Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
A pszichedelikus szerek megnyíló legális piaca számos élelmes vállalkozó fantáziáját mozgatja meg. Sok kutató aggódik, hogy túl gyors a tempó és a gyakorlat a tudomány elé szalad.
Mi a dekriminalizáció? És miben különbözik a legalizációtól?
A médiában gyakran összekeverik a dekriminalizációt a legalizációval. Pedig a kettő közötti különbség egyszerű. A dekriminilaizáció azt jelenti, hogy egy bizonyos cselekedetet (esetünkben leginkább bizonyos szerek használatáról van szó) kivonnak a büntetőjog hatálya alól. Magyarul nem büntetik büntetőjogi szankciókkal. Büntetőeljárás nem indul senki ellen csak azért, mert az adott szert fogyaszt vagy személyes használat céljából, terjesztési szándék nélkül, magánál tart.
Az alábbi cikkben elmesélem, hogyan próbálta a Szövetségi Drogellenes Hivatal vezetője, Harry Anslinger a legkülönfélébb eszközökkel elhallgattatni Alfred Lindesmith-t, azt a szociológust, aki a drogfogyasztók szigorú büntetése helyett a függőséggel küzdők támogatását szorgalmazta a 20. század első felében.
A drogfüggőségből való felépüléshez nagy adag személyes erőre és motivációra van szükség: de vannak egyéb feltételek is, amelyekről kevés szó esik, pedig fontosak.
Mi a kristály?
Kristálynak nevezik az utcai gyűjtőnéven azokat a dizájnerdrogokat, amelyek stimulánsként (tehát élénkítőszerként) működnek (az utcán gyakori még a patyi név is). Nevüket arról kapták, hogy gyakran kristályos törmelékként, porként árulják őket.
Az MDMA (metiléndioxi-metamfetamin) egy olyan szintetikusan előállított szer, amely egyrészt a stimulánsok közé sorolható, de közel áll a pszichedelikus szerek csoportjához is. Egyedülálló hatásai miatt nevezik entagtogénnek, vagy empatogénnek is. Ugyanis az agy félelemközpontjára, az amygdalára kifejtett hatásai révén csökkenti a szorongást és az empátiás készségek javulását eredményezi. Ezt a tulajdonságát kihasználva eredetileg a pszichoterápiát megkönnyítő gyógyszerként kezdték használni a 80-as években. Azonban kitört a feketepiacra, ahol Ecstasy néven vált ismeretessé: használata a...
A kokain a koka-cserje (Erythroxylum coca) levelében található alkaloidából készült drog. A koka-cserje az Andok hegység keleti lankáin terem, levelének rágása több ezer éves hagyomány a helyi őslakosok körében. Enyhe stimuláns hatásokkal jár, és ma is gyakran használják a magashegyi környezetben végzett munka megkönnyítésére.
Mi a speed és hogyan hat a szervezetre?
Az amfetamin (utcai nevén: speed, spuri) egy erős stimuláns szer, ami az ún. fenetilaminok csoportjába tartozik. Először 1887-ben állították elő, és az 1930-as években terjedt el először széles körben Benzedrin márkanév alatt. A kokainhoz hasonlóan ez a szer is elsősorban a dopamin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátását és lebontását befolyásolja. Serkenti ezenkívül a szerotonin és norepinerfin (avagy noradrenalin) nevű anyagok kiválasztását, amelyek a hangulatunkért, az éberségünkért, izgalmi állapotunkért felelősek. Evolúciós szempontból ezek...
Milyen fajtái vannak a kannabisz növénynek?
A kannabisz egy növényi drog, amely a kender növény bizonyos magas hatóanyagtartalmú fajtáiból készül. Ezeket nevezik indiai kendernek is, hiszen elsősorban a kender ázsiai fajtái alkalmasak tudatmódosításra. A hazai utak szélén termő vadkender (Cannabis ruderalis) nagyon kevés hatóanyagot tartalmaz ahhoz, hogy bárki betépjen tőle. A nőivarú kender növény virágzata (ezt nevezik fűnek, gandzsának, marihuánának is) és gyantája (hasis, csoki, haska) tartalmazza a legtöbb pszichoaktív hatóanyagot. Készítenek belőle olajat is.
