• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Dizájner drogok – tiltás helyett szabályozás?

Szerző: Péter Sárosi | január 31, 2013

Tweet

A brit parlament drogreformot támogató pártközi bizottsága szerint fordulatra van szükség a dizájner drogokkal kapcsolatos jelenlegi gondolkodásunkban

Amióta a dizájner drogok elárasztották Európát, a kormányzatok minden tagállamban ugyanazon módon reagáltak: arra törekszenek, hogy minél több új anyagot minél gyorsabban tiltólistára helyezzenek. A drogpolitikai reformot támogató brit parlamenti képviselők szervezete (All-Parliamentary Group on Drug Policy Reform) által nemrég kiadott jelentés szerint ezek a reakciók elhibázottak. A bizottság számos szakember meghallgatása és számos ország drogpolitikájának vizsgálata után arra következtetett, hogy “ezeknek a szereknek a jelenlegi rendszer keretein belül való betiltása nem csökkentette a drogfogyasztást,” sőt, az általuk ismertetett bizonyítékok szerint “egy szer betiltása akár a helyzet romlásához is vezethet, hiszen új, még ismeretlen és potenciálisan veszélyes anyagok termelését ösztönözheti.”

A magyarországi rendszer igen hasonló a nagy-britanniaihoz: az új pszichoaktív anyagokat egy sürgősségi eljárás keretében egy ideiglenes tiltólistára helyezik (ez nálunk az ún. C-lista), amely bünteti ezen szerek forgalmazását, exportját és importját, de a fogyasztást magát nem. A hatóságnak 12 hónapja van arra, hogy az új pszichoaktív anyagok kockázatelemzését elvégezze, majd döntsön róla, hogy felveszi-e ezeket a szereket a kábítószerek listájára. A bizottsági jelentés, a TASZ-hoz hasonlóan, üdvözli azt a tényt, hogy az új pszichoaktív szerek fogyasztóit a törvény nem bünteti, ugyanakkor a dekriminalizációt kiterjesztené a kábítószerek fogyasztására is.

Abban is egyezik a brit és a magyar rendszer, hogy bevezették az ún. generikus szabályozást, tehát nem csupán egyenként helyezik a szereket tiltólistára, hanem egész szercsoportokat, pusztán azok molekuláris szerkezete alapján. A bizottsági jelentés ugyanakkor rámutat, hogy a nagyon hasonló molekuláris szerkezetű anyagok gyakran nagyon eltérő hatásmechanizmussal rendelkeznek (pl. Clozapine – Olanzapine). A bizottság ezért elveti a generikus megközelítést. 

A bizottság a rendszer átalakítását sürgeti – mégpedig az Új-Zélandon kifejlesztett modell szerint, amely a dizájnerek és a jogalkotók közötti versenyfutást egyfajta megállapodással cserélné fel: a forgalmazók számára lehetővé tenné, hogy egy ellenőrzött eljárás keretében az alacsony kockázatúnak minősülő szerek korlátozott legális forgalomba kerüljenek. A dizájnereknek a hatósági kockázatelemzéshez hasonló vizsgálat során kellene bizonyítaniuk, hogy az általuk kifejlesztett szer legális forgalmazása kevesebb kockázattal jár, mint betiltása. A vizsgálat során felmérik az adott szer lehetséges ártalmait és lehetséges jótékony hatásait, azokat a legális kontroll eszközöket, amelyekkel az ártalmak csökkenthetőek, és a különféle szabályozási opciók lehetséges következményeit, többek között az ún. léggömb-effektust (vajon ha az adott szert betiltják, a fogyasztók ártalmasabb szerekhez nyúlhatnak-e). A legtöbb országban, így Magyarországon is, kizárólag az adott szer pszichofarmakológiai hatásait vizsgálják, és amennyiben a szer fogyasztásának káros következményei bizonyítást nyernek, ez elég ahhoz, hogy az anyagot tiltólistára vegyék – a tiltás következményeit, alternatíváit azonban nem vizsgálják, és kevés figyelmet kapnak az adott szer fogyasztásának különféle, társadalmilag meghatározot mintái közötti jelentős különbségek (pl. partidrog használók vagy marginalizált injekciós drogfogyasztók). A betiltás eredményeként egy olyan optimális helyzetet tételeznek fel, ami gyakorlatilag a szer fogyasztásának visszaszorulásában manifesztálódik, de nem vizsgálják, hogy a piacon megüresedett helyet vajon mi fogja betölteni. 

