• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Gyenge érvek a legális szabályozás ellen

Szerző: Péter Sárosi | január 24, 2010

Tweet

Mivel érvelnek a legalizáció ellenfelei Kaliforniában?

Paul Chabot republikánus képviselő-jelölt, a legalizáció ellen harcoló Drogmentes Kaliforniáért Koalíció tagja interjút adott a CBS hírtelevíziónak. Az interjú olyan gazdag tárháza a kannabisszal kapcsolatos mítoszoknak és féligazságoknak, hogy a NORML blogja közölte a videót – pontokba szedve Chabot állításainak cáfolatát. Azt gondolom, ez a magyar olvasó számára is tanulságos lehet.

Watch CBS News Videos Online

 

Mennyi az annyi?

• Chabot azt állítja, hogy “pár millió” dolláros megtakarításról lenne szó a kannabisz legalizációja estén, a valóságban 1,4 milliárd dollár bevételt hozna az államnak a marihuána megadóztatása.

• Chabot szerint a dohányzás példája mutatja, hogy amit az állam az adón nyer, azt elveszíti a betegségeken és haláleseteken keresztül (1 dollár dohányzásból származó adóhoz 8 dollár egészségügyi kiadás jön). A valóságban azonban a dohány és a kannabisz közötti párhuzam téves, ugyanis a tudományos kutatások jelenlegi állása szerint a fűszívás nem jár együtt hasonlóan tetemes közegészségügyi kiadásokkal, mint a dohányzás. A dohányzás következtében évente 400 ezer amerikai hal meg, kizárólag fűfogyasztás miatti halálesetet eddig még nem regisztráltak. És mégis: még így is jobban megéri legálisan szabályozni a dohányzást, mint totális tiltást bevezetni.

• Egy kanadai kutatás szerint egy dohányos 800 dollár, egy alkohol-fogyasztó 165 dollár, míg egy fűszívó 20 dollár plusszkiadást jelent az egészségügyi rendszernek – mivel a kutatók szerint a kannabisz fogyasztása kevesebb egészségügyi ártalommal jár. Jelenleg 22 millió amerikai és 4 millió kaliforniai szív rendszeresen marihuánát – még ha elméleti szinten fel is tesszük, hogy a legalizáció hatására mondjuk 20%-al nő a fogyasztás (ez elég magas becslés), tehát 1 millió új fogyasztó jelenik meg a semmiből, ez akkor sem fog 1400 dollár egészségügyi extrakiadással járni az államnak – márpedig csak ez haladná meg az 1,4 milliárd dolláros adóbevételt.

 

Rákkeltő a fű?

• Chabot szerint a fű füstje a dohányhoz hasonló rákkeltő anyagokat tartalmaz, és ráadásul még THC-t is (a fű aktív hatóanyaga), amit a dohány nem – szerinte ez azt jelenti, hogy a fűszívás a dohányzásnál is veszélyesebb. Dr. Donald Tashkin, az UCLA orvosprofesszora 30 éven keresztül vizsgálta nagy embermintán keresztül a fűszívás hatásait a légzőszervrendszerre, azonban nem talált bizonyítékot a dohányzáshoz hasonló rákkeltő hatás létezésére (pedig kimondottan számított rá, hogy találni fog ilyet). Sőt, arra utaló jeleket fedezett fel, hogy a fű (dohány és papír nélküli) szívása védelmező hatást is gyakorlhat a rák ellen. Ezt erősítette meg az a Cancer Prevention Research c. szaklapban nemrég publikált cikk is, amely szerint a fűszívók nyakában és fejében kevesebb valószínűséggel alakulnak ki rákos daganatok. A jelenlegi kutatási eredmények inkább arra engednek következtetni, hogy a kannabionidoknak anti-karcinogén (rákellenes) hatása van.

Gyógyászati vagy sem?

• Chabot szerint 1996-ban a kaliforniaiak arra szavaztak (Proposition 215), hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők jussanak kannabiszhoz a fájdalmaik csillapítására – ezzel szemben egy san diego-i kutatás szerint a gyógyászati marihuána pácienseknek csupán 2%-ának van súlyos betegsége, 98%-uk csak azért szív, hogy betépjen tőle. Az állítás azonban hamis: egyrészt a törvényjavaslat már 1996-ban sem csak a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket foglalta magába, hanem minden olyan betegségét, amelyre a marihuána jótékony hatást gyakorolhat (pont ezért támadták 96-ban a kritikusai!). Ami a san diego-i pácienseket illeti, valóban 2%-uk szenved AIDS-ben vagy rákban – azonban a fennmaradó többség nagy része olyan betegségek tüneteinek enyhítésére szív kannabiszt, mint a szklerózis multiplex vagy az agybénulás. Ezek a betegségek sem számítanak éppen szünidei matinénak.

