Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának fizikai és mentális egészséggel foglalkozó különmegbízottja, Anand Grover hétfőn beszédet tartott az ENSZ Közgyűlésén, amelyben többek között szót emelt a humánusabb drogpolitikák érdekében is. Mr. Grover kiemelte, hogy azok a drogfogyasztók, akiknek egészségügyi ellátásra lenne szükségük, ehhez gyakran a rendőrségi előállítástól való félelmük miatt nem jutnak hozzá, esetleg nyíltan meg is tagadják az ellátást tőlük. Ugyanakkor sok más e témában felszólaló hivatalos személlyel ellentétben Grover következetesen megkülönböztette a függőket és a szimpla fogyasztókat – akiket nem hajlandó a “beteg emberek” kategóriájába sorolni. “A drogokat fogyasztó embereket és a drogfüggő embereket a nemzetközi jogi dokumentumok ugyanazokkal a jogokkal, jogosultságokkal ruházzák fel, mint bárki mást,” jelentette ki. A nemzetközi drogkontroll rendszer tevékenységei “mindkét csoport jogait megsértik”. Ezért szerinte meg kellene szüntetni a drogfogyasztás büntetőjogi szankcióit (dekriminalizáció). Hasonlóan nyilatkozott korábban Michel Sidibé, az ENSZ HIV/AIDS ellenes szervezetének (UNAIDS) igazgatója is.
“A jelenlegi nemzetközi drogkontroll-rendszer a drogmentes világ megteremtésére összpontosít, szinte kizárólag büntetőjogi eszközök segítségével,” érvelt a különmegbízott. “Az egyre halmozódó bizonyítékok szerint azonban ez a megközelítés megbukott, elsősorban azért, mert nem ismeri el a drogfogyasztás és a drogfüggőség realitását. Bár a drogok szörnyű hatást gyakorolhatnak az emberek és a társadalom életére, ez a túlságosan büntető rendszer nem érte el a kitűzött közegészségügyi céljait, és számtalan esetben eredményezte az emberi jogok megsértését.”
A TASZ filmje az ázsiai drogfogyasztók kényszerkezeléséről
Mr. Grover kiemelten foglalkozott a drogfogyasztók kényszerkezelésével (lásd a TASZ vonatkozó blogját és filmjét), amely nem csak jogsértő, de az esetek 90-100 százalékában semmilyen hatékonysággal sem bír: a szabadulók ugyanott folytatják a drogfogyasztást, ahol abbahagyták. Az ENSZ-nek az egészséghez fűződő jog alapján kell megközelítenie a drogkérdést, és ennek keretében biztosítania kell a legális gyógyszerekhez való hozzáférést is a rászoruló embereknek. Utalt ezzel arra, hogy számos országban az opioid gyógyszerek a szigorú kontroll miatt nem hozzáférhetőek, és ebből a szempontból riasztó szakadék tátong a fejlett és a fejlődő világ között: jelenleg a legális de ellenőrzött gyógyszerek, például a morfium mintegy 90%-át Európában és Észak-Amerikában fogyasztják.
Sárosi Péter