Új-Zélandon a BZP nevű partidrog 2008-as betiltása is hasonló megfontolásokból történt meg, de azóta a jogalkotók rájöttek arra, hogy a helyzetet a tiltással nem sikerült kezelni, a dizájner drogok kínálata és kereslete továbbra is magas maradt. Az új rendszer hamarosan működésbe lép, a várakozások szerint a jövőben körülbelül 10 új szer vizsgálata fog megindulni. Az állam számára az is előnyös, hogy a vizsgálat (akár félmillió fontot is elérő) költségeit nem az adófizetők állják, hanem maguk a termelők. Amennyiben ez a rendszer több országban is elterjed, bizonyos kutatások adatait természetesen fel lehet majd használni más országokban is, így a költségek csökkenhetnek. Még nem tudjuk, hogy vajon ez a szabályozás hogyan fog működni a gyakorlatban, de mindenesetre az új szabályozási opciókkal való kísérletezés eredményeként sokkal többet fogunk megtudni magáról a szabályozni kívánt jelenségről is.

A brit bizottság jelentése mindenesetre nem táplál olyan illúziókat, hogy ezt a problémahalmazt kizárólag a kínálatcsökkentéssel, illetve jogi eszközökkel hatékonyan lehetne kezelni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a kormányzatnak jóval többet kellene költenie például kutatásokra, hogy a dizájner drogok fogyasztási mintáit jobban megismerhessük. Jelenleg a kormány drogügyi tanácsadó testülete (ACMD) bejelentette, hogy ahhoz, hogy az ideiglenes tiltólistára helyezendő anyagok kockázatelemzését megfelelő módon elvégezze, 3 millió fontos költségvetésre lenne szüksége – ehelyett azonban csak 200 ezer fontot kap rá. Szintén keveslik a szerek bevizsgálását végző bűnügyi kutatólaborok költségvetését. Magyarországon, ahol a kockázatelemzés elvégzésére hivatott Addiktológiai Centrum és a drogok bevizsgálását végző BSZKI minimális költségvetéssel és emberanyaggal dolgozik, még a brit állapotok is irigylésre méltónak tűnnek, és erősen kétséges, hogy ilyen körülmények között a kormány által felállított rendszer (C-lista) működni fog-e a gyakorlatban.

Szintén megfontolásra érdemes a bizottsági jelentés azon része, amely a prevenciós programok fejlesztésének szükségességéről beszél. Még Angliában is nagyon kevés olyan program van, ami kimondottan a dizájner drogok fogyasztóira, vagy potenciális fogyasztóira irányul – a többségük kimerül a puszta információterjesztésben, ilyen például a kormány által üzemeltet Talk to Frank website. A jelentés azonban rámutat arra, hogy az újabb kutatások szerint az interaktivitás kulcstényező a prevenciós programok sikeressége szempontjából. Szintén hatékony a veszélyeztetett fiatalokat és azok szüleit célzó prevenció és a közösségépítő programok. A bizottság ugyanakkor őszintén beismeri, hogy a jelenlegi bizonyítékok alapján nem lehet kijelenteni, hogy a prevenció képes a drogfogyasztás általános előfordulásának csökkentésére.

Különösen fontos ugyanakkor a már bajba jutott fiataloknak nyújtott hatékony kezelés biztosítása. Angliában, Magyarországhoz hasonlóan, az ellátórendszer a hagyományos szerek fogyasztóira berendezkedve épült ki, így felkészületlenül érték a dizájner drogokkal járó eltérő problémák. A jelentés szerint fontos, hogy továbbképzéssel és a megfelelő technológiák biztosításával az általános egészségügyi ellátórendszer képes legyen az új problémák kezelésére – ilyen például Angliában a ketamin-fogyasztók körében megfigyelhető belgyógyászati problémák kezelése. Másrészt pedig szükséges a partidrogokra specializálódott drogambulanciák létrehozása, ilyenekre különösen Londonban már számos példát láthatunk. Ezek a klinikák aztán továbbadhatják a tudásukat az egészségügyi és szociális elátórendszer egyéb szegmenseiben dolgozó szakemberek számára is.

Sárosi Péter

Kategória: Hírek Archívum: Drogpolitika

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Miért ilyen tudathasadásos a magyar társadalom?

március 7, 2023 - Péter Sárosi

Csodaszer és démondrog

március 3, 2023 - Péter Sárosi

Kilátástalan helyzetben az addiktológiai ellátás Magyarországon

február 20, 2023 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter