Csúsztatások és irreleváns érvek a szigorú drogpolitika mellett
A Hír TV Célpont című riportműsora a szigorú, büntetésközpontú drogpolitika és a dekriminalizáció irányzatai között próbál választást nyújtani. Érdekes módon utóbbival kapcsolatban annak ellenére is csak negatív érveket talál, hogy a dekriminalizáció Európa uralkodó drogpolitikai megközelítésévé kezd válni. A csatorna vélhetően a felvonultatott érveket kevésnek ítélte, ezért néhány csúsztatást is alkalmaz, hogy igazolja a büntetőjogi megközelítés létjogosultságát.
A műsor körülbelül felerészben egy elhagyatott csepeli ingatlan rendezetlen helyzetéről szól, ahova időközben hajléktalanok és drogfüggők költöztek be. Minthogy ez nem kapcsolódik szervesen a drogszabályozási vitához, fókuszunkat a műsor másik felére helyezzük.
Először a segítőként dolgozó felépült függő, Orsolics Zénó beszél a kábítószerekről, aki a riport szerint a következőt állítja: „Nem igaz, hogy a spangli veszélytelen, az esetek többségében nincs megállás a füves cigi után”. A kapudrog elmélet a szakértők körében mára elavultnak számít, cáfolatára elég megnézni a kipróbálási statisztikákat: míg 2011-ben a 16 éves korosztály 19,4%-a próbálta ki a marihuánát, az amfetaminokat már csak 5,6%, az Ecstasyt 4,4%, a kokaint 2,5% és végül a heroint 1,6%. A felnőttkori kipróbálási életprevalencia értékeket nézve is hasonló arányokat találunk, így nem tudunk törvényszerű kapcsolatot felállítani a marihuána és más kábítószerek kipróbálása között.
Politikai vizekre érve a műsor felemlegeti azt a hét évvel ezelőtti esetet, melyben Juhász Péter egy kendernövénnyel jelent meg a bíróságon. A Célpont szerint Juhász ezzel „azt akarta jelezni, hogy az úgynevezett könnyűdrogok fogyasztása nem veszélyes senkire”. Ez teljes tévedés. Juhász az önfeljelentő akciójával nem a kábítószer-fogyasztásának ártalmatlan vagy ártalmas voltára kívánta felhívni a figyelmet, hanem arra, hogy a saját célra termesztett marihuána otthoni elfogyasztása nem veszélyes a társadalomra, és ezért nem ért egyet annak büntetőjogi tiltásával. Ítéletében azt a bíróság is elismerte, hogy egy személy magatartása önmagában még nem veszélyezteti súlyosan a közösséget, Juhász esetében azonban a sajtóvisszhang ráirányította a figyelmet a kábítószer-fogyasztásra, ezért járt a pénzbírság.
Az LMP volt kábítószerügyi szakértője, Szilágyi László arról beszél, hogy önmagában a kábítószer helyzet büntetőjogi kezelése nem célravezető, hiszen egy alapvetően szociális kérdésről van szó. Emellett felhívja a figyelmet, hogy a kormányzati kommunikáció ellenére a prevencióba fektetés helyett egyelőre csak a forráskivonás látszik. A dekriminalizáció irányába mutató érvelésből a Hír TV számára a Kendermag állásfoglalása köszön vissza, amivel a kérdést lezártnak is tekinti, pedig érdemes lenne több figyelmet fordítania a határon túli folyamatokra. A dekriminalizáció ugyanis az utóbbi évtizedben olyannyira uralkodó trenddé kezd válni Európában, hogy a kezdeti holland és portugál kezdeményezések után olyan országok is alkalmazzák a megközelítést, mint Csehország, Horvátország, Lengyelország, de pár éve már Szlovákia is kacérkodik a dekriminalizáció gondolatával.
A dekriminalizációra adott válaszaként az Ifjúsági Ügyekért Felelős Államtitkár elmondja, hogy lám-lám, a jelenlegi holland kormány is szigorít. Ez sem egészen igaz. Egyfelelől Hollandiában fel sem merült, hogy a visszavonnák a fogyasztás dekriminalizációját. Mégcsak az sincs napirenden, hogy bezárják az összes coffee shopot. A vita arról szól, hogy mit kezdjenek a szomszédos országokból érkező drogturistákkal, akik minden hétvégén közlekedési dugókat okoznak a határmenti városokban. Ezért egyes városokban bevezették a klubtagsági igazolványt a coffee shopokban, amit csak holland állampolgár válthat ki, illetve sok coffee shopot bezártak. Másfelől Kiss Norbert nem mondja el, hogy Hollandiában nem vált be a coffee shopokat érintő szigorítás, ugyanis növelte az utcai bűnözést. Miután Amszterdam polgármestere kiharcolta, hogy a fővárosba ne vezessék be a regisztrációhoz kötött coffee shop látogatást, a vita már arról folyik, hogy a jelenlegi kvázi-legalizáció helyett dolgozzák ki a feltételeit a marihuána legális termesztésének.
A hazai szabályozás irányaira térve a riport szerint azért nem készült el mostanáig a Drogstratégia, „mert az egy komplex, több tárca munkáját érintő feladat volt – elég arra gondolni, hogy büntetőeljárás indult a drogtanyaként elhíresült diszkók üzemeltetőivel szemben és a kerületi önkormányzatok is sorra záratják be az ajándékboltnak álcázott drogárusító üzleteket”. Hogy ez miként indokolja az egészségügyi szolgáltató szervezetek számára iránymutató dokumentum létrehozását, azt már a fejlettebb fantáziával rendelkező olvasóinkra bízzuk.
Kardos Tamás
Drogriporter
2013.04.06.
