Sokan panaszkodnak arra, hogy a természetes kannabisz hozzáférhetősége csökken, helyét a "herbál" és "bio" néven árult szintetikus szerek veszik át. A Drogriporter online kérdőívet készített, hogy utánajárjon a jelenségnek. Ezt 890 fogyasztó töltötte ki – lássuk az eredményeket!
A Drogriporter oldal olvasóitól az elmúlt hónapokban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a természetes kannabisz nehezen beszerezhető, míg a “herbálként” vagy “biofűként” árult szintetikus kannabinoidokat tartalmazó termékek hozzáférhetősége nő. Sokan úgy utaltak erre a jelenségre, mint “szárazságra” a kannabisz-piacon. Egy online kérdőívet készítettünk a Survey Monkey oldal segítségével, hogy felmérjük a fűfogyasztási szokások alakulását, és a kannabisz-piacon lezajló változásokat. A kérdőívet csak egyszer osztottuk meg a Drogriporter Facebook oldalán – ezután mégis alig több, mint egy hét (2015. július 6-14.) alatt 890-en töltötték ki. A nagy érdeklődést ezúton is köszönjük! A válaszokat elemzését alább közöljük.
Az életkorra vonatkozó kérdésre választ adók többsége (730 fő) 30 éven aluli fiatal. Közülük a legtöbben (478 fő) a 19-25 év közötti korcsoportba tartoznak. A legfiatalabb válaszadó 14 éves, a legidősebb 58 éves volt. A lakóhelyre vonatkozó kérdésre értelmezhető választ adók 40%-a (351-en) a fővárost jelölte meg lakóhelyéül. A fennmaradó válaszadók többsége vidéki nagyvárásokban él, Pécsen (25), Miskolcon (10), Debrecenben (17), Szegeden (18), Győrött (9), Veszprémen (10), Kecskeméten (9). Bár kis számban, de előfordultak külföldi válaszadók is, így 5-en Londont és 2-en Amszterdamot jelölték meg lakóhelyükül. Több kistelepülésen élőnem adta meg pontosan a lakóhelyét, valószínűleg a büntetőjogi következményektől tartva (pl. “falu”, “kicsivel Szeged mellett”), hiszen egy kistelepülésen élő könnyebben beazonosítható.
A kannabisz-fogyasztás gyakoriságára vonatkozó kérdést 885-en válaszolták meg. A válaszadók körében jóval magasabb volt a napi rendszerességű fogyasztók aránya (375 fő, 42%), mint az általános népesség körében, vagy akár a kannabiszt életükben legalább egyszer kipróbálók körében. Ez magyarázható azzal, hogy egy drog tematikájú Facebook oldal követői körében magasabb a rendszeres fűfogyasztók aránya, illetve ez tovább nő akkor, amikor kimondottan kannabisz-fogyasztók számára készített kérdőív kitöltésére hívjuk fel az olvasókat. A válaszadók mintegy negyede (210 fő, 24%) hetente egyszer-kétszer fogyaszt kannabiszt, a magát havi rendszerességű fogyasztónak vallók aránya 17%. Szintén 17% jelölte meg az “egyéb” kategóriát. Ezek közül számos (27) válaszból az derült ki, hogy a válaszadó valójában napi rendszerességgel fogyaszt, de azt kívánta jelezni, hogy naponta többször, nagy mennyiséget szív (“napi 1-2 gramm”), vagy éppen ellenkezőleg, csak esténként és keveset (“esténként egy spangli”). Más válaszadók a fogyasztásuk rendszertelenségét kívánták jelezni, amelyet nagyban befolyásol a kannabiszhoz való hozzáférésük (“2 hét folyamatosan aztán 2 hét szünet. Oka a pénz és a szándékos pihentetés”), vagy éppen az éppen adott életszituáció (“amikor Pécsett vagyok suliban és koleszban, nagyon ritkán, szinte soha nem szívok, de ha vége a szemeszternek és itthon vagyok nyáron, akkor már többet, napi, heti rendszerséggel”) és társaság (“havonta-kéthavonta-háromhavonta, attól függően, mikor vagyok olyan társasággal vagy akarok-e szerezni”). Megjelentek a kimondottan bulik alkalmával fogyasztók is, illetve azok, akik korábban rendszeresen fogyasztottak, azonban az elmúl időszakban teljesen felhagytak a kannabisz-fogyasztással. Ez jelzi, hogy a kannabisz-fogyasztás rendszerességére vonatkozó kérdéseket sokszor nehéz megválaszolni, az emberek életében komplex funckiót tölt be a fűszívás, annak intenzitását rengeteg tényező befolyásolhatja.
