Az InSite Észak-Amerika egyetlen legálisan működő intravénés kábítószer-használó szobája, melyben több, mint egymillió belövést felügyelt 2003 óta, és egyetlen haláleset sem történt. A TASZ dokumentumfilmje.
InSite: több, mint belövőszoba
A kanadai Vancouver rendre a világ legélhetőbb városai között szerepel a felmérésekben – mégis, a gazdagság és jólét csak az érem egyik oldala. Alig néhány utcával központtól, a hipermodern felhőkarcolok árnyékban húzódik meg a város Downtown Eastside negyede. Az itt lakók nem sokat élveznek a gazdagságból, többségük hajléktalan, vagy koszos bérszobákban nyomorog, sokan közülük drogfüggők és szexmunkások. A vancouver-i városvezetés egészen a 21. század elejéig a jelenlegi magyar kormányhoz nagyon hasonló eszközökkel kívánta kezelni ezt a problémát: rendőri razziákkal, hajléktalanszállókkal. 2001-ben a város vezetése egy új drogstratégiát vezetett be, ami a rendőri eszközök mellett nagy hangsúlyt fektetett a megelőzésre, a kezelésre és az ártalomcsökkentésre. A nyílt színi drogfogyasztás felszámolására, a HIV fertőzések és túladagolási halálesetek visszaszorítására itt nyitották meg Észak-Amerika első – és ezidáig utolsó – ellenőrzött drogfogyasztói szobáját, az InSite-ot. Itt a fogyasztók steril körülmények között adhatják be a szert, és túladagolás esetén a személyzet beavatkozik. A TASZ tavaly filmet forgatott erről az úttörő kezdeményezésről – filmünkben a téma legismertebb helyi szakértői szólalnak meg.
A gyász és a hiszti is betegség?
Alig száradt meg a nyomdafesték a pszichiáterek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének újabb kiadásán (DSM-5), máris hatalmas viták keresztüzébe került. A mentális rendellenességeket felsoroló és rendszerező kézikönyvet a pszichiáterek bibliájaként is szokták emlegetni az USA-ban. Már a korábbi kiadásokat is sok kritika érte egyes szakemberek és civil aktivisták részéről, az 5. kiadás egyik leghangosabb kritikusa azonban ezúttal nem kisebb szaktekintély, mint az előző kiadást (DSM-4) szerkesztő szakértői csoport vezetője, Allen Frances professzor.
Marihuána többség
Mi a közös Pat Robertson baptista lelkipásztorban, Arianna Huffington liberális médiaguruban, David Koch konzervatív üzletemberben és Snoop Dog rappersztárban? Nem sok, de az igen, hogy mindannyian a marihuána legális termékként való szabályozását részesítik előnyben a tiltással szemben.
Folyékony marihuána a nyelv alá
Bár az Egyesült Államokban egyre több államban legalizálják a marihuána gyógyászati célú felhasználását, itt K-Európában még mindig börtönnel fenyegetik azt, aki bármilyen célból rágyújt egy spanglira. Van ugyanakkor egy olyan gyógyászati termék, ami gyakorlatilag folyékony marihuánát tartalmaz, és esélyes, hogy nálunk is hamarosan törzskönyvezni fogják.
Egy zacskó bangó
Egy magyar újságíró az egyiptomi fű és hasis nyomában
Így legalizálták a füvet Washingtonban
A TASZ filmes csapata ősszel Washington államban járt, ahol a marihuána fogyasztását és forgalmazását legalizáló I-502 népszavazási kezdeményezésről forgattunk. A washingtoniak többsége igent mondott a legális fűre – de vajon mit jelent ez a gyakorlatban? A filmünkben választ adunk erre a kérdésre.
Régi és új sztárok a drogpiacon
Avagy drogpiaci körkép az EU drogmonitorozó intézete és az EUROPOL közös jelentése alapján
Dizájner drogok – tiltás helyett szabályozás?
A brit parlament drogreformot támogató pártközi bizottsága szerint fordulatra van szükség a dizájner drogokkal kapcsolatos jelenlegi gondolkodásunkban
A varázslatos Gombaember
A Mushroom Man egy rövid filmben felsorolja érveit amellett, hogy a gombák megmenthetik az emberiséget