Egy nemrégen megjelent könyv szerzői szerint a legális drogbiznisz mesterségesen kreál nekünk újabb és újabb egészségügyi problémákat, hogy minél több gyógyszert adhasson el.
Egy nemrégen megjelent könyv szerzői szerint a legális drogbiznisz mesterségesen kreál nekünk újabb és újabb egészségügyi problémákat, hogy minél több gyógyszert adhasson el.
A „Betegség árusítása, avagy hogyan csinálnak belőlünk beteget a világ legnagyobb gyógyszercégei” (Selling Sickness: How the World's Biggest Pharmaceutical Companies Are Turning Us All Into Patients) c. könyv kanadai szerzője, Allan Cassel tudományos ismeretterjesztő könyveket ír, amerikai társszerzője, Ray Moynihan a new york-i Milbank Memorial Fund munkatársa.
A könyv nem túl rózsaszín képet fest a gyógyszeriparról, vagy ahogy Amerikában emlegetik, a Big Pharma-ról: a cégek bizonyos problémákat betegségként definiálnak újra (pl. női szexuális diszfunkció), esetleg bizonyos betegségek meghatározását kiszélesítik, hogy minél több ember feleljen meg neki. 2004-ben például, érvelnek a szerzők, a magas koleszterinszinttel kapcsolatos amerikai szövetségi útmutatót író kilenc szakember közül nyolc különféle anyagi érdekeltségekkel rendelkezett a gyógyszeriparban. Nem csoda, hogy az orvosok rutinszerűen írnak fel kolereszterin-csökkentő tablettákat, amelyeknek számos mellékhatása van, ahelyett, hogy egyszerűen diétát és testmozgást javasolnának a páciensnek. A nagy gyógyszercégek a kórházak, konferenciák, tréningek fő szponzorai közé tartoznak és befolyásuk alatt tartják az orvostársadalmat. Az orvosok megnyerésének (vagy mások szerint megvesztegetésének) bevett módja, hogy a gyógyszercég ingyenes tanulmányi kirándulást kínál fel a szakembereknek.
Az agresszív reklámkampányok aggodalmat és szorongást ébresztenek, így még azok az emberek is a gyógyszertárba rohanhatnak különféle pirulákért és táplálék-kiegészítőkért, akiknek egyébként semmi bajuk. A korábban egyszerűen rossz magaviseletűnek elkönyvelt gyerekeket különféle „rendellenességekkel” diagnosztizálják és nyugtatószereket írnak fel nekik. Gyakran megjelennek olyan drogok is a fejlett országokban, amelyek gyakorlatilag már létező gyógyszerek csekély mértékben módosított verziói (ún. „me-too drugs”), míg a harmadik világ életmentő gyógyszerekhez sem jut hozzá. A HIV/AIDS kezelésére alkalmas drága antivirális gyógyszerek például még mindig csak a betegek töredékéhez jutnak el, a gyógyszercégek ugyanakkor tiltakoznak az olcsó generikus gyógyszerek (a hivatalos gyógyszerek másolatai) alkalmazása ellen. Nem meglepő, hogy a legális drogok dömpingjét biztosító gyógyszercégek az illegális drogok elleni kampányok fő támogatói közé tartoznak Amerikában: a vállalatoknak nem érdekük, hogy a gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők olcsó, otthon is megtermelhető kannabisszal kúrálják magukat ahelyett, hogy pirulákban vásárolnák meg a THC-ét a gyógyszertárakban.
A felperes a Vioxx-ítélet kihirdetésekor (fotó: MSNBC)
A legális drogipar áldozatairól jóval kevesebbet hallani, mint az illegális drogok okozta tragédiákról. A legutóbbi gyógyszerbotrány a Merck vállalat egyik fájdalomcsillapítója (Vioxx) körül robbant ki. A Vioxx tesztelési vizsgálataiban részt vevő egyik orvos nemrégen bevallotta, hogy egy kísérlet során a drogot szedő páciensek között nagyobb volt a halálozási arány, mint a placebo-t szedő kontrollcsoportnál. A cég ennek ellenére piacra dobta a terméket, az orvosokat pedig nem tájékoztatta erről. A Vioxx-kezelésben részesülő páciensek közül aztán sokan szívrohamot kaptak. Miután egy tudományos vizsgálat megerősítette a drog kockázatait, 2004 szeptemberében a Merck visszavonta azt a piacról. Az áldozatok hozzátartozói mintegy 5000 pert indítottak a cég ellen, ezek közül egyben már precedens-értékű ítélet született: a texasi bíróság a Merck ellen döntött. A pereskedés mellett a szerzők szerint nagy szerepe van a civil társadalom kontolljának is. A Cochrane Collaboration nevű nemzetközi civil hálózat tagjai például szisztematikusan ellenőrzik a gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai kísérleteket, de nem fogadnak el semmiféle támogatást a vállalatoktól.
Kapcsolódó cikkek:
Féderer Ágnes: A boldogságpirula (Népszabadság 2004. október 9.)
Szendi Gábor: Depresszióipar (Mozgó Világ 2004 október 10:9-30, a szerkesztőség Nívódíjas tanulmánya)
Könyvek:
A "Betegség árusítása" c. könyv megrendelhető itt!
Egy másik, hasonló témájú könyv:
Marcia Angell, Az igazság a gyógyszercégekről: hogyan vezetnek félre és mit tehetünk (The Truth About the Drug Companies: How they Deceive Us and What Can We Do) megrendelhető itt!
S.P.
