban a tálibok totális tilalmat vezettek be az ópium-termesztésre, ami meglepően sikeresnek bizonyult. Az ausztrál heroinpiacot azonban nem Afganisztánból látták el, hanem az Arany Háromszögből – Burmából és Thaiföldről. Vajon miért alakult ki drámai heroinhiány Ausztráliában, miközben az elsősorban afgán ópiumból táplálkozó európai heroinpiac visszaesése ehhez képest elenyésző volt? Egyes szakemberek szerint erre az a magyárazat, hogy a beszűkült afgán forrásokat az európai elosztók dél-kelet ázsiai heroinnal egészítettek ki. A burmai drogurak számára ugyanis az európai piac meghódítása jóval kecsegtetőbb cél volt, mint a viszonylag szűk ausztráliai heroinpiac ellátása. Amennyiben ez a hipotézis helytálló, akkor a bűnüldöző tevékenységnek vajmi kevés köze volt az ausztrál heroinhiányhoz. És bár a heroinhiány rövid távon számos pozitív hatással járt (így például csökkent a túladagolások száma), nem várt következményeket is maga után vont: sok heroinfüggő átállt a stimulánsok, az amfetamin és a kokain injektálására. Az amfetaminpiaccal pedig a rendőrségnek azóta sem sikerült leszámolnia.
Az Addiktológia c. szaklapban a TASZ munkatársa az International Journal of Drug Policy tematikus számának írásait értelmezte – a teljes cikk elolvasható itt.
Sárosi Péter
