Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
Az eddigi legalaposabb tudományos vizsgálat az alkohollal ellentétben nem talált jelentős összefüggést a kannabisz fogyasztása és a közlekedési balesetek elkövetése között, azonban a sofőröket továbbra is arra intik, hogy csak józanul üljenek a volán mögé.
Az alkoholfogyasztás a közlekedési balesetek egyik fő okozója a világon. Most, hogy Amerikában egyre több állam teszi legálissá a kannabisz fogyasztását, megnőtt az igény a fűszívásnak az autóvezetésre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások iránt. Egyesek azzal riogatnak, hogy a fűlegalizáció miatt majd elszabadulnak a közlekedési balesetek.
Bár laboratóriumi vizsgálatok során már kiderült, hogy a kannabisz bizonyos vezetői képességeket negatívan befolyásol (pszichomotoros képességek, megosztott figyelem, sávtartás, kognitív funkciók), és azt is tudjuk, hogy a kannabiszt gyakran kimutatják a közlekedési balesetek áldozatainak vérében – a pontos ok-okozati viszony feltárása még nem történt meg. Vajon a kockázatvállaló emberek hajlamosabbak füvet szívni, vagy a fűszívás teszi kockázatosabbá az autóvezetést? A legtöbb vizsgálat a sofőrök saját bevallására támaszkodik a bódult állapot megállapításában, és nem alkalmaz esetkontrollt sem (nem hasonlítja össze adatait olyan sofőrökével, akik nem követtek el balesetet). Kevés kutató támaszkodott a THC-t a vérből kimutató drogtesztek eredményeire és alkalmazott esetkontrollt együttesen. Az ebbe a kategóriába tartozó kutatások a kannabisz-fogyasztás és a közlekedési balesetek elkövetése között eddig nem találtak összefüggést.
Az USA közlekedésbiztonsági hatósága (NHTSA) ezért egy átfogó vizsgálatot végzett, amely az eddigi legnagyobb és legalaposabb a hasonló kutatások közül. A kutatók egy 20 hónapos időszakban több mint 3095 közlekedési balesetetben érintett, drogteszten átesett sofőr adatait hasonlították össze 6190 balesetben nem érintett sofőr (kontroll csoport) adataival. Amennyiben nem vennék figyelembe a demográfiai tényezőket (kor, nem, alkoholfogyasztás stb.), akkor a fűszívás jelentős kockázati tényező lenne, azonban miután ezeket a tényezőket is beszámították, a különbség a józan és a fűszívó sofőrök között gyakorlatilag eltűnt.
A kutatók tehát arra a következtetésre jutottak, hogy azok a csoportok, amelyek eleve gyakrabban követnek el baleseteket, gyakrabban is fogyasztanak kannabiszt, de a fűszívás önmagában nem növelte a kockázatot. Az alkoholfogyasztás és a közlekedési balesetek között ugyanez a kutatás azonban igen jelentős pozitív összefüggést talált még a demográfiai zavaró tényezők kiszűrése után is: a magas (0.15) véralkoholszinttel rendelkező sofőrök tizenkétszer gyakrabban okoznak közlekedési balesetet. Mint korábban sokszor, ismét megerősítést nyert tehát a tény, hogy az alkohol jóval veszélyesebb drog a kannabisznál. Talán ideje lenne már felülvizsgálni a hazai Alkotmánybíróság 2004-es drogdöntését, ami ennek éppen az ellenkezőjét szajkózta, bizonyítékok nélkül.
A kutatás vezetője, Jeff Michael azonban figyelmeztet, hogy a kutatásból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy részegen nem, de beszívva lehet volán mögé ülni, hiszen tudjuk, hogy a kannabisz-fogyasztás ronthat számos vezetői képességen – a mostani vizsgálat csupán azt mutatta ki, hogy statisztikai összefüggést nem találtak a balesetek elkövetése és a fűszívás között. Szóval aki autót vezet, az csak józanul tegye! Azokban az államokban, ahol a kannabiszt legálissá tették (Colorado és Washington), a törvényhozók a vér egy bizonyos THC szintjében (5 nanogramm/ml) maximalizálták a megengedett értéket, ezen felül ugyanis a sofőr már bódult állapotban vezet. Ez egy ésszerű szabályozás.
Sárosi Péter
