Engedékenység helyett szigorú legális szabályozást sürgetnek a hollandok
A holland parlament jövő héten fogja megvitatni azt a politikusok és szakemberek által benyújtott határozati javaslatot, amely elavultnak nevezi a jelenlegi kannabisz-politika nemzetközi kereteit, és arra kéri a kormányt, hogy kezdeményezze az ENSZ közgyűlése (UNGASS) előtt azok felülvizsgálatát. A Drogriporter magyar fordításban közli a határozati javaslat szövegét:
Hága, 2007. október 31. – Politikusok, köztisztvisztivelők, jogalkalmazók, rendőrök és drogpolitikai szakemberek gyűltek össze Hágában 2007. október 31-én, hogy kifejezésre juttassák annak a sürgető igényét, hogy véget kell vetni a kannabisz forgalmazásával kapcsolatos jelenlegi engedékeny politika negatív következményeinek.
A résztvevők megerősítették, hogy világszerte számos más ország is hasonló negatív következményektől szenved saját kannabisz-politikája következtében. Ez azt jelenti, hogy közös a felelősség, hogy felülvizsgáljuk a jelenlegi nemzetközi konvenciók rendszerének alkalmazhatóságát, amely a holland nemzeti drogpolitika továbbfejlesztésének fő akadályát képezi.
A résztvevők amellett érveltek, hogy Hollandiának más nemzetekkel együtt a jelenlegi nemzetközi jogi keretrendszer felülvizsgálatát kell szorgalmaznia, hogy olyan hitelesebb és hatékonyabb alternatívákat találjon a jelenlegi nemzeti kannabisz-politikák helyett, amelyek nem pusztán a represszión alapulnak.
A határozat aláírói
I. arra következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi kannabisz-politika:
A. egy elavult nemzetközi jogi keretrendszeren alapul, amelyet az 1960-as években alakítottak ki, és amely nem alkalmas arra, hogy elősegítse az igazságos és hatékony politikai szabályozás fejlesztését;
B. végrehajtása a tolerancia („gedogen”) politikájának alapján történik, amely a jelenlegi nemzetközi jogi keretrendszer megengedő értelmezésén alapul, és bár ez a tolerancia-politika praktikus megoldás, ugyanakkor csupán időleges választ jelenthet, amely hosszú távon aláássa a hatóságok hitelességét;
C. inkonzisztens és nehezen megmagyarázható a polgároknak, mivel a csekély mennyiség birtoklása és forgalmazása miatt nem emelnek vádat, míg a nagybani kereskedelem ellen még mindig eljárnak; ez a rendszer inkonzisztens az olyan hasonló egészségügyi károkat okozó anyagok szabályozásával is, mint az alkohol és a dohány;
D. számos szempontból alacsony hatékonyságú: az olyan pozitív elemek mellett, mint például a könnyű és a kemény drogok piacának szétválasztása és a bűnözőknek a forgalmazásban való korlátozott jelenléte, a jelenlegi rendszerben nincs lehetőség más jogi lehetőségek kiaknázására, így például a kannabisz minőségének (THC tartalmának és szennyezettségének) kontrolljára, illetve más, az egészségügyi kockázatokat csökkentő intézkedések bevezetésére. A nagybani kereskedelem és a termelés szintjén még mindig jelentős illegális haszon keletkezik, és ez ösztönzi a beltéri kannabisz-termesztést növekedését;
E. figyelemre méltó, kiegenysúlyozatlan adminisztratív és igazságszolgáltatási terheket okoz, ezenkívül más országok és az ENSZ drogkontroll-szerveinek folyamatos kritiáját vonja magával.
II. Továbbá arra a következtet, hogy:
A. a holland parlament és a helyi hatóságok azon kezdeményezései, amelyek a jelenlegi tolerancia-politika inkonzisztenciái ellen irányulnak – mint például, hogy engedélyezzék a kannabisz termesztését a coffee shopok ellátásának biztosítása érdekében – sorozatosan elutasításra kerültek az egymást követő kormányzatok által, mivel azokat inkompatibilisnek találták a nemzetközi egyezményekkel;
B. nemzetközi vitára van szükség egy olyan nemzetközi keretrendszer lehetőségeinek feltárására, amely több teret enged a nemzeti kormányok számára konzisztens politikák kifejlesztésére;
C. egyre több ország érzi a szükségét annak, hogy újraformálják politikájukat a közegészség jobb védelme és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb harc érdekében;
D. a kannabisz termesztése és forgalmazása világszerte elterjedt és több mint 170 millió ember használja évente, ennek következtében a termelés és forgalmazás problémájára a nemzetközi közösségnek együttesen kell megoldást találnia;
E. az ENSZ Közgyűlés 1998-as drogokkal kapcsolatos Különleges Ülése (UNGASS) óta eltelt 10 év áttekintése és az annak evaluálását célzó 2009-es miniszteri találkozó kitűnő lehetőséget teremt arra, hogy ez a kérdés a nemzetközi viták középpontjába kerüljön.
III. sürgetjük a holland kormányt, hogy
A. kezdeményezzen nemzetközi vitát a hasonlóan gondolkodó országokkal együtt a jelenlegi kannabisz-politika hiteles és hatékony alternatíváinak kidolgozása céljából;
B. aktívan szorgalmazza a javaslatok megfogalmazását a hasonlóan gondolkodó országokkal együtt az elkövetkező UNGASS evaluáció kontextusában;
C. biztosítson emberi és anyagi erőforrásokat ezen törekvések támogatására.
Aláírók:
Mr. A.A.M. van Agt, korábbi miniszterelnök, 1977-1982
Dr. E. Borst-Eilers, korábbi egészségügyi miniszter
Drs. A. Apostolou, korábbi parlamenti képviselő
Kathalijne Buitenweg, parlamenti képviselő, GroenLinks
Mr. R. Dufour, a Stichting Drugsbeleid elnöke
Drs. G.B.M. Leers, Maastricht polgármestere
Dr. R.L. Vreeman, Tilburg polgármestere
Mr. Th. C. de Graaf, Nijmegen polgármestere
J.A.H. Lonink, Terneuzen polgármestere
Dr. J.P. Rehwinkel, Naarden polgármestere
W.J.M. Velings MOI, Limburg Zuid régió rendőrfőnöke
F.J. Heeres MPSM, Midden- en West Brabant régió rendőrfőnöke
Mr. A.D.J. Keizer, az Egészségügyi Minisztérium korábbi hivatalnoka
Mr. drs. V. Everhardt, drogszakértő
Dr. M. Jelsma, Drugs & Democracy Programme, Transnational Institute
