Országos villámkörkép arról, hogy érintik a megszorítások a hazai ártalomcsökkentő szervezeteket
Az új nemzeti drogstratégiának csupán megtűrt mostohagyermeke az ártalomcsökkentő szemlélet és gyakorlat, a tűcsere program nevesítve be sem került a végső tervezet célkitűzései közé, de még a célzott HIV és hepatitis szűrő programok sem. Az alacsonyküszöbű (értsd: szermentességet meg nem követelő) programok nem kizárólag a fertőzések megelőzése szempontjából fontosak, hanem az egész ellátórendszer alapját képezik – hiszen nélkülük nem kerülnének be az ellátórendszer látókörébe a problémás fogyasztók. Várni lehetett, hogy ezt a területet majd súlyosan érinti a drogstratégiában megfogalmazott szemléletváltás és a gazdasági válság – ekkora érvágásra azonban kevesen számítottak a szakemberek közül.
A kormányzat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapján december 16-án kihirdette a szenvedélybetegek közösségi ellátásával és a szenvedélybetegeknek szóló alacsonyküszöbű szolgáltatásokkal kapcsolatos pályázatok eredményeit. Még nem tudni, pontosan mennyi pénz kerül kiosztásra – az viszont már látszik, hogy a drogterületen számos fontos szolgáltatás meg fog szűnni vagy legalábbis korlátozott kapacitással működhet tovább. Budapesten, ahol a problémás drogfogyasztók száma messze a legnagyobb, különösen aggasztó a helyzet a megnövekedett injektáló droghasználat és az ezzel együtt járó járvány-veszély miatt. A tűcsere programok jelenleg is csupán az intravénás drogfogyasztók kevesebb, mint felét érik el – ez az arány most csökkenhet. A fővárosban több mint húsz alacsonyküszöbű szolgáltatás működött, ezután viszont mindössze nyolc marad állva – legalábbis kormányzati támogatásból! Pedig a tűcsere programok statisztikai adatai azt mutatják, hogy egyre nagyobb az igény az ártalomcsökkentő szolgáltatásokra, hiszen a dizájner drogok berobbanásával egyre többen és egyre többször injektálnak, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek körében.
A Drogriporter által megkérdezett szakemberek igazolva látják az új nemzeti drogstratégiával szemben felhozott egyik fő aggályukat: nincsenek benne világosan kijelölve a prioritások, és maguk a célkitűzések is a levegőben lógnak, nem a tudományos bizonyítékok által alátámasztott legnagyobb közösségi igényeken alapulnak. Hiszen ha úgy lenne, akkor nem fordulhatna elő, hogy tűcsere programoknak kelljen megszűnniük egy olyan helyzetben, amikor a fertőzésveszély hónapról hónapra nő.
| Románia: ne kövessük a rossz példát!
A román Egészségügyi Minisztérium novemberi közleményét éppen a saját kormányunk (!) küldte szét a szakmai levelezőlistáján, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen veszélyei vannak a tűcserék bezárásának. Romániában 2008 és 2010 között megkétszereződött a drogfogyasztással összefüggő HIV-fertőzések száma – 2008-ban három új esetet regisztráltak, míg 2010-ben már tizenkettőt, 2011-ben hatvankettőt! A fertőzések egyértelműen összefüggésbe hozhatók a dizájner drogok injektálásával – ez pedig tömeges jelenség Magyarországon is. Az is hasonló Bukarest és Budapest között, hogy a dizájner drogok injektálása főleg a marginalizált, mélyszegénységben élő társadalmi rétegek körében terjed a leginkább – ők pedig különösen nagy fertőzésveszélynek vannak kitéve. A párhuzamoknak még nincs vége: a csökkenő költségvetési támogatások miatt 2010-ben egy tűcsere bezárt, és 2012-ben valószínűleg egy újabb tűcsere program fog bezárni.