Megkérdeztük a fogyasztókat arról is, vajon milyen forrásból szerzik be a kannabiszt, erre a kérdésre 881-en válaszoltak. A túlnyomó többség (405 fő, 46%) a professzionális feketepiaci forgalmazókat (díler) jelölte meg, de alig maradt el ettől azok száma, akik “havertól“ (383 fő, 44%), tehát személyes ismerőstől szerzik be a kannabiszt. Mivel a mintában igen magas volt a napi rendszeres fogyasztók száma, ez nem meglepő: ilyen mennyiségű kannabisz beszerzéséhez már gyakrabban vesznek igénybe dílereket, építenek ki kapcsolatokat a feketepiaci forgalmazókkal. Igen alacsony azonban azoknak az aránya (18 fő, 2%), akik saját maguk termesztik meg a kannabiszt. Bár rendőrségi források szerint a hazai forgalomba kerülő kannabisz jelentős részét már Magyarországon termesztik meg, ezek valószínűleg nagyobb ültetvényekből származnak, és a nyugat-európai szinthez képest kevesebb a kistermesztő. Ennek oka lehet az is, hogy a termesztés büntetőjogi kockázatát a fogyasztók általában nagyobbnak tartják, mint a dílertől való vásárlásét (a termesztés szaggal jár, látszik a villanyszámlán stb.), illetve az indoor termesztési technológiák és know-how kevésbé elterjedtek, mint Nyugatabbra. Az "Egyéb" kategóriát megjelölők többsége vegyesen szerez be dílertől, termesztőtől és havertól, de megjelent az online rendelés (pl. deep web), a holland coffee shopok (nem csak a Hollandiában élőknél!) is, mint forrás.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyit költöttek a fogyasztók kannabiszra a legutóbbi vásárlás során. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbb fogyasztó az egy gramm kannabisz sztenderd feketepiaci árának számító összeget hagyott a forgalmazónál (1500-2500 Ft), tehát a többség kisebb tételekben vásárol. Ez feltételezi a rendszeres fogyasztók heti vagy még gyakoribb rendszerességű találkozóit a dílerekkel vagy pusherekkel.
Arra a kifjetős kérdésre, hogy tapasztalt-e a válaszadó nehézséget a kannabisz beszerzésében az elmúlt hónapban, csupán 730-an válaszoltak. Mindössze egynegyedük (190 ember) nem tapasztalt beszerzési nehézségeket, a többiek valamilyen nehézségről számoltak be. A legtöbben csak a nehézség tényét közölték. Azok közül, akik további információt is szolgáltattak, 60 fogyasztó panaszkodott arra, hogy az elmúlt időszakban romlott az általuk vásárolt kannabisz minősége: “kb két-három hónapja eltűnt a kiváló minőség és azóta csak jó van drágábban és az is akadozik”, “egyre kevesebb helyről, egyre ritkábban lehet jó minőségűt beszerezni,” “sokszor nincs, vagy ha van, akkor rossz minőségű és drága, 3000 Ft,” “csökkenést tapasztaltam a mennyiség/minőségben,” “sok a szemét, nehéz minőségit beszerezni,” “a jó árú eltűnt kb 2 hétre, vehettem 0.5öket 2000-ért olyantól, akihez nem szeretek járni…. Szóval keveset jó drágán.”
Több válaszadó hivatkozott arra, hogy információi szerint termesztőket kaptak el, ezért az akadozás a piacon: “kicsit drágább, kicsit gyengébb. Kérdeztem a sráctól, azt mondta sokakat elkaptak, ezért hirtelen kifogytak akinek meg volt.” Egy másik válaszadó szerint “Haverom maga termeszti, mindig van, de mondta hogy a piac beállt. Nagyon sokan bebuktak,” “sok termesztőt elfogtak, ettől nehezebb a beszerzés.” Egy fogyasztó arra az értesülésére is hivatkozott, hogy nyáron a kannabisz-ültetvényeket “hűteni kell, így sokan nem termesztenek ilyenkor,” ebből is fakadhat a fűhiány. Többen a nyári uborkaszezont hibáztatták: “nyáron [a dílerek] sokan offosak.,” “mindenki off. Vagy azért mert mindenki épp virágzik vagy mert nyár van, fesztivál szezon és szarik bele az emberek nagy része,” “Mindenki nyaral vagy ki van fogyva. Harmad- és negyedszintű kapcsolatokhoz kellett nyúlnom, de nincs nagy vész.”
