Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
A magyar sajtó beszámolt róla, hogy Jamaicában legalizálják a kannabiszt – valójában még csak a fogyasztás dekriminalizálásáról és a gyógyászati gandzsa termesztésének szabályozásáról van szó, de a szigetország kétségkívül történelmi lépésre készül. Ezt az USA megváltozott külpolitikai doktrínája teszi lehetővé.
A jamaicai kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, ami a csekély mennyiségű kannabisz tartását szabálysértéssé minősíti, ez pedig nem jár együtt rendőrségi előállítással, csupán helyszíni bírsággal. A csekély mennyiség felső határát 56 grammban (2 uncia), tehát a magyarországi szabályozzással ellentétben utcai mennyiségben és nem tiszta hatóanyagtartamban határozza meg a törvényjavaslat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a parlament jóvhagyja a törvényjavaslatot, akkor mindenki szabadon szívhat az utcán vagy a tengerparton: a nyilvános fogyasztás a jövőben is tilos marad. Nem szabályozza a törvényjavaslat a rekreációs célú kannabisz termesztését és árusítását sem, az továbbra is illegális marad. Rendelkezik ugyanakkor a gyógyászati célú marihuána termesztéséről, amit állami licensszel rendelkező termesztők állíthatnak elő, akárcsak az ipari kendert.
A törvényjavaslat külön szabályozza a kannabisz vallási célból történő termesztését és tartását is. A rasztafáriánus vallás hívei számára ugyanis a kannabisz szent növény, amely szertartásaik részét képezi. Ezért lehetővé teszik számukra, hogy erre kijelölt területen termesszék a növényt, amit kizárólag a vallási szertartások részeként fogyaszthatnak.
Jamaicában 1948 óta teljes tilalom alá esik a kannabisz-fogyasztás, a kormány szerint azonban a tiltás megbukott, nem érte el célját. Az indoklás szerint évente több ezer fiatalt kriminalizálnak fűszívás miatt, ez rontja az ifjúság rendőrségbe vetett bizalmát, fiatal karriereket törhet derékba, ezenkívül korlátozza a rasztafáriánus vallás híveit a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz fűződő joguk gyakorlásában. A parlament által felállított vizsgálóbizottságok 1977-ben és 2003-ban is arra a következtetésre jutottak, hogy a törvény refomra szorul, azonban az USA befolyása miatt eddig a törvényhozás nem mert lépni. Amióta azonban az USA két államában is legalizálták a kannabiszt, az amerikaiaknak megváltozott a külpolitikai megközelítése, ami lehtővé teszi a drogpolitikai reform kibontakozását Jamaicában, Uruguay-ban és más latin-amerikai országokban is
Az új külpolitikai doktrínát William R. Brownfield, a Bureau of International Narcotics and Law Enforcement Affairs munkatársa dolgozta ki, róla nevezték el Brownfield-doktrínának. A doktrína négy pillérből áll: 1) tiszteletben tartjuk az ENSZ három nemzetközi kábítószer-egyezményét (1961, 71, 88); 2) lehetővé tesszük ezeknek az egyezményeknek a rugalmas értelmezését; 3) eltűrjük azt, hogy egyes országok szigorú drogpolitikát folytassanak, míg mások legalizálják a drogpiacot; 4) harcolni kell a szervezett bűnözés ellen.
A jamaicai kormány mostani törvényjavaslatának indoklásában, a kormány nyilatkozataiban könnyen fel lehet ismerni azt a törekvést, hogy megnyugtassák a Fehér Házat arról, hogy a jelenlegi reform a Brownfield-doktrína által kijelöt határok között marad. Mark Goldin igazságügyi miniszter például sietett kijelenteni a sajtónak azt, hogy a kormány továbbra is tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket (1. pillér) és harcolni fog a szervezett bűnözés ellen (4. pillér).
Sárosi Péter
