• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Csodaszer és démondrog

Szerző: Péter Sárosi | március 3, 2023

Tweet

Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.

Amikor egy olyan írást olvasunk, ami egyoldalúan démonizál vagy éppen csodaszerként ünnepel egy bizonyos szert, akkor kezdhetünk gyanakodni.

„Az új drogok véget vethetnek az elhízás-járványnak a világon”, olvasom a The Economist egyik főcikkét. Direkt fordítottam úgy, hogy drog, és nem úgy, hogy gyógyszer – mert jó emlékeztetni arra, hogy minden drog lehet gyógyszer, és minden gyógyszer lehet drog. Még akkor is, ha a magyar köznyelv, az angollal ellentétben, éles különbséget tesz és más kifejezést használ a kettőre, és drog alatt szinte csak az illegális tudatmódosító szereket érti.

Ahogy Bayer István gyógyszerészprofesszor és drog-kultúrtörténész szokta volt mondani, „a gyógyszer drog + információ”. És itt nem csak a közhelyszerűen ismételgetett igazságról van szó, miszerint „kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben méreg”. Vagy hogy „a dózis teszi a mérget.” A mennyiség nem minden. Fontos a set (a használó mit hoz magával) és a setting (környezet) is. Magyarul a droghasználat következményei függenek attól, hogy ki, milyen állapotban, körülmények között, milyen környezetben, milyen szándékkal, milyen emberekkel, hogyan és milyen dózisban, gyakorisággal használja őket.

A drogok azonban általában kétféleképpen jelennek meg a közbeszédben: vagy úgy, mint démonizált veszélyforrás, vagy úgy, mint csodaszer. A valóság komplexitása – a szürke millió köztes árnyalata – ritkán csapódik le az átlagos médiafogyasztó elméjében.

Az Economist nem éppen egy bulvárlap, de a címadás jól tükrözi a drogok csodaszerként való reprezentálását: a cikk azzal a címmel válik eladhatóvá, kattinthatóvá, hogy valami nagy ígéret, várakozás jelenik meg benne. Persze ha végigolvassuk a cikket, az lehűti ezt a csodavárást. Kiderül ugyanis belőle, hogy az új szerek hosszútávú szedésének mellékhatásai nem tisztázottak, a magas áruk miatt csak az elit engedheti meg magának őket, és amikor valaki abbahagyja a szer szedését, akkor nagyon gyorsan még több súlyfelesleget is felszedhet, mint előtte. 

A démondrog médiareprezentációjára ugyanez jellemző, csak a másik végleten. „Megint gyilkolt az új arcevő zombidrog” – csak hogy szenzációhajhász főcímet idézzek egy dizájner-droggal kapcsolatban. Ilyen esetekben a drog egy morális pánik katalizátora, ami eltúlozva, dramatizálva és torzítva jeleníti meg egy új szer használatának jelenségét azzal a céllal, hogy morális felháborodást idézzen elő a közvéleményben.

Ezáltal, ahogy a kriminológusok nevezik, egy egzotikus Mást képez (othering) a szer használóiból, akiktől lehet rettegni, akiket lehet utálni. És lehet követelni a megbüntetésüket, kirekesztésüket. A politikai döntéshozók pedig, ha kellően demagógak, előszeretettel fogják ki a hasonló morális pánikok vitorlájából a szelet.

A közvéleményt időről-időre megrettentik az új, minden eddiginél veszélyesebb démondrogok – és  izgalomba hozzák a hírek az új, csodálatos fogyószerekről, újonnan kifejlesztett rák- és HIV-ellenes gyógyszerekről. A közelebbi vizsgálattal, könnyen kiderül, hogy valójában csupán bizonyos csoportoknál, bizonyos körülmények között igaz rájuk a cikkben sugallt állítás.

De sajnos a közvélemény hiszékenyebb részében ez már nem marad meg. „Hallottad, a kannabisz gyógyítja a rákot,” lelkendeznek a legközelebbi családi ebéd vagy baráti sörözés közben. És persze fordítva is így van, amikor a démonizálásról van szó: „Hallottad, hogy a kannabisz szívrohamot okoz?”

Ebben közrejátszik az is, hogy hiába írja meg gyakran a derék újságíró az egyébként okadatolt cikket, a szerkesztő gyakran, a nagyobb kattintásszám érdekében, ad neki egy olyan hatásvadász címet, ami nem különösebben tükrözi a cikk szofisztikáltabb mondanivalóját. És az elmében a cím sokkal inkább megragad.