Egy kitörő HIV-járvány receptje: végy néhány hátrányos helyzetű, a válság által különösen sújtott közösséget, add hozzá a terjedő dizájner-drog fogyasztást és a tűcserék alacsony lefedettségét, szüntess meg még pár tűcserét – és máris kész a koktél. |
Hiánypótló programok kaput
A költségvetési megszorítások egyik legnagyobb áldozata a budapesti székhelyű Art Éra Alapítvány, amely néhány éve indította be hiánypótló tűcsere szolgáltatását a VII. kerületben, ahol hamarosan nagy igény mutatkozott a steril injektáló felszerelésre: tavaly közel 100 ezer tűt és fecskendőt gyűjtöttek be. Mivel azonban nem kaptak támogatást a jövőre, most az egész szervezetet a bezárás fenyegeti. “Őszintén szólva fogalmam sincs milyen oka lehetett ennek a döntésnek,” kommentálta a döntést Puy Tamás, a tűcsere program vezetője a Drogriporternek adott interjújában. “Mindenesetre nem szakmai döntésnek tűnik, ha az 5 budapesti tűcsere programból akár egyet is be kell zárni. A magyarországi tűcsere forgalmi adatoknak a 95%-át a budapesti ellátó helyek produkálják. Ha ebből egy is kiszáll annak komoly következményei lesznek.”
Az Art Érához hasonló sorsra jutott a Magyar Emberi Jogvédő Központ (MEJOK) is, ami leginkább a drogfogyasztó terhes nők és anyák számára indított, szintén hiánypótló szolgáltatásáról volt ismert. A MEJOK eddig három alacsonyküszöbű szolgáltatást vezetett a fővárosban: alternatív terhes- és családgondozást a Magdolna utcában, külsős helyszínen csoportfoglalkozásokat szerveztek, és megkereső tevékenységet is folytattak (pl. hajléktanszállókon). “Érthető, ha kevesebb pénzt kapunk, de a Magdolna utcai programunkat fontos lett volna folytatni,” nyilatkozta a Drogriporternek Oberth József, a MEJOK vezetője. “Az egy nagyon jól kigondolt program, ahol 8-10 pszichoterapeuta, védőnő, ügyvéd és szociális munkás dolgozik összehangoltan. Mázli, hogy van egy TÁMOP szerződés, ami január elsejétől biztosítja, hogy a program zsugorított változata fennmaradjon. De például nem tudjuk majd finanszírozni a nőgyógyászt, akinek a munkáját eddig Főváros támogatásából fizettük ki, ez a program azonban december 31-én lejár. Vajon hobbinak kellene felfognia a jövőben a nőgyógyásznak ezt a tevékenységet?” Oberth szerint furcsa, hogy háromból két esetben arra hivatkozva utasították el a pályázatukat, hogy azok a szakmai feltételeknek nem felelnek meg, ezekkel a programokkal ugyanis a múltban semmilyen szakmai aggály nem merült fel.
A megszorítások nem kímélték az egyházi fenntartású alacsonyküszöbű programokat sem: így például nem kapott támogatást a Válaszút alacsonyküszöbű programja. Ez a program Victorné Erdős Eszterhez köthető, aki a ráckeresztúri drogterápiás otthon vezetője, és részt vett az új nemzeti drogstratégiát kidolgozó munkacsoportban. A Válaszút eddig a XII. kerületben várta a “pihenni, józanodni” vágyó fiatalokat egy teára és beszélgetésre, egyéni konzultációra és csoportos foglalkozásokra. A közösségi ellátások kategóriában azonban a Válaszút pályázata nyert. Elutasították a katolikus egyházhoz köthető Rév Szenvedélybetegsegítő Szolgálat Alacsonyküszöbű Részlegének támogatását, amely a XI. kerületben drop-in szolgáltatást működtetett, a közösségin azonban ők is nyertek.
