Ez a cikk eredetileg a 444-es blogunkon jelent meg.
Két állam marihuána legalizációja elég volt ahhoz, hogy negyedével csökkenjen az országba irányuló mexikói fűexport, emellett a drogkartellek vérengzése is mérséklődött. És ez még csak a kezdet.
Az Egyesült Államok gazdasága jelentős javulást mutat az elmúlt évben, egyes szektorok akár 15-20%-os növekedést könyveltek el. Egyikük sem tudta azonban még megközelíteni sem a legális marihuána-piacának robbanását. A kaliforniai székhelyű ArcView Group jelentése szerint 2014-ben a legális marihuána értékesítése 74%-kal növekedett és 2,7 milliárd dolláros új csúcsot ért el. És az alapján, hogy tavaly novemberben Alaszkában, Oregonban és Washington DC-ben is megszavazták a legalizációt, a növekedés minden bizonnyal éveken át ki fog tartani.
A növekedésnek azonban nem mindenki örülhet, kiváltképp az ország déli szomszédja nem. Mexikó évtizedek óta az USA kannabisz-piacának oroszlánrészét biztosítja, ám a határőrség jelentős visszaesést tapasztalt 2014-ben: míg 2011-ben bő 1,1 millió kg marihuánát foglaltak le, addig 2014-ben a 24%-kal kevesebbet, 860.000 kg-ot. A visszaesést a határ másik oldalán a mexikói biztonsági erők is megerősíthetik. A mexikói hatóságok 2000 óta nem foglaltak le olyan kevés marihuánát, mint 2013-ban. Alejandro Hope drogügyi szakértő szerint a mexikói marihuána-piaca az Egyesült Államokban tovább fog csökkenni. Magyarázata szerint a legális marihuána-piac logikája az, hogy leszorítsa az árakat, ez pedig komoly profitot vonhat el az illegális piactól. A pénzszerzéshez tehát nekik is vissza kell vágni a marihuána árát.
A mexikói termesztőknek azonban az ár mellett a minőséggel is versenybe kell szállniuk. Az USA legális beszállítói magas minőségű kannabiszt állítanak elő, melyet vonzó neveken értékesítenek. A boltokban feltüntetik a termék pontos THC tartalmát és az egyéb kannabinoidok arányát, valamint megkülönböztetik az Indica és a Sativa fajtákat, melyek eltérően hatnak a fogyasztóra. A mexikói fű, azaz a „mota” ezzel szemben nem változatos, nagyrészt a hatalmas hegyvidéki ültetvényeken nő és a díler csak annyi biztosat tud róla elmondani, hogy be lehet tőle tépni.
Csapás a drogkartellekre
A 2012-es coloradói és washingtoni legalizációs kampány egyik fontos üzenete volt, hogy a legális-piac megfosztja a mexikói kartelleket a profittól és a fű után fizetett adó az államkasszát fogja gyarapítani. Mexikó korábbi elnöke, Vicente Fox is megjegyezte, hogy az USA marihuána fogyasztói dollár milliárdokkal támogatják a kartelleket, akik ezt a pénzt hatalmuk növelésére, fegyverekre és a rendőrség lefizetésére fordítják, vagyis az Egyesült Államok droghasználata és szabályozása nagyban hozzájárul a mexikói korrupció és bűnözés elharapózásához. A drogkartellek egymással és az állammal folytatott harcai emellett komoly csapást mérnek a mexikói demokráciára. Bill Clinton volt amerikai elnök a napokban elismerte, hogy a 2006 óta több mint 120,000 áldozattal járó mexikói drogháborúért és a drogkartellek megerősödéséért részben az USA drogellenesség nevében hozott intézkedései felelősek.
A mexikói marihuána kereskedelem visszaesése a drogkartellek bevételeit is csökkenti, így az erőszakra is kevesebb pénz jut. A mexikói kormány adatai szerint az USA-ban megszavazott legalizációk előtt 2011-ben a gyilkosságok száma 22852 áldozattal rekordmagasságba szökött, majd a következő évben 15649-re esett vissza. A csökkenésben azonban szerepe lehetett annak is, hogy elfogtak, illetve megöltek néhány véreskezű droglordot, például a Zéták vezetőjét, Heriberto Lazcanót, ismertebb nevén a „Hóhért”, akit 2012-ben lőttek le. Ráadásul a marihuána nem az egyelten bevételi forrása a kartelleknek, más kábítószerek kereskedelme mellett szexuális célú emberkereskedelemmel és illegális vasbányászattal is foglalkoznak. Amennyire a lefoglalási adatokból következtetni lehet, a marihuána visszaszorulásával megnőtt a metamfetamin és a heroin kereskedelme, de a szakértők szerint a párhuzamot egyéb tényezők is befolyásolják. Sanho Tree, a washingtoni Politikatudományi Intézet Drogpolitikai Programjának igazgatója figyelmeztet, hogy a fejleményekben sok változó játszik szerepet a drogok keresleti és a kínálati oldalán egyaránt. Megjegyzi például, hogy a heroin fogyasztás emelkedésének egyik oka, hogy az orvosok túl sok ópiátot írnak fel a betegeiknek, akiknek egy része rászokik ezekre a gyógyszerekre, majd később illegális heroinhoz is nyúl.
Latin-Amerikai legalizációk
Még egy kézenfekvő mód lenne az illegális marihuána-piac visszaszorítására: ha Mexikó is legalizálna. Az országban 2009-ben dekriminalizálták a csekély mennyiségű kábítószerek – köztük a marihuána – tartását és tavaly törvénytervezet is született a gyógyászati célú marihuána engedélyezésére és a szabályozott marihuána-piacra a fővárosban. Peña Nieto elnök ugyan nem támogatja a legalizációt, de nyitott a jelenlegi szabályozás alternatíváinak megvitatására. A 2000-es évek első felében elnöklő Fox viszont nemcsak hogy lelkes támogatója a legalizációnak, de arról is beszélt, hogy az USA-t is szívesen ellátná legális marihuánával. Az olcsóbb munkaerőnek köszönhetően a legális mexikói marihuána nagyon is versenyképes lehetne az Egyesült Államokban azok között, akik nem ragaszkodnak a nemesített fajtákhoz és első osztályú minőséghez.
Kardos Tamás
