Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
A kannabisz legalizációja nem csak jelentős adóbevételhez juttatja az államokat, de ugyanilyen jelentős pénzt vesz ki a bűnszervezetek zsebéből
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium szerint a mexikói drogkartellek bevételeinek nagy része az USA-ba való marihuána-exportból származik. Hatalmuk átnyúlik a határokon. Egy 2011-es felmérés szerint a mexikói kartellek ellenőrzik a marihuána, az amfetamin és a heroin kereskedelmét legalább 1000 amerikai nagyvárosban. Ez a helyzet azonban most megváltozhat, a VICE magazin cikke szerint ugyanis a gyógyászati és rekreációs célú fűlegalizáció máris érezteti a hatását a határ mexikói oldalán. Egyre több hazai termesztésű füvet fogyasztanak az amerikaiak, ez pedig csökkenti a keresletet a mexikói import-fű iránt. A fű nagykereskedelmi ára az elmúlt öt évben 100 dollárról 25 dollárra csökkent.
“Már nem éri meg többé,” nyilatkozta a Washginton Post-nak Rodrigo Silla, egy 50 éves mexikói farmer, aki egész életében kannabiszt termesztett. “Azt kívánom, bárcsak az amerikaiak felhagynának ezzel a legalizációval.”
A VICE magazin meginterjúvolta Terry Nelsont, aki korábban drogellenes főrendőrként dolgozott a mexikói határon. Szerinte az elmúlt évek reformjai előtt az USA-ban négyszer annyi mexikói füvet szívtak el egy évben, mint amennyi hazai termesztésűt, ma már ez az arány alapvetően a hazai termesztésű javára tolódott el. Nelson szerint azzal, hogy a szövetségi drogellenes ügynökség (DEA) ilyen vehemensen támadja a fűlegalizációt, azt a látszatot kelti, mintha a mexikói bűnszervezetek malmára hajtaná a vizet.
“Vajon károsítja a mexikói drogkartelleket a legalizáció? Igen. A mexikói drogkartellek bűnszervezetek, amelyek a bevételeiknek akár 30-40%-át is a a marihuánából szerzik be,” jelentette ki Terry Nelson, korábbi drogrendőr. “Így tehát kevésbé lesznek képesek arra, hogy marihuánát csempésszenek az USA-ba.”
A Mexikói Versenyképességi Intézet 2012-es vizsgálata úgy becsülte, hogy már az is akár 30%-os bevételcsökkenést jelent a kartelleknek, ha három államban, Washingtonban, Oregonban és Coloradoban legálissá teszik a marihuánát. Ezt erősíti meg Sean Dunagan, aki korábban a DEA-nek dolgozott mint szakértő.
“Minden olyan döntés, ami szabályozott legális piacot hoz létre, csökkenteni fogja a profitjukat,” mondja. “És nem lesz többé profitábilis vállalkozás a mexikói kartelleknek, éppúgy, ahogy a szeszcsempészeknek sem volt az többé az alkoholtilalom után.”
Maga “El Chapo” Guzman mexikói drogbáró, a Sinaloa drogkartell főnöke korábban kijelentette, hogy hálával tartozik az USA vezetőinek, amiért tiltják a marihuána forgalmazását, hiszen másként nem tudott volna felkerülni a Forbes magazin által a világ leggazdagabb embereiről készült listára.
A VICE cikke szerint a DEA paradox módon alapvetően érdekelt abban, hogy a mexikói drogkartellek kezében maradjon a fűpiac, hiszen csak ebben az esetben indokolt magának az ügynökségnek a fenntartása. Amennyiben a drogellenes háború befejződik, a DEA szövetségi forrásai is elapadhatnak. Nem csoda tehát, hogy a DEA igazgatója, Ms. Leonhart az állami szintű legalizációs népszavazási kezdeményezések ellen kampányolt.
Lehet a füvet szeretni vagy nem szeretni, az azonban biztos, hogy a fűmentes társadalomért folytatott háború megbukott. Ezután már csak egy kérdés marad. A drogkartellek nem fizetnek adót, erőszakos bűncselekményeket követnek el (2006 óta több tízezer embert gyilkoltak meg brutális kegyetlenséggel csak Mexikóban), fegyver- és emberkereskedelembe fektetik a marihuánából szerzett pénzt, nem adnak lehetőséget a minőség kontrolljára vagy az életkorhatár betartására. Vajon tényleg az a társadalom érdeke, hogy ők ellenőrizzék a kannabisz-piacot?
Sárosi Péter
