A Tanács megvitatta a kormány drogstratégiájához tartozó kétéves cselekvési tervet. A civilek nem csak a pénzügyi források szűkösségével elégedetlenek, hanem a források elosztásának módjával is.
A Tanács elnöke, Nyitrai Imre helyettes államtitkár – mint eddig mindig – most is halaszthatatlan egyéb elfoglaltságaira hivatkozva lemondta részvételét, így az ülést Müller Éva főosztályvezető-helyetes, majd Krizsán Ildikó főosztályvezető vezették le a Emberi Erőforrások Minisztériumának képviseletében. Az első napirendi pont részeként tájékoztatták a civileket a költségvetés helyzetéről. Mint tavaly, idén is 355 millió forintot szán a kormányzat a kábítószerekkel kapcsolatos prevenciós, terápiás, ártalomcsökkentő és koordinációs feladatokra. Ebből 240 millió forintot írnak ki pályázatra, valamennyivel többet, mint tavaly. A legnagyobb hányadát, 155 millió forintot idén is prevencióra szánnak, ebből 50 milliót iskolai prevencióra. Idén az iskolai prevencióra kétféle alkategóriában írnak ki pályázatot: az egyiket azoknak, akik már rendelkeznek a minisztériumi rendelet által 2012 óta az iskolai egészségfejlesztő programoktól megkövetelt szakmai ajánlással, a másikat azoknak, akik még nem. Ezzel párhuzamosan az Nemzeti Drogmegelőzési Iroda segítséget nyújt a szervezeteknek ahhoz, hogy képesek legyenek megszerezni a szakmai ajánlást. A prevención belül két külön kategóriát képez még a gyermekvédelem és a büntetésvégrehajtás intézményeiben folytatott, illetve a családi prevenció.
A kormány 60 millió forintot ír ki a szenvedélybetegek gyógyítását célzó pályázatokra, Müller Éva hangsúlyozta, hogy ezen belül prioritást fog élvezni az alacsonyküszöbű intézmények megerősítése. A harmadik pályázati kategória a prevenció és kezelés mellett a koordináció, erre 25 millió áll rendelkezésre, ezt a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) megerősítésére és fejlesztésére fordítják. Ami a költségvetésen felüli EU-s fejlesztési pénzeket illeti, azok csak érintőlegesen kapcsolódnak a drogterülethez, így például az egészségügyi államtitkárság 15 millió forintot fordít HIV megelőzésre, az injekciós drogfogyasztók szűrésére 5,6 millió jut.
Érdekes eszmecsere zajlott az ülésen a drogrehabilitációs intézmények és a minisztérium képviselői között a felépülő szenvedélybetegeknek a munka világába való be- vagy visszavezetéséről. A Magyar Drogterápiás és Rehabilitációs Intézetének Szövetsége (MADRISZ) jelenlévő képviselői kifejtették, hogy a kormányzat által a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását szabályozó rendszer nem alkalmazható a szenvedélybetegekre. Ők többnyire fiatalok, akiket hiba lenne leszázalékolni és megváltozott munkaképességűként beskatulyázni, hiszen többségük még soha nem dolgozott, és speciális ellátást, képzést igényel ahhoz, hogy munkába álljon. Erre a legmegfelelőbbek maguk a rehabilitációs intézmények, ahol megkapják a megfelelő orvosi és szociális segítséget. Sajnálatosnak nevezték, hogy a szenvedélybetegek képzésére nincs pénz, és OKJ-s képzés, és a támogatott lakhatásra fordított pénz is csökkent. A minisztérium ígéretet tett arra, hogy egyeztetni fog erről a MADRISZ-al – az egyeztetések korábban már elkezdődtek, de azóta változott a főosztályvezető személye.
