Brit kutatók azt vizsgálták, hogyan látják a fiatalok saját rendszeres, hosszú távú kannabisz-használatukat.
Brit kutatók azt vizsgálták, hogyan látják a fiatalok saját rendszeres, hosszú távú kannabisz-használatukat.
A Joseph Roundtree Foundation nevű brit alapítvány által támogatott kutatást a Bedfordshire Egyetem kutatói végezték el száz 16 és 25 év közötti életkorú fiatal meginterjúvolásával. A kutatásba azokat választották be, akik legalább 6 hónapja napi rendszerességgel fogyasztják a szert, a többségük skunkot (potens, beltéri termesztésű marihuánát). A fiatalok többsége igen korán (átlagosan 13,7 éves korában) kezdett füvet szívni. Azt a kérdést azonban, hogy miként hat az intenzív kannabisz használat a fiatalok egészségére és jóllétére, nem lehet egyszerűen megválaszolni. Attól függ ugyanis, hogy kiről beszélünk. A kutatók szerint a veszélyeztetett szociális helyzetű fiatalokra a rendszeres fűszívás olyan káros hatásokat gyakorolhat, mint például a tanulmányi eredmények és a családi kapcsolatok romlása. A szociálisan jól integrált, stabil egzisztenciával rendelkező fiataloknál (például egyetemistáknál) ugyanakkor a fűszívás ártalmai elenyészően csekélynek tűnnek.
A kutatók először a kannabisz-használat pozitív hatásait térképezték fel, amelyek között a fiatalok elsősorban a relaxációt, a szocializáció megkönnyítését, a „betépettség” érzésének nagyszerűségét sorolták fel. Később megpróbálták feltárni azt az esetleges kapcsolatot is, amely a rendszeres fűszívás és a különféle pszichés és szociális nehézségek (pl. munkanélküliség, hajléktalanság, rossz tanulmányi eredmények stb.) között állnak fent. A kutatók elsősorban a kevésbé „strukturált” életmódot folytató fiataloknál találtak ilyen negatív hatásokat, és ezek annál jelentősebbek voltak, minél többet szívott az illető. A vizsgálat részeként megkérdeztek ezenkívül 30 drogterápiás szakembert is a kannabisz használatának ártalmairól. A válaszokból kiderült, hogy a szakemberek a fiatalokhoz képest csekélyebbnek minősítették a fűszívás ártalmait. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a szakemberek gyakran alulbecslik a kannabisz ártalmas hatásait a gyenge szociális háttérrel rendelkező fiatalokra. Arra is rámutattak azonban, hogy nincs szó visszafordíthatatlan folyamatról: a szociális helyzet javulásával, az életmód és a prioritások változásával a problémás droghasználati minták is mérséklődnek. A fiatalok nagy része irrelevánsnak tartotta a kannabisz jogi helyzetének változását abból a szempontból, hogy folytatja-e a kannabisz használatát a jövőben vagy sem.
Sárosi Péter