A Nature folyóirat online felmérése szerint a tudomány képviselőinek ötöde használ stimulánsokat szellemi tevékenysége fokozására.
A világ egyik elsőszámú tudományos folyóirata, a Nature olvasói között végzett online felmérés meglepő eredménnyel zárult: az olvasók – akik elsősorban korunk tudományos életének szereplői – ötöde használ stimulánsokat a szellemi teljesítményük növelésének érdekében. A legnépszerűbb drogok a gyógyszer formájában kapható Ritalin, a Provigil és az Inderal.
|
A serkentők használata a tudósok, az írók és a gondolkodók körében már a 19. században sem volt ritka. Közismert például Freud kokainhasználata az 1880-as években, amikor a szer még legális volt és a veszélyeit nem ismerték a kutatók. Freud elsősorban az euforizáló hatása miatt használta a kokaint, mely segített depressziója legyőzésében és ekkoriban még lelkesen ajánlotta számos rendellenesség kezelésére a betegei és barátai számára is. A 20. századból számos hírességet tudunk említeni, aki amfetaminnal fokozta teljesítményét. A század talán legismertebb francia filozófusa, Jean-Paul Sartre művei jelentős hányadának születését speeddel sürgette meg. Élettársa, Simone De Beauvoir állítása szerint Sartre 20 éven keresztül használt amfetamint. Erdős Pál, a talán legnagyobb nemzetközi elismertségnek örvendő matematikus rendszeresen használt stimulánsokat. Ahogyan egyszer nyilatkozta: „A matematikus egy olyan készülék, amely a kávét elméleti tételekké alakítja.” Élete utolsó 25 évében napi rendszerességgel használt amfetamint és Ritalint. Philip K. Dick, a valóság(ok) természetét egész életpályáján keresztül kitartóan kutató amerikai sci-fi szerző, egy 1975-ben a Rolling Stone magazinnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy 1953-tól közel 20 éven keresztül minden regénye megírásához speedet használt. Ezek a művek – melyek egészen új megvilágításba helyezték a műfajt – rendszerint egy pár hónapos tervezési fázis utáni néhány hetes felpörgetett munkafolyam során készültek el. A Kamera által homályosan – melyet sokan egy drogellenes kirohanásként értelmeznek – volt állítása szerint az első műve, melyet amfetamin nélkül vetett papírra. |
A közel 1500 voksoló kétharmada állította, hogy az ismeretségi körükben fogyasztanak kognitív funkciókat serkentő drogokat és nagy részük szintén kipróbálná őket, ha csak enyhe mellékhatásai lennének. Azonban a fogyasztók többsége a mellékhatásokat egy 1-től 5-ig tartó skálán 3-4 körül határozta meg.
A fogyasztási gyakoriság tekintetében nagyjából egyenlően oszlik el a napi, heti, havi és ennél ritkább rendszerességgel használók aránya.
A felmérésben részvevők 86%-a szerint nem szabadna engedélyezni ezeknek a drogoknak a használatát 16 éves kor alatt, azonban egyharmadukra mégis nyomást gyakorolna, ha megtudná, hogy az iskolában más gyerekek is használnak serkentőket.
A tudósok által leginkább preferált Ritalin tabletta (az említett egyötöd 61%-a ezt használja) betegtájékoztatóján a következőket olvashatjuk:
„A Ritalin a metilfenidát hatóanyagú készítmény védjegyzett neve, ami egy központi idegrendszeri működést fokozó készítmény. A készítményt a figyelemhiányos, hiperaktivitás-betegségként (ADHD) ismert magatartási zavar kezelésére használják. […]A Ritalin 10mg tablettát felnőttek esetében a narkolepszia – egy bizonyos alvászavar – kezelésére is használják. […] A Ritalin tablettát kizárólag orvos írhatja fel Önnek vagy gyermekének. […]A Ritalin hamis pozitív laboratóriumi amfetamin tesztet okozhat. […] Kizárólag az orvos utasítása szerint kell szedni a gyógyszert. Ne szedjen többet, gyakrabban, illetve hosszabb ideig, mint ahogy azt kezelőorvosa rendelte. A helytelen alkalmazás (nagyobb adagok szedése vagy a hosszabban tartó kezelés) kóros megszokáshoz vezethet.”
A tájékoztatón feltűntetett mellékhatások gyakorlatilag megegyeznek azzal, mint amit az amfetamin hatásaiként szokás felsorolni, épp csak a fogcsikorgatást és a bolti lopásokat nem sorolták fel. Nem mellesleg az amfetamin a gyermekkori hiperaktivitás tüneteinek enyhítésében szintén használatos.
Mielőtt elkezdenénk haragudni a hiperaktivitás kezelésében megosztott népszerűségű Ritalinra és a gyógyszeripari biznisz speedjének kiáltanánk ki (aminek kétségtelenül van alapja), azt azért vegyük figyelembe, hogy a metilfenidát a fogyasztóra és a társadalomra gyakorolt veszélyességét tekintve – meglepő módon – alulmarad az amfetaminhoz, az LSD-hez és a kannabiszhoz képest is.
