Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
Amikor 1997-ben a Nirvana című sci-fiben láthattuk, hogy Christofer Lambert folyékony marihuánát vásárol, amit az orrába spriccel, még nagyon hajmeresztőnek tűnt a gondolat. Az akkori science-fiction ma mintha valóssággá válna, legalábbis Colorado államban mindenképp. Az okostelefonodon válogathatsz a különféle fajtájú, hatóanyagtartalmú, elpárologtatható, csepegtethető, megehető vagy megiható kannabisz-készítmények között, mindezt legálisan. Januártól már nem csak gyógyászati, de rekreációs célból is lehet vásárolni a fűboltokban. A Drogriporter filmes csapata Denverben járt.
Aki azt hitte, hogy a tavaly novemberi sikeres népszavazással Colorado-ban lezárult a marihuána-szabályozás körüli vita, az téved. Csupán új szakaszba lépett. Eddig arról folyt a vita, hogy kell-e legalizálni a kannabiszt, ma pedig már arról, hogyan. A részletes szabályok kidolgozása számos kérdést vet fel: ki termeszthessen kannabiszt? Ki nyithasson boltot? Mennyi adót fizessenek utána? Mire költsék az adót? Mennyi füvet lehessen vásárolni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor Denverbe utaztunk, hogy filmet forgassunk a kannabisz legális szabályozásáról.
A legalizációs vonat országos szinten is nagyon beindult. A Gallup közvéleménykutató cég szerint tíz amerikaiból hatan legális termékké tennék a marihuánát – tíz év alatt megduplázódott a számuk. Az utóbbi hetekben további városok és megyék követték Colorado példáját. Idén ősszel Maine államban Portland-ben, illetve Michigan állam három városában sikeres népszavazást tartottak a marihuána rekreációs használatának legálissá tételéről. A szövetségi kormány az események után kullog: az Igazságügyi Minisztérium augusztusi közleményében gyakorlatilag zöld utat adott a legalizáló államoknak.
.jpg)
Vajon mivel magyarázható az amerikai közvélemény pálfordulása? Hiszen az amerikaiak többsége ma sem szív füvet, ostoba az a magyarázat, ami szerint aki a legalizációt pártolja, az „csak szívni akar”. Szívni ráadásul most is csak az nem szív, aki nem akar: egyes felmérések szerint a fiatalok könnyebben hozzáférnek az illegális marihuánához, mint a legális dohánytermékekhez.
A 40 éve több trillió dollárt felemésztő drogellenes háború látványos kudarcot vallott. Bár az USA lakossága a világ népességének csak 5%-át teszi ki, itt van bebörtönözve a világ börtönnépességének egynegyede. 100 ezerből 7 amerikai börtönben ül, jelentős részük a drogellenes háború miatt. Európában ugyanez az arány átlagosan 100 ezerből 1 ember. A 80-as évektől az amerikai iskolákat ellepték az elrettentő drogellenes előadásokat tartó rendőrök. Ennek ellenére az USA-ban mégis több fiatal szív marihuánát, mint Európa nagy részén. A tilalomból ráadásul a drogterjesztő bűnszervezetek tetemes haszonra tesznek szert, a mexikói drogkartellek bevételeinek több mint fele az USA-ba irányuló fűkereskedelemből származik. Amikor 1933-ban feloldották az alkoholtilalmat, az sem azért történt, mert rájöttek, hogy az alkoholt nem kell szigorúan szabályozni – éppen ellenkezőleg, arra jöttek rá, hogy az alkohol-mentes társadalom soha nem jön el, a tilalom miatt viszont a kontroll a bűnözők kezébe került. A legtöbb amerikai nem úgy fogja fel a fűlegalizációt sem, mint a kender „szabadon engedését” – éppen ellenkezőleg, felismerte, hogy a drogmentes társadalom illúzió, és okosabb a fűpiacot szabályozni, mint a homokba dugni a fejünket. A piac legális szabályozása ad lehetőséget arra, hogy a termesztést, a forgalmazást különféle korlátok közé lehessen szorítani.
És persze vannak gazdasági érvek is. A marihuána-piac jelenleg a leggyorsabban növekedő gazdasági ágazat az USA-ban – ez derül ki a marihuána-piac helyzetéről szóló jelentésből, amit Steve Berg, a Wells Fargo Bank korábbi igazgatója szerkesztett. Miután számos kannabisz-termesztőt, feldolgozót és forgalmazót interjúvoltak meg, arra a következtetésre jutottak, hogy 2013-ban 1,43 milliárd dollár értékben fognak legális kannabiszt eladni. A szakértők becslése szerint ez az összeg 2014-re 64%-al, 2,34 milliárd dollárra fog nőni. Nincs még egy piac, ami ilyen gyorsan növekedne, még az okostelefonok piaca is „csak” 7,3%-os növekedést mutatott. A recesszióból kilábalni próbáló gazdasági szereplők számára igen nagy vonzerőt jelent a marihuána-ipar, folyamatosan jelentkeznek az újabb befektetők. A jelentés azzal számol, hogy a következő öt évben akár 14 állam is legálissá teheti a rekreációs célú kannabisz-fogyasztást, ez pedig 10,2 milliárd dolláros legális marihuána piacot teremt az USA-ban. A feketepiaccal ellentétben viszont a legális cégek adót fognak fizetni (nem is keveset), az állam pedig minden növényt a termesztéstől egészen az elfogyasztásig nyomon tud követni, és be tud avatkozni, ha szükséges. Valószínűleg a colorado-i szabályozás gyermekbetegségeiből sokat tanulhat majd az egész világ.
Sárosi Péter
Video: Takács István Gábor, Sárosi Péter
