Mivel érvelnek a legalizáció ellenfelei Kaliforniában?
Paul Chabot republikánus képviselő-jelölt, a legalizáció ellen harcoló Drogmentes Kaliforniáért Koalíció tagja interjút adott a CBS hírtelevíziónak. Az interjú olyan gazdag tárháza a kannabisszal kapcsolatos mítoszoknak és féligazságoknak, hogy a NORML blogja közölte a videót – pontokba szedve Chabot állításainak cáfolatát. Azt gondolom, ez a magyar olvasó számára is tanulságos lehet.
Watch CBS News Videos Online
Mennyi az annyi?
• Chabot azt állítja, hogy “pár millió” dolláros megtakarításról lenne szó a kannabisz legalizációja estén, a valóságban 1,4 milliárd dollár bevételt hozna az államnak a marihuána megadóztatása.
• Chabot szerint a dohányzás példája mutatja, hogy amit az állam az adón nyer, azt elveszíti a betegségeken és haláleseteken keresztül (1 dollár dohányzásból származó adóhoz 8 dollár egészségügyi kiadás jön). A valóságban azonban a dohány és a kannabisz közötti párhuzam téves, ugyanis a tudományos kutatások jelenlegi állása szerint a fűszívás nem jár együtt hasonlóan tetemes közegészségügyi kiadásokkal, mint a dohányzás. A dohányzás következtében évente 400 ezer amerikai hal meg, kizárólag fűfogyasztás miatti halálesetet eddig még nem regisztráltak. És mégis: még így is jobban megéri legálisan szabályozni a dohányzást, mint totális tiltást bevezetni.
• Egy kanadai kutatás szerint egy dohányos 800 dollár, egy alkohol-fogyasztó 165 dollár, míg egy fűszívó 20 dollár plusszkiadást jelent az egészségügyi rendszernek – mivel a kutatók szerint a kannabisz fogyasztása kevesebb egészségügyi ártalommal jár. Jelenleg 22 millió amerikai és 4 millió kaliforniai szív rendszeresen marihuánát – még ha elméleti szinten fel is tesszük, hogy a legalizáció hatására mondjuk 20%-al nő a fogyasztás (ez elég magas becslés), tehát 1 millió új fogyasztó jelenik meg a semmiből, ez akkor sem fog 1400 dollár egészségügyi extrakiadással járni az államnak – márpedig csak ez haladná meg az 1,4 milliárd dolláros adóbevételt.
Rákkeltő a fű?
• Chabot szerint a fű füstje a dohányhoz hasonló rákkeltő anyagokat tartalmaz, és ráadásul még THC-t is (a fű aktív hatóanyaga), amit a dohány nem – szerinte ez azt jelenti, hogy a fűszívás a dohányzásnál is veszélyesebb. Dr. Donald Tashkin, az UCLA orvosprofesszora 30 éven keresztül vizsgálta nagy embermintán keresztül a fűszívás hatásait a légzőszervrendszerre, azonban nem talált bizonyítékot a dohányzáshoz hasonló rákkeltő hatás létezésére (pedig kimondottan számított rá, hogy találni fog ilyet). Sőt, arra utaló jeleket fedezett fel, hogy a fű (dohány és papír nélküli) szívása védelmező hatást is gyakorlhat a rák ellen. Ezt erősítette meg az a Cancer Prevention Research c. szaklapban nemrég publikált cikk is, amely szerint a fűszívók nyakában és fejében kevesebb valószínűséggel alakulnak ki rákos daganatok. A jelenlegi kutatási eredmények inkább arra engednek következtetni, hogy a kannabionidoknak anti-karcinogén (rákellenes) hatása van.
Gyógyászati vagy sem?
• Chabot szerint 1996-ban a kaliforniaiak arra szavaztak (Proposition 215), hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők jussanak kannabiszhoz a fájdalmaik csillapítására – ezzel szemben egy san diego-i kutatás szerint a gyógyászati marihuána pácienseknek csupán 2%-ának van súlyos betegsége, 98%-uk csak azért szív, hogy betépjen tőle. Az állítás azonban hamis: egyrészt a törvényjavaslat már 1996-ban sem csak a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőket foglalta magába, hanem minden olyan betegségét, amelyre a marihuána jótékony hatást gyakorolhat (pont ezért támadták 96-ban a kritikusai!). Ami a san diego-i pácienseket illeti, valóban 2%-uk szenved AIDS-ben vagy rákban – azonban a fennmaradó többség nagy része olyan betegségek tüneteinek enyhítésére szív kannabiszt, mint a szklerózis multiplex vagy az agybénulás. Ezek a betegségek sem számítanak éppen szünidei matinénak.
