„Egy lelki összeomlás nem egyszerűen egy véletlenszerű megőrülés vagy működési zavar; egy nagyon is valóságos – bár nem túl világos – kifejeződése az egészség és önismeret keresésének. Nem más, mint az elménk egy részének törekvése arra, hogy az elménk másik részét olyan gyarapodásra, önmegértésre és fejlődésre kényszerítse, amit az eddig elutasított. Paradox módon az összeomlás egy törekvés arra, hogy jól legyünk – hogy igazán jól legyünk – azon az áron, hogy először keresztüljutunk a rosszulét állomásán … Egy lelki összeomlás közepette gyakran elgondlkodunk, hogy vajon megőrültünk-e. De nem őrültünk meg. Bár kétségtelenül furán viselkedünk, a nyugtalanság alatt valójában egy rejtett, mégis logikus kutatást folytatunk az egészség után. Nem váltunk beteggé; hiszen már eddig is betegek voltunk. A krízisünk, amennyiben keresztül tudunk rajta hatolni, egy kísérlet arra, hogy kimozdítson minket egy mérgező nyugalmi állapotból. Valójában nem más, mint egy kitartó törekvés az életünk újraépítésére, hitelesebb és őszintébb alapokon. A maga idő- és pánikszerű módján az önismeret utáni kutatásunk részét képezi.” Alain de Botton
Segítőhelyek, ahová a függőséggel kapcsolatos problémákkal lehet fordulni: https://drogriporter.hu/segitseg/
kép: hejhell
