Pierre Kopp szerint több mint 1 milliárd eurós többletbevételhez juthatna a francia állam
Pierre Kopp, a Párizsi Egyetem professzora a közgazdász szemszögéből vizsgálta meg a francia drogpolitika hatékonyságát, és arra a következtetésre jutott, hogy alapvető paradigmaváltásra lenne szükség: a szigorú tiltás helyett legális termékként kellene szabályozni a marihuánát és hasist. Kopp kimutatta, hogy a francia állam évente 420 millió dollárt fordít a fűszívás elleni harcra, és akkor még nem is számolta a bíróságok költségeit. A jelentős kiadások ellenére a fűfogyasztást nem sikerült visszaszorítani, a lakosság jelentős része rendszeres kannabisz-fogyasztó. Kopp szerint 1,4 millió dollár plusszbevételre tehetne szert a kannabiszra kivetett adókból, ennek a pénznek egy részét vissza lehetne forgatni a prevenciós és terápiás intézmények finanszírozásába, illetve az igazán veszélyes bűncselekmények elleni küzdelembe. A Guardian interjút készített a közgazdásszal, ezt most magyar fordításban is közöljük. A keretes szöveg (szintén a Guardian-ból) pedig egy svájci fűtermesztő fiatalról szól – aki a jelenlegi magyarországi törvények szerint hosszú-hosszú évekre börtönbüntetést érdemelne. Döntse el az olvasó, hogy vajon valóban így van-e! A kannabisz-kereskedelem szereplői mindenesetre nem mindig gonosz szervezett bűnözők, hanem gyakran egyszerű diákok, akik a diáktársaiknak adják tovább a termést.
The Guardian: Egyetért ön azokkal, akik szerint a kannabisz legalizációja a fogyasztás növekedéséhez vezetne?
Pierre Kopp közgazdász: A drog legalizációja nem vezetne a fogyasztás hirtelen megugrásához, feltéve, ha az állam biztosítaná, hogy megmaradjon a termék jelenlegi ára (ez kb. 5,5 Euro per gramm). Az ár itt a kulcsváltozó: ha túl magas, akkor a feketekereskedelmet ösztönzi, ha túl alacsony, akkor a fogyasztás szabadulhat el. Valójában az árnak a jelenleginél egy kicsit magasabbnak kellene lennie ahhoz, hogy kompenzálja a vásárlással együttjáró kockázatok (pl. a becsapós díler vagy a rendőrségi előállítás) megszűnését.
A második tényező a tájékoztatás. Meg kell előzni a fogyasztás kockázatos formáit azzal, hogy figyelmeztetjük a potenciális fogyasztókat a mértéktelen fogyasztás, vagy a bódult állapotban történő autóvezetés veszélyeire.
Mennyibe kerül jelenleg a kannabisz-fogyasztás a társadalom számára?
A fogyasztás hatásainak megállapításához a tényezők egész sorát figyelembe kell vennünk: a rendészeti és egészségügyi kiadások költségvetésre gyakorolt hatását, de ugyanakkor azt is, hogy a halálesetek miatt csökkennek a nyugdíjra fordított kiadások, a fogyasztó élvezetéből fakadó előnyöket, a szervezett bűnözés profitját és más tényezőket. Tudjuk, hogy egészében véve az illegális drogok (kannabisz, heroin, kokain stb.) negatív hatást gyakorolnak a társadalomra, ezt a kárt a közgazdászok 900 millió euróra becslik. Más szavakkal, olyan erőforrások elveszítéséhez vezetnek, amelyeket jobban fel lehetett volna használni.
Nehéz megállapítani az egyes drogok hatásait, de azt tudjuk, hogy a büntető-igazságszolgáltatás elsősorban a kannabiszra összpontosít. Becsléseim szerint az illegális drogokhoz köthető társadalmi károk harmada a kannabiszhoz köthető.
Mit nyernénk a legalizációval?
Az állam 300 millió eurót nyerne a rendőrségi előállítások számának csökkenésével, és még többet, ha hozzávesszük az őrizetbe vétel, a bíróságok vagy a büntetések végrehajtásának költségeit. Az állam ezenkívül több mint egymilliárd eurós többletbevételhez jutna. A felszabaduló munkaerőt és pénzt vissza lehetne forgatni a prevencióba vagy a más drogok kereskedelme elleni harcba.
Hogyan értékeli a jelenlegi kannabisszal kapcsolatos politikát?
A közgazdászok úgy vélik, hogy a jó közpolitikák minimalizálják a társadalmi kiadásokat, magyarul alacsonyabb költséggel nagyobb jóléthez vezetnek. A kannabisszal kapcsolatos jelenlegi politika túl drága és a jótékony hatásai kétségesek.
1995 után Franciaország felülvizsgálta a heroinnal kapcsolatos politikáját, engedélyezte a gyógyszeres helyettesítő kezelést a függőknek, és ezáltal csökkentek a túladagolásos halálesetek. A kannabisszal kapcsolatos jelenlegi politika értelmetlen: az állam minden évben 300 milló eurót költ arra, hogy 80 ezer embert állítson elő a rendőrség, és ennek semmiféle mérhető hatása sincs a fogyasztásra, ami magas szinten maradt. Azonban úgy sokkal kevesebb költséggel el lehetne érni eredményt, ha a tájékoztatásra és a kezelésre összpontosítanánk.
Más országok depenalizálták a drogfogyasztást. Ez vajon megoldás lehet?
Egyértelműnek tűnik a számomra, hogy véget kell vetnünk a fogyasztók büntetőjogi üldözésének. Azonban közgazdászként sokkal inkább szeretném látni a piac legális ellenőrzését, ahol az állam felügyeli a termelést és az elosztást. Ezáltal lehetővé válna az árak kontrollja és a kannabisz problémás fogyasztásával is hatékonyabban lehetne foglalkozni. A represszív politikák túlterhelik a bíróságokat és aránytalanul sok időt vonnak el a rendőrségtől, emellett az ingatlanpiacon is feszültségekhez vezetnek.
| A termesztő Julien (ez nem a valódi neve) 24 éves svájci egyetemista Genfből. “Nagyon élvezem a kannabisz-termesztést, olyan ez nekem, mint egy hobbi. És ráadásul sok pénzt keresek vele,” mondja. “Szüretenként 25-30 ezer eurót.” Ha egy évben csupán három növényt termeszt, máris jóval többet keres, mint ha a McDonalds-ban dolgozna. Julien szerint sok fiatal négy-öt növénnyel kezdi a termesztést, ő azonban jóval nagyobb ambíciókkal rendelkezett: rögtön 100 palántát ültetett el. Az ültetvény beindításának költsége 6 ezer euró volt, ehhez egy korábbi munkatársától kapott hitelt, a későbbi első szüret áráért cserébe. Két sátrat vásárolt, mindkettő 50 palánta nevelésére alkalmas. A termesztési szakboltokban minden szükséges technikai eszközt és tanácsot meg tudott szerezni. A palánták 10 hét alatt megnőnek, ezalatt nem igényelnek sokat: fényre és vízre van szükségük, illetve tápanyagokra. A szüret jóval időigényesebb, kb. 48 óráig tart, amíg levágja a bugákat és megtisztítja őket az apró levelektől. A termést közvetlenül az ismerőseinek adja el, tehát díler közvetítése nélkül – legalább 100 vásárlót lát el így. “Mindenek előtt növényeket termesztek, nem tartom magam dílernek,” mondja Julien. “Amint befejezem a sulit, becsületes polgárként fogok dolgozni. |
Sárosi Péter