Pandóra szelencéje?
• Chabot szerint a legalizációval Pandóra szelencéjét nyitnánk ki, például nem lehetne kiszűrni a THC hatása alatt autózó sofőröket, mivel az alkoholszondákkal ellentétben a drogtesztek nem tudják pontosan megállapítani, hogy 1 héttel vagy 1 órával ezelőtt szívott-e valaki füvet, a jelenleg alkalmazott nyáltesztek többsége is kb. 24 órás hibahatárral dolgozik. Ez természetesen igaz a vizelettesztek esetében. A rendőrnek azonban mindig van arra lehetősége, hogy egy útszéli egyensúly-gyakorlattal felmérje, az illető autóvezetésre alkalmas tudatállapotban van-e. Ezenkívül amennyiben a rendőrnek gyanús, hogy a sofőr kannabisz hatása alatt áll, akkor vérteszttel meg lehet állapítani, hogy ez a feltételezés helyes-e (a vérből sokkal pontosabban ki lehet mutatni az aktuális betépettséget). Az utóbbi években érdekes vizsgálatok kezdődtek az izzadtság-tesztekkel és új technológiájú nyáltesztekkel is, amelyek jóval megbízhatóbbak, mint a vizelet-tesztek, és kevésbé invazívak, mint a vérvétel.
Drogpárti lobbi?
• Chabot szerint a “drogpárti lobbi” ráült a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nyakára, azzal hitegetve őket, hogy a marihuána a megfelelő gyógyszer a szenvedéseikre, pedig jóval hatékonyabb gyógyszerek is vannak, mint a “több mint 400 rákkeltő anyagot” tartalmazó nyers marihuána. Ott van például a Marinol, amely szintetikus THC-t tartalmaz, vagy a Sativex, amely spray-ként alkalmazható. Először is, a kannabisz nem tartalmaz 400 karcinogén anyagot: 400 különféle anyagot tartalmaz, amelyből 64 kannabinoid. A marihuána füstje valóban tartalmaz rákkeltő anyagokat, de mint korábban már bemutattuk, a kannabisz hosszú távú fogyasztása nem jár együtt a tüdőrák kialakulásának megnövekedett kockázatával (ez az eltérő hatásmechanizmussal magyarázható). Jelenleg ráadásul egyáltalán nem szükséges elszívni a füvet: léteznek olyan vaporizátor készülékek, amelyek nem égetik, hanem elpárologtatják a füvet, elkerülve a rákkeltő anyagok felszabadulását.
• A Marinol nem helyettesítheti a természetes marihuánát: egyrészt kizárólag THC-t tartalmaz, márpedig a marihuána gyógyászati hatásainak jelentős része más kannabinoidoknak tudható be (pl. CBD), a lenyelt tabletta hatásai is jelentősen eltérnek az elszívott fűétől (a THC a májban egy potensebb anyaggá alakul át, ez így van a spacecake esetében is). A Sativex valóban hatékonyabb, mint a Marinol, ugyanis folyékony marihuánát tartalmaz, ami nyelv alatt oldódik – azonban miért kellene egy drága spray-t megvennie a pácienseknek, ha elfogyaszthatják magát a növényt is, úgy, ahogy azt az Isten teremtette a természetben? Valószínűleg azért nem, mert ez nem áll a gyógyszerlobbi érdekében, hiszen egy mindenki által olcsón megtermeszthető növény nem hoz profitot.
• Ennek tükrében irónikus, hogy Chabot “drogpárti lobbinak” nevezi a marihuána legalizálásért küzdőket, hiszen egy alulról felfelé építkező grassroot mozgalomról van szó – a gyógyszerlobbival ellentétben, amely mögött az évente 392 milliárd dollárnyi adót fizető multinacionális nagyvállalatok állnak. Washingtonban minden jogalkotóra több mint két gyógyszercég-lobbista jut.
Sárosi Péter