A Kék Pont Alapítvány egyik legfrekventáltabb helyen (VIII. kerület, Kálvária tér) működő tűcsere programja szerencsére nem került az elutasított pályázatok közé, ugyanakkor a IX. kerületben meg kell szüntetniük az ún. Dzsumbuj programot. A Dzsumbuj program 2003. óta működő, anonim módon igénybe vehető, Budapest egyetlen kerékpáros utcai megkereső programja. Elsődleges célja a Drogprevenciós Alapítvánnyal szorosan együttműködve a telepen élő szerhasználók ártalmainak csökkentése, heti két alkalommal, alkalmanként 2 óra időtartamban. Dávid Ferenc, a Dzsumbuj program munkatársa szerint ezzel egy alacsonyküszöbű program sem marad a kerületben.
Vidéki körkép
A Drogriporter megkérdezte Dr. Szemelyácz Jánost, a pécsi székhelyű INDIT alapítványt igazgató pszichiátert, hogy őket hogyan érintették a megszorítások. Az INDIT több alacsonyküszbű pályázata támogatást nyert Pécsen, Kaposváron és Baján is – ugyanakkor a pécsi utcai szociális munkás projektjükre nem kaptak támogatást. Ezen program keretében két munkatársuk eddig a veszélyeztetett fiatalok megkeresésével és ellátórendszerbe irányításával foglalkozott. Szemelyácz is hangsúlyozta, hogy még nem tudják pontosan, a megnyert pályázatokra vajon mennyi pénzt fognak kapni – “elég furcsa lenne például, ha a forráshiány miatt egy megkereső programot telefonos szolgálattá kellene átalakítanunk,” fejtette ki.
Miskolcon, az ország egyik legnagyobb városának két tűcsere programja közül az egyik, amelyet a Baptista Szeretetszolgálat üzemeltett, szintén az elutasítottak listájára került – pedig ez a program bonyolította le vidéken a legnagyobb tűforgalmat. Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa a Drogriporternek azt nyilatkozta, hogy az Avason beindított szolgáltatásra óriási igény mutatkozik, és ez az igény csak tovább nőtt a dizájner drogok beáramlásával. Eddig csak azért nem tudták tovább bővíteni a programot, mert a helyi rendőrséggel komoly konfliktusaik voltak. “Egy háromszáz méteres körzetet jelöltek ki a tűcsere körül, ahol nem bántanak minket,” mondja Miletics. “Ezért az ORFK-val való megállapodási szerződésre lett volna szükség, amit a budapesti tűcserék korábban már aláírtak a BRFK-val.” A miskolci programot korábban a TÁMOP 5.4.1 kiemelt projektje keretében vizsgálták és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy jelentős kapacitásnövelésre van szükség. Akkoriban még volt pénz és jutott némi gyér politikai figyelem a hatásvizsgálatoknak is – jelenleg azonban ennek a projektnek a kábítószer-pillérét is beszüntették. Miskolcon most csak az ambulancia programja és egy tűcsere automata marad, ezek messze nem fedik le a teljes rászoruló népességet. Hasonlóképpen elutasították a Csepelen létrehozott állandó telephelyű tűcsere programjukra a baptisták által beadott pályázatot is. Miletics szerint nem csak fertőzésveszély a probléma, hanem az is, hogy számos hátrányos helyzetű, marginalizált ember kizárólag ezeken a szolgáltatásokon keresztül juthatott segítséghez, hogy megvédje az egészségét. Jelenleg kutatnak az alternatív források után, hogy talpon maradhassanak.
Debrecenben eddig két szervezet működtetett alacsonyküszöbű szolgáltatást az egész városban, közülük csak az egyik, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) nyújtott tűcsere szolgáltatást – pályázatukat azonban elutasították. Kiss József, a MÖSZ tűcseréjének vezetője szerint a döntés azért is érthetetlen, mivel például a tőlük alig huszonöt kilométerre lévő, sokkal kisebb Hajdúböszörmény alacsonyküszöbű pályázatát pedig befogadták. A jövőben is szeretnék folytatni a szolgáltatásaikat – megkeresés a börtönökben, HIV és hepatitis szűrés, tűcsere stb. – erre most keresik a forrásokat.
Sárosi Péter