Tudományos bizonyítékok támasztják alá az ún. backfire effect (visszafelé elsülés hatás) létezését: amikor egy cikk egy bizonyos tévhit cáfolatát tűzi célul, de a cím megismétli a tévhitet („Tényleg arcevő zombivá teszi a használóit az új dizájnerdrog?”), akkor az olvasóban a címben rejlő állítás marad meg, az ellenérvek pedig kiperegnek.

A „kipergetés” függ a világnézettől is, egyfajta világnézeti szűrőn rostálja meg az elme a befogadott információkat. A lektorált szakfolyóiratok cikkeiből a médiába eljutó, többnyire jelentősen leegyszerűsített beszámolókból gyakran annyi ragad meg az elmében, ami megerősíti az eddigi értékrendjét és világnézetét. Az annak ellentmondó információkat, és ezt a szociálpszichológiai kutatások is megerősítik, az elme hajlamos kiseperni a memóriából.

Gyakran ugyanaz a szer is viszonylag rövid időtávon belül a közvélemény által hype-olt csodadrogból közveszélyes démondroggá válhat – és fordítva.

Nagyjából minden egyes szer kultúrtörténete esetében lehet erre példát találni. Csak hogy egy régebbi példát említsek: a kokaint eleinte olyan köztiszteletben álló emberek ünnepelték csodaszerként, mint Sigmund Freud. Hogy aztán üdvöskéből fekete báránnyá váljon és mindenhol betiltsák a világon.

De ott vannak a pszichedelikus szerek is, amelyeket az 50-es évek végén, 60-as évek elején a pszichiáter-társadalom az egyik legígéretesebb csodaszerként üdvözölt, amelyek egy sor mentális zavarra kínálhatnak gyógymódot. Majd a 60-as évek végén Richard Nixon meghirdette a drogellenes háborút, és az első számú közellenséggé nyilvánította az LSD-t. A sajtó pedig arról cikkezett, hogy az LSD hatására a fiatalok kiesnek az ablakon és addig néznek a Napba, amíg meg nem vakulnak. Ma pedig ismét reneszánszát élik a pszichedelikus kutatások, és a sajtó gyakran csodaszerként jeleníti meg ezeket a szereket.

A kannabisz esetében a démonizálás és a csodavárás egymás mellett, egymással párhuzamosan jelentkezik – és a médiafogyasztó a maga világnézetének megfelelően mazsolázhatja ki a neki tetsző híreket. Halálos veszélyekről vagy csodálatos gyógyulásokról, amelyek többnyire egyaránt túlzottak, általánosítanak és torzítanak.

Ugyanannak a szernek is lehet életmentő gyógyászati alkalmazása, jól integrált rekreációs fogyasztása és egyben az egyénre és környezetére is ártalmas abúzusa. A képtelenség arra, hogy ezt felismerjük, a görcsös igyekezet, hogy bizonyos szereket démonizáljunk és szőnyeg alá söpörjünk, míg más szereket piedesztálra emeljünk, mérhetetlen szenvedést okoz az egész társadalomnak. Ott van például a magyar kormány legutóbbi húzása, miszerint képtelen volt az EU és a WHO álláspontját elfogadni arról, hogy a kannabisznak igenis lehet gyógyászati alkalmazása – azzal az érvvel, hogy dehát a kannabisz az egy veszélyes kábítószer.

Megdöbbentő, hogy az ember mennyire képes a saját önigazoló, önáltató várakozásait, ítéleteit, érzelmeit beleprojektálni egy egyszerű molekulába, ami egyébként önmagában sem nem rossz, vagy sem nem jó. Mi, emberek tesszük jóvá vagy rosszá – mi adunk neki jelentést, értelmet, funkciót.

Ezért aztán teljesen értelmetlenek azok a polarizált viták, amelyeket arról folytatnak, hogy a kannabisz, vagy bármely más szer, „az most jó vagy rossz”. „Veszélyes vagy nem veszélyes.”

Így tehát, kedves olvasó, amikor olyan hírrel találkozol, ami egyoldalúan démonizál, vagy egyoldalúan dicsőít egy bizonyos szert, akkor mindig kezdj el gyanakodni. Emlékezz rá, hogy a droghasználat soha nem légüres térben történik, és mi, emberek tesszük károssá vagy hasznossá.

Kategória: Blog, Hírek Archívum: Drogpolitika, Függőség, Gyógyászati kannabisz

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Miért ilyen tudathasadásos a magyar társadalom?

március 7, 2023 - Péter Sárosi

Kilátástalan helyzetben az addiktológiai ellátás Magyarországon

február 20, 2023 - Péter Sárosi

Az EU Bizottság az Európai Bíróság elé citálja Magyarországot a gyógyászati kannabisz ügyében

február 15, 2023 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter