Ez a cikk eredetileg a 444-es blogunkon jelent meg.
A kanadai Vancouver rendre a világ legélhetőbb városai között szerepel a felmérésekben – mégis, a gazdagság és jólét csak az érem egyik oldala. Alig néhány utcával központtól, a hipermodern felhőkarcolok árnyékban húzódik meg a város Downtown Eastside negyede. Az itt lakók nem sokat élveznek a gazdagságból, többségük hajléktalan, vagy koszos bérszobákban nyomorog, sokan közülük drogfüggők és szexmunkások. A vancouver-i városvezetés egészen a 21. század elejéig a jelenlegi magyar kormányhoz nagyon hasonló eszközökkel kívánta kezelni ezt a problémát: rendőri razziákkal, hajléktalanszállókkal. 2001-ben a város vezetése egy új drogstratégiát vezetett be, ami a rendőri eszközök mellett nagy hangsúlyt fektetett a megelőzésre, a kezelésre és az ártalomcsökkentésre. A nyílt színi drogfogyasztás felszámolására, a HIV fertőzések és túladagolási halálesetek visszaszorítására itt nyitották meg Észak-Amerika első – és ezidáig utolsó – ellenőrzött drogfogyasztói szobáját, az InSite-ot. Itt a fogyasztók steril körülmények között adhatják be a szert, és túladagolás esetén a személyzet beavatkozik. A TASZ tavaly filmet forgatott erről az úttörő kezdeményezésről – filmünkben a téma legismertebb helyi szakértői szólalnak meg.
Azóta hosszú évek teltek el, és az InSite a tudományos hatásvizsgálatok tanulsága szerint sikeresen teljesített: sikerét azonban nem légüres térben érte el. Filmünkből kiderül, hogy a hasonló ártalomcsökkentő szolgáltatások csak úgy válhatnak eredményessé, ha szervesen beágyazódnak a helyi szociális és egészségügyi ellátásba, és ha aktívan bevonják az érintetteket a róluk szóló döntések meghozatalába. Az InSite-ot működtető civil szervezet, a Portland Hotel Society az első emeleten működteti a fogyasztói szobát, míg a második emeleten detoxikálót üzemeltetnek azok számára, akik tisztulni szeretnének, majd onnan továbbléphetnek a harmadik szintre, ahol terápiás közösségekben vagy éppen jógatanfolyamokon épülhetnek fel. Mivel a hajléktalan drogfüggő életforma, a HIV- és egyéb ferzőzésekkel együtt gyakran súlyos egészségügyi szövődményekhez vezet, külön bentlakásos részleget tartanak fent azoknak, akiknek különösen leromlott az egészségügyi állapota. A kliensek között rengetegen szenvednek gyermekkori traumáktól, különösen az őslakos származásúak, akiket gyermekkorukban bentalkásos iskolákba kényszerített a kormány. A rendőrség nem zaklatja többé a fogyasztókat, kizárólag a kereskedőkre összpontosítanak. A vancouver-i modell nagyon sok pozitív tapasztalatot tartogat a budapesti döntéshozók számára is.
