Minden ötödik magyar alkohollal összefüggő okból hal meg – az állam mégis kettős mércét alkalmaz…
A jelenlegi drogpolitikai kurzus híveitől gyakran hallhattunk, hogy az alkohollal már megtanult együtt élni a magyar társadalom, míg az illegális szerek fogyasztása jóval nagyobb kockázatokkal és károkkal jár. A WHO március 27-én kiadott jelentéséből teljesen más kép tárul elénk: az alkoholfogyasztás olyan elképesztő egészségügyi ártalmakkal jár, amikhez még csak hasonlót sem okoznak az illegális szerek. Ráadásul Magyarország mind a májcirrózisos megbetegedések, mind az alkoholhoz köthető halálesetek tekintetében élen jár Európában: A magyarok átlagfogyasztása fejenként több mint 14 liter tiszta szesz egy évben, így az ötödik helyen állunk! A férfiak körében minden ötödik haláleset a túlzott alkoholfogyasztáshoz köthető Magyarországon!
Ezzel szemben a legnépszerűbb, Magyarországon fiatalok százezrei által fogyasztott szer, a kannabisz egészségügyi következményei által okozott halálesetek száma világméretekben is 0 (azaz nulla). A kannabisz fogyasztása mégis két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg az alkohol promóciója hivatalos állami politika.
| Az alkohol mértéktelen fogyasztása rövid távon bizonyítottan mérgezéshez és halálos túladagoláshoz vezethet, hosszú távon pedig nyelőcsőrákhoz, májcirrózishoz, idegkárosodáshoz és egy egész sor (a WHO jelentése 40-et különböztet meg) súlyos szervi elváltozáshoz, amelyek közül egyesek a vezető halálokok közé tartoznak. Európában a férfiak körében minden 10 rákos megbetegedésből egy az alkohol fogyasztásával függ össze. Ezzel szemben a legnépszerűbb illegális szer, a marihuána halálos dózisa nem ismert, fogyasztása semmilyen bizonyított szervi elváltozást nem idéz elő, még intenzív fogyasztás esetén sem. Míg az alkohol elvonási tüneteibe bele lehet halni, a kannabisz elvonási tünetei viszonylag enyhék. Sokáig a fűszívást kockázatosnak tartották a tüdőrák szempontjából – erre azonban a dohányzással ellentétben nem találtak bizonyítékot a kutatók, sőt, jelenleg már a kannabisz antikarcinogén tulajdonságait vizsgálják. A kannabisz persze nem teljesen veszélytelen. Szívása hosszú távon hörghurutot okozhat. A tudományos bizonyítékok szerint a kannabisz-fogyasztás erre genetikailag hajlamos tinédzsereknél előidézhet pszichotikus tüneteket, azonban az ilyen ismert esetek aránya elenyésző a teljes fogyasztói népességhez viszonyítva (bővebben itt!). Amerikai adatok szerint körülbelül tízből egy kannabiszfogyasztó válik rendszeres fogyasztóvá (kb. ugyanannyian, mint az alkoholfogyasztóknál), egy részüknél a fű okozhat pszichés problémákat, ők megjelennek az ellátórendszerben. Az EMCDDA 2009-es éves jelentése szerint a rendszeres fogyasztók 32%-a szorul ellátásra – fontos tudni azonban, hogy a kannabisz miatt kezeltek jelentős része viszont nem önként keres segítséget, hanem a büntető-igazságszolgáltatás kényszeríti erre. Gyakran találkozunk azzal az érvvel, hogy a marihuánához kapcsolódó egészségügyi ártalmak azért alacsonyabbak, mert használata nem olyan tömeges, mint az alkoholé. Ez Magyarországra kétségkívül igaz lehet, ugyanakkor az olyan országokra, ahol évtizedek óta több millió ember fogyaszt rendszeresen marihuánát, nem! Ezekben az országokban ugyanis rendelkezésre állnak olyan adatok, amelyek hosszú távon követték nyomon a marihuána-fogyasztókat – így amennyiben a fűszívás az alkoholhoz hasonló egészségügyi következményekkel járna, azoknak már meg kellett volna mutatkozniuk. |
A WHO jelentése rámutat, hogy vannak olyan eredményes politikai beavatkozások, amik segítségével költséghatékony módon csökkenthetők lennének a fogyasztás ártalmai – és láss csodát, ehhez nem kellene tömegesen börtönbe zárni embereket! A WHO által ajánlott eszköztárban a hozzáférhetőséget csökkentő intézkedéseket, adónövelést, reklámkorlátozást, útmenti alkoholteszteket, az egészségügyi ellátás fejlesztését találjuk. Ezek együttes, stratégiailag koordinált alkalmazása a siker kulcsa. Magyarország azonban csupán az alkohol promócióját szolgáló Nemzeti Pálinka Tanáccsal rendelkezik, de alkoholstratégiával, az alkoholpolitikát összefogó, koordináló intézményrendszerrel nem rendelkezik. Ez hiba. A legutóbb az a hír borzolhatta a drogprevencióval foglalkozó szakemberek idegeit, hogy a kisebbik kormánypárt százmilliókkal támogatná a hungaricumnak minősülő alkoholtermékek promócióját, miközben számos segítő szervezet a túlélésért küzd. A Drogriporter támogatja azt az elképzelést, amit még az előző kormányciklusban felállított első kábítószerügyi parlamenti eseti bizottság szakértői fogalmaztak meg: egységes szenvedélypolitikára lenne szükség, egységes kormánykoordinációval és stratégiával. Ehhez persze az kellene, hogy az állam is felismerje: nem fenntartható az a politika, amely az egyik kezével bünteti fogyasztót, a másikkal segíti, az egyik szerrel kapcsolatban veszélyesen elnéző, a másikkal szemben aránytalanul szigorú.
Sárosi Péter