Pandóra szelencéje?

• Chabot szerint a legalizációval Pandóra szelencéjét nyitnánk ki, például nem lehetne kiszűrni a THC hatása alatt autózó sofőröket, mivel az alkoholszondákkal ellentétben a drogtesztek nem tudják pontosan megállapítani, hogy 1 héttel vagy 1 órával ezelőtt szívott-e valaki füvet, a jelenleg alkalmazott nyáltesztek többsége is kb. 24 órás hibahatárral dolgozik. Ez természetesen igaz a vizelettesztek esetében. A rendőrnek azonban mindig van arra lehetősége, hogy egy útszéli egyensúly-gyakorlattal felmérje, az illető autóvezetésre alkalmas tudatállapotban van-e. Ezenkívül amennyiben a rendőrnek gyanús, hogy a sofőr kannabisz hatása alatt áll, akkor vérteszttel meg lehet állapítani, hogy ez a feltételezés helyes-e (a vérből sokkal pontosabban ki lehet mutatni az aktuális betépettséget). Az utóbbi években érdekes vizsgálatok kezdődtek az izzadtság-tesztekkel és új technológiájú nyáltesztekkel is, amelyek jóval megbízhatóbbak, mint a vizelet-tesztek, és kevésbé invazívak, mint a vérvétel.  

Drogpárti lobbi?

• Chabot szerint a “drogpárti lobbi” ráült a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nyakára, azzal hitegetve őket, hogy a marihuána a megfelelő gyógyszer a szenvedéseikre, pedig jóval hatékonyabb gyógyszerek is vannak, mint a “több mint 400 rákkeltő anyagot” tartalmazó nyers marihuána. Ott van például a Marinol, amely szintetikus THC-t tartalmaz, vagy a Sativex, amely spray-ként alkalmazható. Először is, a kannabisz nem tartalmaz 400 karcinogén anyagot: 400 különféle anyagot tartalmaz, amelyből 64 kannabinoid. A marihuána füstje valóban tartalmaz rákkeltő anyagokat, de mint korábban már bemutattuk, a kannabisz hosszú távú fogyasztása nem jár együtt a tüdőrák kialakulásának megnövekedett kockázatával (ez az eltérő hatásmechanizmussal magyarázható). Jelenleg ráadásul egyáltalán nem szükséges elszívni a füvet: léteznek olyan vaporizátor készülékek, amelyek nem égetik, hanem elpárologtatják a füvet, elkerülve a rákkeltő anyagok felszabadulását.

• A Marinol nem helyettesítheti a természetes marihuánát: egyrészt kizárólag THC-t tartalmaz, márpedig a marihuána gyógyászati hatásainak jelentős része más kannabinoidoknak tudható be (pl. CBD), a lenyelt tabletta hatásai is jelentősen eltérnek az elszívott fűétől (a THC a májban egy potensebb anyaggá alakul át, ez így van a spacecake esetében is). A Sativex valóban hatékonyabb, mint a Marinol, ugyanis folyékony marihuánát tartalmaz, ami nyelv alatt oldódik – azonban miért kellene egy drága spray-t megvennie a pácienseknek, ha elfogyaszthatják magát a növényt is, úgy, ahogy azt az Isten teremtette a természetben? Valószínűleg azért nem, mert ez nem áll a gyógyszerlobbi érdekében, hiszen egy mindenki által olcsón megtermeszthető növény nem hoz profitot.

• Ennek tükrében irónikus, hogy Chabot “drogpárti lobbinak” nevezi a marihuána legalizálásért küzdőket, hiszen egy alulról felfelé építkező grassroot mozgalomról van szó – a gyógyszerlobbival ellentétben, amely mögött az évente 392 milliárd dollárnyi adót fizető multinacionális nagyvállalatok állnak. Washingtonban minden jogalkotóra több mint két gyógyszercég-lobbista jut.

Sárosi Péter

Kategória: Hírek Drogok: Pszichedelikus drogokArchívum: Drogpolitika

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

Abortusz-tabletták: új front az amerikai drogellenes háborúban

december 15, 2022 - Péter Sárosi

Fókuszban a környezet: a megelőzés és ártalomcsökkentés jó gyakorlatai nagyvárosokban

december 5, 2022 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter