A görög jogszabályok nem különböztetik meg az ellenőrzött anyagok kategóriáit. Az 1987-es törvény szerint „az a személy, aki bármilyen csekély mennyiségben bármilyen illegális drogot saját használatra birtokol … szabadságvesztéssel büntetendő.” A törvény szerint ugyanakkor a „drogfüggőnek” nyilvánított személyek enyhébb elbírálásban részesülnek, átirányítják őket egy kezelési programra.
A drogok csekély és jelentős mennyiségének limitjeit a törvény szerint a közegészségügyi hatóságoknak kell megállapítani, de ez mindezidáig nem történt meg. A határokat ezért az egyes esetekben a bíróság saját döntéskörében szabja meg.
A görög parlament által elfogadott 3189/2003-as törvény 2003 októbertől lépett életbe, és három fontos változást hozott a drogtörvénykezésben:
1, Azok a nem drogfüggő személyek, akiket olyan mennyiséggel fognak el, mely „bizonyosan csak a saját igényeik” kielégítésére szolgál, az eddigi maximum 5 év helyett csupán 10 naptól egy évig terjedő elzárással büntethetők.
2, Ezután az ügyész köteles a büntetőeljárást felfüggeszteni azon személyek ellen, akik terapeutikus programban vesznek részt, míg korábban ez az ügyész saját döntéskörébe tartozott.
3, Azok a kedvezmények, amelyeket eddig csupán a detoxifikáló programokban résztvevő személyek kaptak meg (mint pl. az előbb említett kedvezmény), ezekután járnak a metadon fenntartó kezelésben résztvevőknek is.
Az illegális drogok terjesztésén rajta kapott személyeket szigorú, akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel fenyegetik a görög jogszabályok. Egyetlen kivételt a függőnek nyilvánított személyek képeznek, akik egytől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetők.
