Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
Ivo Opstelten épp a szigorú kannabisz-ellenes politika éllovasaként vált ismertté
Szigorodó coffeeshop szabályozás, a drogturizmus felszámolása, az otthoni kannabisz-termesztés közvetett tilalma – csak néhány, az egykor liberális holland drogpolitika főbb csapásirányaiból az elmúlt öt évből. Az intézkedések a Hollandiában jelenleg kormányzó konzervatív-liberális párt (VVD) igazságügyi miniszteréhez, Ivo Opstelten nevéhez fűződnek, aki tegnap este lemondásra kényszerült. A kiváltó ügy 2000-ig nyúlik vissza, amikor is az ügyészség az adóhatóság kikerülésével, Opstelten államtitkára, az akkor ügyészként dolgozó Fred Teeven révén 2,13 millió Eurót fizetett ki egy Cees H. nevű kábítószer-kereskedőnek. Az igazságügyi miniszter tavaly még tagadta az esetet, azonban a feltárt bizonyítékok hatására a következőképpen módosította álláspontját:
„Bár a nyomozás során nem sikerült banki bizonylatokat vagy más dokumentumokat találni, de egyértelmű közvetett bizonyíték van arra, hogy a 4,7 millió guldent átutalták Cees H.-nak” „Meg kell állapítanom, hogy az információ igenis rendelkezésre állt, és korábban is nyilvánosságra lehetett volna hozni. Magamra vállalom a teljes felelősséget, és benyújtom a lemondásomat a királynak.”
Az egy hét múlva esedékes parlamenti választások miatt Opstelten lemondása a kisebbik rossz a konzervatív pártnak. Mark Rutte miniszterelnök kormányának jövő hét kedden kellett volna vitát folytatnia a témáról. A holland drogpolitika jövőjéről a választások eredményét megismerve többet fogunk tudni, de addig is érdemes áttekinteni az utóbbi 5 év irányváltását, mely Opstelten munkásságához fűződik.
Wietpas – sikertelen próbálkozás a drogturizmus felszámolására
2011-ben az új konzervatív kormány a drogturizmus felszámolásának indokával kezdte el bevezetni a wietpas (weedpass) törvényt, aminek értelmében a coffeeshopokat csak tagsági kártyával rendelkező helyi lakosok látogathatták. A törvény bevezetése a belga határ menti városokban kezdődött, ami ellen a coffeeshopok közös zárva tartással tiltakoztak. Csupán egy üzlet tartott nyitva és szolgálta ki a külföldi vendégeket demonstratív jelleggel, arra az Európai Parlament által 2006-ban jóváhagyott szolgáltatási irányelvre hivatkozva, mely szerint a szolgáltatásokhoz való hozzáférést nem lehet állampolgársághoz kötni. A tulajdonos 2012-ben pert indított az igazáért, melyet meg is nyert. 2013 júniusában a bíróság ítéletében kimondta, hogy a regisztráció nem csak a külföldi vendégeket tartotta távol, de elrettentette a helyi látogatókat is, ez pedig jelentős bevételkiesést generált a kannabisz kávézóknak, amit a kormánynak kompenzálnia kell. Ugyanakkor egy hatásvizsgálat kimutatta, hogy a Wietpas rendszeréből leginkább a dílerek profitáltak, akik ismeretlen eredetű és minőségű kannabisszal és más drogokkal is kiszolgálták a coffeeshopokból kirekesztett turistákat, ami nagyobb zavart okozott a városokban, mint a kávézók jelenléte.
15% THC potencia határérték
A Wietpashoz hasonlóan szintén 2011-ben jelentette be a kormány, hogy a coffeeshopokban értékesített kannabisz és hasis THC arányát 15%-ban maximalizálnák, az ennél magasabb hatóanyag-tartalmú fajtákat pedig „kemény drognak” minősítenék és forgalmazását ennek megfelelően szankcionálnák. A lépést nagyjából az összes kormányzati hivatal ellenezte és a Trimbos Intézet kutatása pedig rávilágított, hogy a potencia határ kijelölése önkényes és nincs bizonyíték, hogy a korlátozás csökkentené az egészségügyi ártalmakat. A szakértők a legutóbbi „Skunk-botrány” esetében is hangsúlyozták, hogy egy-egy kannabisz fajta használatát nem a magas THC arány, sokkal inkább az alacsony CBD (kannabidiol) tartalom teszi kockázatossá.
Hadjárat a kertészboltok ellen és a hátsó ajtó probléma
A holland szenátus tavaly novemberben elfogadta az úgynevezett growshop-törvényt, amely idén március elsején életbe is lépett. A jogszabály a fűellenes harc jegyében már nem csak a coffeeshopok beszállítóit, de a termesztőket ellátó boltokat is börtönnel fenyegeti. Bő egy hete tehát nem csak a nagybani termesztők, de a termesztéshez alkalmas földet és elektronikai berendezéseket (például nagy teljesítményű lámpákat) árusítók is az állam célkeresztjébe kerültek és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel lesznek büntethetők, amennyiben kiderül, hogy nagy mennyiségű kannabisz termesztőit szolgálták ki. Minden meglehetősen álságos intézkedés annak ismeretében, hogy a napi 500 gramm marihuánát árusítható coffeeshopokba legális úton nem kerülhet kannabisz, csupán megtűrt módon, a „hátsó ajtón keresztül” kerül, hiszen a kereskedelemre szánt termesztés illegális. Az új törvény ahelyett, hogy jogilag rendezné ezt az anomáliát, tovább komplikálja a coffeeshopok helyzetét, ráadásul a kertészeti boltokat is jogbizonytalanságba sodorja. A törvény és a hátsó ajtó gyakorlatának megreformálása érdekében Hollandia 38 legnagyobb községéből 25 kért engedélyt az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy a kannabisz előállításának és nagykereskedelmi ellátásának különböző, engedélyezett formájával kísérletezzen, de a Minisztérium egyetlen kérelmet sem hagyott jóvá. Mindezek ismeretében a hamarosan felálló új kormánynak át kell gondolnia a kannabisz szabályozás kérdését és érdemes lenne azt is számításba vennie, hogy a közel 40 éve tartó coffeeshop rendszer tapasztalatai alapján a lakosság 65%-a már a legális kannabisz-szabályozásban látja a jövőt.
Kardos Tamás
