(Forrás: police.hu)

De mi valójában a DELTA Program? A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint sem nem terv, sem nem program: lényegében a Rendőrség és társszervei által végrehajtott kábítószer-ellenes akciók összefoglaló elnevezése, amely mögött nincsen semmilyen dokumentum. Az Országos Rendőr-főkapitányság ettől némileg eltérő  tájékoztatása szerint az intézkedések végrehajtása, összehangolása érdekében készült valamiféle intézkedéstaktikai, módszertani útmutató, amely azonban nem megismerhető, mert nyilvánosságra kerülése a rendőri munka eredményességét veszélyeztetné. A válaszokból kiderült, hogy a DELTA elméletben még nem szűnt meg.

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a DELTA lényegében egy politikai kampányeszköz, ami egyrészt a politikai propaganda eszközeivel próbálta a közbeszédet a drogkereskedelemre és -használatra terelni, másrészt – az előbbi céllal összefüggésben – az arra vonatkozó politikai akarat, hogy a rendőrség fordítson nagyobb figyelmet a tiltott szerekkel összefüggő bűncselekmények felderítésére.  Az utóbbi cél érdekében a Rendőrségen belül külön csoportokat alakítottak ki. Az akkor aktuális kampánycélokon túl a DELTA Program mögött akár egy arra vonatkozó kísérletet is sejthetünk, hogy az érdemi nemzeti stratégia hiányában 16 éve koordinálatlan kínálatcsökkentésnek egyfajta irányt adjanak. 

A vonatkozó kormányhatározat az intézkedések végrehajtása érdekében 3 430 864 624 Ft egyszeri átcsoportosítását rendelte el a központi költségvetésből. Ebből az összegből 2026. júniusáig 3 134 625 424 Ft került felhasználásra, ennek nagyjából egyharmadát a rendőrök túlmunkájának megfizetésére, a maradékot üzemanyagra, különböző eszközökre és informatikai fejlesztésekre költötték.

Azt nem állíthatjuk, hogy a Rendőrség az összeget nem hatékonyan használta fel – amennyiben a hatékonyságot a feltárt bűncselekmények számának alakulásával mérjük. A statisztikai adatok alapján 2025. márciusától jelentősen növekedett a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt kihallgatott személyek száma.

A statisztikai adatokat erősen torzítja, hogy 2025. júniusától módosították a Büntető Törvénykönyvet (erre a módosításra, illetve általában a Btk. kábítószerekkel kapcsolatos rendelkezéseire szoktak a sajtóban helytelenül “drogtörvényként” hivatkozni). A módosítást követően az új pszichoaktív szerek (designer drogok) birtoklása szabálysértésből bűncselekmény lett (kábítószer birtoklása), továbbá az előbbi szerek kereskedelme önálló bűncselekményből (új pszichoaktív anyaggal visszaélés) a kábítószer-kereskedelem tényállásába olvadt.

A számok ilyen mértékű növekedését – figyelembe véve az előbb említett, megszűnt bűncselekmények miatt megindult eljárások korább években látható számának tendenciáit – önmagában nem magyarázhatja a jogi minősítés megváltozása, ettől függetlenül is érdemben nőtt az eljárások és a büntetőeljárás alá vont személyek száma.

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatszolgáltatása alapján 2025. március 1-jétől 2026. március 1-jéig:

– Kábítószer-kereskedelem miatt országosan 1749 gyanúsítottat hallgattak ki. Ez 1124-gyel több, mint az előző év azonos időszakában (525 fő), ami 233,1 %-os növekedést jelent.

– Kábítószer birtoklása miatt országosan 7936 gyanúsítottat hallgattak ki, ez 2282-vel több, mint az előző év azonos időszakában (5654 fő), ami 40,4%-os növekedést jelent.

– Országosan összesen 10105 gyanúsítottat hallgattak ki kábítószerrel összefüggő bűncselekmény miatt (ide nem számítva az egyes más típusú bűncselekmények kábítószerrel összefüggő minősített eseteit), ez 4314-gyel több mint az előző év azonos időszakában (5791 fő), ami 75,24%-os növekedést jelent.

2025. március 1-jétől 2026. március 1-jéig 2803,4 kg tiltott szert foglaltak le. A Nemzeti Szakértői és Kutatói Központ nyilvántartásában tömeg szerint nyilvántartott lefoglalt szereknél 2024-ről 2025-re 174 %-os növekedés látható: 723,38 kg-ról 1988.02 kg-ra nőtt a lefoglalt mennyiség.

A lefoglalt szerek döntő többsége jellemzően kender. 2022-ben a tömeg szerint nyilvántartott lefoglalt szerek 62,75%, 2023-ban 65,74%-a, 2024-ben 88,31%-a volt kenderszármazék. 2025-ben ez az arány mindössze 34,29%, mivel ebben az évben a 671,01 kg kannabisz mellett kiugró mennyiségű, 755,4 kg katinont foglaltak le, kokainból pedig 482,9 kg-t. 2026 január 1 és 2026. szeptember 18. között azonban már ismét 62,93% a kannabisz aránya.

