A TASZ interjúja Sonja Sohn-nal a Drót című sorozat rendőrnőjével drogpolitikáról és arról, hogy a film forgatása után miért hozott létre Baltimore-ban fiatalokat segítő központot
Bizonyára sokan emlékeznek még A Drót (The Wire) című HBO sorozatra, ami lebilincselő és kivételes valósághűséggel mutatta be a baltimore-i kis- és nagystílű drogkereskedők, drogfogyasztók és az őket üldöző drogellenes zsaruk hétköznapjait. A rendező, David Simon a “drogellenes háború” frontvonaláról kiindulva szép fokozatosan felfejtette és bemutatta az amerikai közoktatás, bűnüldözés és média működési zavarainak azon gócpontjait, amelyek folyamatosan újratermelik a külvárosok kényszerpályás csődtömegeit. A sorozat egyik sztárját, a szexi leszbikus rendőrnőt, Kima Greggs-et alakító Sonja Sohnt a TASZ filmes csapatának sikerült meginterjúvolnia a texasi Austinban, ahol az amerikai országos ártalomcsökkentő konferencián vettünk részt.
A film automatikusan magyar felirattal indul el, ha mégsem, akkor kattints a CC gombra.
Sonja életét bevallottan átformálta a filmsorozat. Néhány éve ReWired for Change (Változásra újradrótozva) néven megalapította saját szervezetét, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson az erőszakos bűnözés hálójába került drogkereskedő gyerekek és fiatalok számára. A szervezet nem hétköznapi megközelítéssel próbál hatást gyakorolni a célcsoportra: a tévésorozatot használja oktatási eszköznek, hogy ezen keresztül a fiatalok “rácsodálkozzanak” a saját életükre, megtanulják kívülről szemlélni és ezáltal átgondolni a saját döntéseiket, majd megismerni az őket körülvevő világ működését. Ennek a módszernek az előnye az, hogy a “drogellenes háborúval” ellentétben nem erkölcsileg romlott emberek megbüntetésében és az ezen keresztül megmutatkozó elrettentésben látja a problémák megoldásának kulcsát.
A TASZ filmes csapata (Sárosi Péter és Takács István Gábor) Sonja Sohnnal
A drogproblémák nem egyének, hanem rosszul működő közösségek – családok, lakóközösségek, városok – problémái. Ezért nem egyszerűen egyéneknek, hanem közösségeknek kellene megújulniuk ahhoz, hogy a helyzet javuljon. A külvárosi fiatalok számára a normákat, az etikai határokat és referenciapontokat a saját mikroközösségük jelöli ki. Gyakran fogalmuk sincsen arról, hogyan működik az a város, amiben élnek: nem ismerik a lehetőségeiket és korlátaikat, nem tudják, hogyan érvényesítsék a jogaikat, hogy valósítsák meg úgy az álmaikat, hogy egyúttal a társadalom hasznos tagjai maradjanak. Nem tudják, miként fogjanak össze, mint közösség, és hogyan lépjenek fel az érdekeikért mint közösség. A ReWired for Change ezen próbál változtatni. Inspirációt nyújthat számos, a külvárosok vagy falvak marginalizált, leszakadt fiataljait célzó hazai szolgáltatás számára is.
Sárosi Péter (TASZ)