Harminc fogyasztó azt hangsúlyozta, hogy a természetes kannabisz helyett már csak “herbál”, tizenkilenc fogyasztó szerint a “bio” néven forgalmazott, szintetikus kannabinoidot tartalmazó termékek hozzáférhetőek a számukra: “…szinte egy jó ideje nem tudtam szerezni. Ezért veszek herbált.” “Igen mert sokan szívnak herbalt és kiégeti a skunk piacot.” “…jóformán senki nem tud szerezni. A herbál stb… szarságok egyre gyakoribbak, mintha a csapból is az folyna.” “Igen, szinte mindenki herbált árul.” “Hogy tapasztaltam-e nehézséget?! Alig alig lehet találni mindenkinek herbálja van többnyire csak ritkán fordul elő, hogy valakinek füve is legyen.” “Igen. Úgy néz ki a fejesek bekeményítettek, és inkább bio sorba szeretnék taszítani az embereket.” Egy 23 éves budapesti fiatal szerint “csak néhány forrás működik, a legtöbben azt mondják most nem tudnak adni, és ha sikerül is szerezni, csökkenést tapasztaltam a mennyiség/minőségben.” Egy soproni válaszadó kifejtette, hogy “Sopronban elég nehéz a helyzet, az én jó-emberem is Petsten van, itt is volt valami kavarás, ezért is nem tudtam egyenesen tőle venni, és ezért volt a kényszermegoldás.”
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon mekkora az átjárhatóság a természetes kannabisz és a szintetikus kannabinoid termékek fogyasztói között, és mennyire gyakran fordul elő az, hogy a természetes kannabisz beszerzési nehézségei miatt a fogyasztók szintetikus terméket vásárolnak. A szintetikus kannabinoid termékek fogyasztásának kockázatai jóval magasabbak, hiszen egyrészt hatóanyagaik teljes és nem részleges agonisták, gyakran jóval nagyobb receptor-affinitással rendelkeznek, mint a természetes kannabinoidok, így intenzívebb hatást gyakorolnak a központi idegrendszerre. Másrészt pedig az ilyen termékek dózisolása rendkívül eltérő lehet szerenként, ugyanakkor a fogyasztók ezzel a legritkább esetben vannak tisztában. A kórházi ellátást igénylő balesetek, túladagolások, amelyek esetenként súlyos pszichotikus tünetekkel járnak, jóval gyakoribbak a szintetikus termékek fogyasztói körében. A szerváltást a kannabisz-fogyasztók körében tehát egyértelműen negatív piaci trendként kell értékelnünk.
A felmérésből kiderült, hogy a szerváltás jelensége jelen van, de a természetes kannabiszt fogyasztók körében jelentős ellenállás tapasztalható a szintetikus szerek fogyasztásával szemben. A 884 válaszadóból 550 (62%) határozottan elutasította a “bio” vagy “herbál” néven árult szintetikus szerek fogyasztását. A válaszadók kisebb, de jelentős hányadával (125 fő, 14%) azonban saját bevallása szerint már előfordult, hogy szintetikus terméket fogyasztott a természetes kannabisz alternatívájaként, huszonhárman (2,6%) pedig azt vallotta, hogy különösen nagy kannabisz hiány esetén a jövőben elképzelhetőnek tartja, hogy szintetikus kannabinoidot tartalmazó termékhez nyúljon. Az “Egyéb” kategóriát választó 186 válaszadó jelentős része (143 válaszadó, 16%) már kipróbált szintetikus kannabinoidot természetes kannabisz helyett, tehát valójában az összes válaszadó 30%-a fogyasztott már szintetikus kannabinoid-terméket. Kevés olyan válasszal találkoztunk, amely a szintetikus kannabinoidok pozitív hatásait hangsúlyozta. Egy magát kísérletezőként jellemző paksi fiatal szerint “alapvetően nem rossz a herbál, de csak ha kis mennyiségben [fogyasztják].” A válaszok túlnyomó többsége negatív kontextusban említette a szintetikus kannabinoidokat. Volt ugyanakkor olyan válaszadó is, aki tagadta, hogy a két szer helyettesítheti egymást: “Szerintem egyáltalán nincs köze a kettőnek egymáshoz. Egyáltalán nem helyettesíti a kettő egymást.” Egy tiszafüredi fiatal szerint “próbáltam már, de szerintem nem függ össze a kettő. Véleményem szerint, a bio és a rendes fű összehasonlítása olyan, mint a fű-alkohol párosítás.”