2025. november 19-től 2026. június 3-áig kereken 40 üzlethelyiséget (szórakozóhelyet, boltot stb.) zártak be. (A kábítószer-kereskedelem gyanúja miatti üzletbezárásokra 2025. május 14-ig sajátos jogalkotói logika mentén –  az ukrajnai háború magyarországi következményeinek elhárítása érdekében került sor…)

Az adatok alapján egyértelmű, hogy bár a politikai kampány célkeresztjében a szavak szintjén a drogkereskedők álltak, annak kárát nagyobb részben a fogyasztók szenvedték el: az adatokból látható, hogy a birtoklás miatt kihallgatott személyek száma több, mint négyszerese az elfogott kereskedők számának. Pozitívnak tekinthető azonban, hogy a kereskedelem miatt meghallgatott személyek száma az előző évhez viszonyítva jóval nagyobb mértékben nőtt, 2024 március 1. és 2025. március 1. között még több mint tízszeres szorzó volt a két szám között. 

Összegezve tehát, a politikai kampány részeként végrehajtott rendőri akciók következtében jóval több drogfogyasztót és -kereskedőt vontak büntetőeljárás alá, mint azt megelőzően. Ezen statisztikai növekedéssel párhuzamosan a lakosság biztonságérzete a médiabeszámolók szerint egyáltalán nem javult. 2026 nyarától egyre többet hallani a fővárosi közbiztonság designer drog használattal is összefüggő általános romlásáról, amelynek okai többek között a mélyszegénység, a kezeletlen mentális problémák és egyes új pszichoaktív szerek rendkívül alacsony ára. Arra sem mutat semmi, hogy a kistelepüléseken, szegregátumokban tapasztalható szerhasználat tendenciáiban bármilyen javulás következett volna be a rendőrségi akciók hatására. A Rendőrség tehát elvégezte, amit vártak tőle, a program eredményeit azonban az olvasó az utcán tapasztalhatja. 

A Drogriporter korábban a kínálatcsökkentésről szóló a cikkében írt arról, hogy az általános elrettentésre irányuló rendészeti akciók, razziák a legkevésbé hatékony eszközök a kínálatcsökkentésben. A hatásvizsgálatok szerint az ilyen jellegű egyoldalú rendészeti fellépés önmagában csak a drogpiac áthelyeződését okozza, a kereskedőket alkalmazkodásra, új technikák elsajátítására készteti. A szerhasználók szintén rejtőzködőbbé válnak, a rejtőzködés miatt, továbbá a gyorsabb és olcsóbb hatás elérése érdekében kockázatosabb szerhasználati mintákra térnek át. Az egyoldalú, elrettentő rendészeti fellépés ráadásul aláássa a közegészségügyi programokat, mert csökkenti az ellátórendszer iránti bizalmat. 

A kínálatcsökkentés csakis az ártalomcsökkentéssel és a keresletcsökkentéssel együtt lehet hatékony. Ezt számos kutatás igazolta, és a DELTA Program is gyakorlati példák egyikének tekinthető: a jelenleg tapasztalható designer drog helyzetért és annak közbiztonsági hatásaiért legalább másfél évtizede fennálló komplex társadalmi probléma kezelését elmulasztó politika tehető felelőssé, amelyen a látványos rendészeti fellépések legalábbis nem segítettek. A rendészeti eszközök hatékonytalanságát csak fokozta, hogy a látványosnak szánt akciók többségében nem a designer drog elosztói hálózatokat, hanem leginkább a rekreációs szerhasználókat, szórakozóhelyeket célozták.

A felhasznált eszközök egysíkúsága is azt mutatja, hogy a DELTÁ-val kampányoló politikai párt a maga által generált drogkrízist nem megoldani akarta, hanem azt a választási győzelem érdekében próbálta felhasználni. Az abszurditásig szigorított jogszabályokon, a militartista kommunikáción  (“nem ismerhetünk irgalmat”), az értelmetlen diszkórazziákon és fokozott rendőrségi munkán túl semmilyen eszközzel nem éltek. Nem láthattunk például semmilyen hathatós szociális intézkedést, munkahelyteremtést, kísérletet a hátrányos helyzetű közösségek problémáinak kezelésére.

A kampány látható módon nem járt haszonnal senki számára: a lakosság biztonságérzete nem javult, a kampányt kiötlő politikai párt történelmi vereséget szenvedett, többségében a társadalomra veszélyt nem jelentő szerhasználókkal szemben indult büntetőeljárás, a rendőrök pedig aránytalanul sok munkaórát töltöttek mindezzel. A felszámolt kristály-elosztói hálózatok helyett pedig újak épültek. 

Bár a DELTA már csak névlegesen létezőnek látszik, a Belügyminisztérium nem válaszolt arra a kérdésre, hogy meddig kívánják fenntartani, tájékoztatásuk szerint annak objektív határideje nincsen.

Dr. Marázi Ádám