Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
Az Alkotmánybíróság legújabb határozata szerint alkotmányellenes és a jogbiztonságot veszélyezteti az a helyzet, hogy a törvényekből nem lehet egyértelműen megállapítani, mi a kábítószer, és mi nem az.
2017 februárjában egy díler találkozott egy potenciális vásárlójával, aki egy ADB-FUBINACA nevű szert akart tőle vásárolni. Az ADB-FUBINACA egy szintetikus kannabinoid, tehát a természetes kannabisz növény hatóanyagához, a THC-hez hasonló szer, amelyet ugyanakkor szintetikusan állítanak elő. Ezt a szert fehér por formájában rendelik meg Kínából és Indiából a hazai forgalmazók, majd a viszonteladók feloldják és dohányra spriccelve „herbál” vagy „bió” néven adják tovább a fogyasztóknak.
A potenciális vásárló végül nem vásárolt – ugyanakkor egy korábbi tartozás fejében eltulajdonított 33 gramm ADB-FUBINACA-t. Ezzel kapcsolták le a rendőrök, amiből aztán büntetőeljárás indult, ami eljutott a Fővárosi Törvényszékig. A bíróságnak pedig azzal a problémával kellett szembesülnie, hogy nem is olyan könnyű megállapítani, hogy ebben a konkrét ügyben a lefoglalt anyag vajon kábítószernek minősül-e. A bíróság ezért az Alkotmánybírósághoz fordult (ebben cikkben megnézhetitek a Drogriporter Szabadegyetem rendezvényén az AB beadványt készítő bíróval folytatott beszélgetést).
Az ADB-FUBINACA 2015 és 2016 között ún. új pszichoaktív anyagnak minősült, tehát felkerült egy ideiglenes tiltólistára, amíg a kockázatértékelése meg nem történik. 2016. július 17-én aztán felkerült a kábítószerek listájára, így a bűncselekmény elkövetése idején éppen a Gyógyszertörvény 2. melléklet A) jegyzékén szereplő kábítószernek minősült. 2020-ban aztán az ENSZ felvette a Pszichotróp Egyezmény II. jegyzékére, tehát a besorolása ismét módosult – azonban azóta sem került fel az Országgyűlés által kihirdetett törvényi jegyzékre.
Bonyolult? Elvesztetted a fonalat? Nem csoda, a bírók is. Pont ez a probléma. Jelenleg ugyanis a dizájner drogok megjelenése, a drogok folyamatos cserélődése hihetetlenül összetetté és bonyolulttá tette a kábítószerügyi jogi szabályozást. A jogalkotó fut a való élet után.
A Fővárosi Törvényszék az indítványában sérelmezte, hogy a Btk. összesen hat jegyzékre hivatkozik, amelyeken a tiltott szerek jegyzékei találhatók – de ha valaki a jegyzékek teljes tartalmát akarja megismerni, akkor ahhoz további hét (!) törvény ismerete is szükséges. A Btk. például hivatkozik a Gyógyszertörvényre – ami ugyanakkor nem tartalmazza az új pszichoaktív szerek pontos listáját, csak egy általános definíciót. A pontos jegyzéket miniszteri rendeletekből lehet kibogarászni.
Az indítvány szerint „a kábítószerlisták módosítása és a módosítások hatálybaléptetése nem észszerű rendben történik, a módosítások nem egyértelműek és a legkevésbé sem áttekinthetők. Ez azt eredményezi, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények törvényi tényállásával összefüggő, az elkövetési tárgyat meghatározó jogszabályok a jogrendszerben szétszórva lelhetők csak fel.”
Márpedig az AB korábbi drogdöntésében (54/2004) egyszer már alkotmányellenesnek találta, hogy az Országgyűlés nem hirdette ki törvényben a kábítószerek hatályos jegyzékét. Kimondta, hogy „a jog megismerhetőségét kizárja, ha az egyes törvényi tényállásokkal összefüggő szabályok a jogrendszerben szétszórva, más magatartásokra vonatkozó szabályozási területekkel oly mértékig keveredve lelhetők csak fel, hogy a normatartalom megállapítása a jogi rendszert kezelni tudó szűk kisebbség részére is a végletekig bonyolulttá, mindenki más számára pedig elérhetetlenné válik.”
Az Alkotmánybíróság egyetértett az indítványozóval abban, hogy ez a helyzet alkotmánysértő, de abban nem, hogy semmisítse meg a vitatott jogszabályi rendelkezést. Ehelyett arra kérte fel az Országgyűlést, hogy szüntesse meg a mulasztásos jogsértést, és 2022. szeptember 30. napjáig tegye rendbe a kábítószerek meghatározására szolgáló jogi szabályozást.
Ez a jelenlegi ügy igazából csak a felszínt karcolgatja abban az értelemben, hogy nem foglalkozik a kábítószerügyi büntetőjogi szabályozás rendszerének alkotmányos megalapozottságával. Hogy az ún. kockázatelemzés, amely alapján szereket tiltólistára vesznek fel, valóban megalapozza-e a tiltást, mint egyedül üdvözítő opciót? Vagy azzal, hogy vajon milyen indoklással kerülnek egyáltalán fel bizonyos szerek a tiltólistára, míg mások (pl. alkohol) lemaradnak róla?
És hogy az olyan klasszikus kábítószerek, mint például a kannabisz, valóban veszélyesebbek-e a legális drogoknál? És hogy vajon szükséges és arányos-e a végső eszköznek (ultima ratio) tartott büntetőjog eszközét alkalmazni egy olyan cselekedet elkövetőjével szemben, mint például egy kannabisszal töltött cigaretta elszívója?
Aki legfeljebb a saját egészségét veszélyezteti közvetlenül, és azt is kevésbé, mint mondjuk egy pálinka-ivó. És hogy ha betiltjuk a kannabiszt, akkor vajon nem pont azzal járulunk-e hozzá az olyan veszélyesebb szerek terjedéséhez, mint amilyen az ADB-FUBINACA? És hogy vajon a jelenlegi rendszer nem fogja-e újratermelni az olyan ártalmakat, mint amilyenek például a 4F-MDMB-BICA által okozott sorozatos túladagolásos halálesetek? Nem csoda, hogy egyre több európai ország jogalkotói döntenek úgy, hogy alapvető reformokat hajtanak végre a drogjogi szabályozásukban. Sajnos erre Magyarországon még várni kell.
Ha fontosnak tartod a drogokkal kapcsolatos hiteles tájékoztatást, akkor támogasd Te is a Drogriportert!