A kannabisz-fogyasztók közül többen arról számoltak be, hogy bár korábban kipróbálták a szintetikus termékeket, az azokkal szerzett negatív élmények miatt ma már előnyben részesítik a természetes kannabiszt. Egy 17 éves budapesti fiatal egyszer próbálta ki a szintetikus kannabinoidokat, de azt az éjjelt kórházban töltötte. Egy komáromi, napi rendszerességgel füvet szívó fiatal szerint “egyetlen egyszer” próbálta ki a “herbált”, “még vagy 3 éve mikor bejött. Hát kedves, ki olvassa ezt gyermekednek inkább engedd a füvet mint ezeket a szarokat. Pfujj 40 percig markoltam a fotelom sarkát és karfáját. Zakatolt a szívem és folyamatos, nem rendőr hanem kommandó para volt rajtam…gusztustalan cuccok ezek..sorolhatnám…kitérve arra is hogy hullanak tőle a srácok mint a legyek ellenben a fű nem okoz ilyen bajokat.” Egy 24 éves szegedi fiatal arról számolt be, hogy a “herbállal” kapcsolatos problémái miatt a drogambulancián is kezelték, azóta már csak természetes kannabiszt fogyaszt. Egy 25 éves pécsi fiatal 13 és 18 éves kora között természetes kannabiszt fogyasztott, majd ráállt a “bio”-ra, és ezután “jött a katasztrófa”, három évre függővé vált.
Egy 20 éves budapesti válaszadó arról számolt be, hogy “egyszer 16 éves koromban kipróbáltam, amikor még nem tudtam különbséget tenni drog és drog között. Most már nem fordulna elő. Inkább nem szívnék semmit, amíg meg nem jön megbízható forrásból a fű.” Egy 23 éves miskolci válaszadó szerint “régebben mikor még tudatlanok voltunk, a haverokkal csak azt szívtunk, ez ma már más, már tudjuk, hogy mi a jó és csak az eredeti, vegyszermentes, természetes füvet szívok.” Egy 22 éves budapesti fiatal szerint “Meg anno amikor bejott a nagy bio orulet 3eve kb, sehol de tenyleg SEHOL nem lehetett normalisat kapni igy majd egy even keresztul ra voltunk szorulva a szar biora de azota ha nincs meg akkor sem kell meg veletlenul sem.”
A “herbál” néven forgalmazott szerek fogyasztása nem csupán a nagyvárosokban jellemző. Egy dunaharaszti fiatal szerint például “sajnos ezen a környéken előfordul. A Herbál a divat, de mi nem azonosulunk vele.” Egy 19 éves egri fiatal szerint “pár éve teljesen átálltam, kiütötte ez a szar a fűt a piacról. Most külföldről vissza jőve nem akarok visszaesni a herbálba.” Egy 21 éves bajai fiatal arról számolt be, hogy a szintetikus szerek olcsósága jelentős szerepet játszott az átállásában: “1 pakk” fű árából egész heti herbáladagját be tudta szerezni. Egy tószegi fiatal szerint a településén “mostanában már csak az [herbál] van”.
Több fiatal arról számolt be, hogy a természetes kannabiszként vásárolt termékről csak később derült ki, hogy valójában szintetikus szert tartalmaz. Egy 20 éves budapesti fiatal arról számolt be, hogy “volt, hogy tudtomon kívül herbállal szennyezett füvet kaptam. Egyszer pedig előfordult, hogy egy buliban beleszívtam egy herbálos cigibe. Hát többet olyat soha. Illetve még 4 éve néhányszor kipróbáltam, de akkor még nem volt annyira para, ismeri körömből senkinek semmi baja nem volt tőle, míg a maitól nagyon sok ismerősöm lett rosszul.” Voltak olyan fogyasztók is, akik ifjúkori tudatlanságukat hibáztatták azért, hogy kipróbálták a “hebált”. Ahogy egy 21 éves budapesti fiatal elmondta, “lehet, fiatalabb koromban még nem igazán éreztem át a helyzet súlyát, és elfogadtam, bármivel is kínáltak, úgyhogy vaószínűleg sikerült már mérgeznem magam ilyen szarokkal. Nyilván soha többé nem fog előfordulni.”
Sárosi Péter