A Tanács tagjainak Kaló Zsuzsa, az NDI munkatársa mutatta be annak az új kutatásnak az eredményeit, amely az új pszichoaktív anyagok online médiában való megjelenését vizsgálta. A kutatást a Neticle Technologies cég segítségével végezték, 36 kulcsszó és 1200 szinoníma segítségével mérték, hogyan jelennek meg a dizájner drogok a magyar neten. A Facebook a legaktívabb online felület, a legtöbb megnyilvánulás itt található, a legtöbb a sztárokkal, celebekkel foglalkozik, illetve elrettentő információkat tartalmaz, nagy számban jelentek meg az új pszichoaktív szerek vicces szólások részeként. Bár a legtöbb dizájner drogokkal kapcsolatos online megnyilatkozás elítélő, negatív – mégis, ugyanebben az időszakban a dizájner drogok fogyasztása felvelé ívelt.
Szintén Kaló Zsuzsa beszélt a Nemzeti Gyermek- és Tinédzseraddiktológiai Konferenciáról, amit a TÁMOP 5.2.9. pályázat jóvoltából az NDI szervez Győrött idén április 21. és 22. között. A konferencián külföldi és hazai szakemberek előadásai mellett munkacsoportok segítségével dolgozzák fel a témát, a konferencia előtti napon pedig egy Angelina Brotherhood nevű brit kutatónő workshopjén vehetnek részt az érdeklődök.
A Tanács legélénkebb vitát kiváltó napirendi pontja a nemzeti drogellenes stragéia (2013-20) hosszú távú céljait rövid távú beavatkozásokra és feladatokra lefordító cselekvési terv (szakpolitikai program, 2015-16) volt. A cselekvési terv első tervezetét már tavaly, tehát 2014 januárjában megvitatta a Tanács, de a választások miatt végül nem lett belőle semmi. A Tanács tagjai az ülés előtt néhány nappal kapták meg véleményezésre a cselekvési terv aktuális tervezetét, amit a rövid határidő miatt csak kevesen tudtak véleményezni (köztük én is). A minisztérium munkatársai elnézést kértek a rövid határidő miatt, és megköszönték a véleményeket, hangsúlyozták, hogy egyes javaslatainkat belevették a készülő szövegbe, így például az én egyik javaslatomat arról, hogy az elektronikus tánczenei szcénában is legyenek prevenciós-ártalomcsökkentő szolgáltatások (partyservice). Az alapvető kérdés azonban a pénzügyi források szűkössége: számos olyan beavatkozás szerepel a dokumentumban, amelynek nincsen, vagy elégtelen a pénzügyi fedezete, ami egyes civil kritikák szerint súlytalanná teszi azt. Ezenkívül bírálták a véleményezők azt is, hogy miközben rendkívül kevés forrást fordít a kormányzat a meglévő intézményrendszer támogatására, addig meglepően és aránytalanul nagy forrásokat biztosít új rendszerek kiépítésére (pl. Egészséges Egyetem, Lelki Egészség Fórumok stb.). Müller Éva szerint azonban a Minisztérium számára ezek a projektek prioritásnak számítanak, ezért a szakma véleménye ellenére is végrehajtják őket. Civil oldalról felvetettük az alacsonyküszöbű programok krízishelyzetének megoldatlanságát: hiába lesz például kiírva pályázat tűcserére, ha nem maradnak tűcsere programok, amelyek ezeket szétosszák. Felmerült az is, hogy nem csak a szűkös forrásokkal van probléma, hanem azzal is, hogy ezeket a forrásokat politikai és nem szakmai alapon osztják fel: aránytalan például pályázatot kiírni határon túli szakemberek továbbkézpésére, miközben hazai szakemberek kézpésére nulla forint áll rendelkezésre.
A Tanács előtt Müller Éva ismertette az új pszichoaktív anyagok szabályozásával kapcsolatos változásokat: a kormányülésen jelezték az igényt, hogy még gyorsabbá tegyék a dizájner drogok felvételét a C-listára. Így január elsejétől nem kormányrendeletben, hanem miniszteri rendeletben kerülnek felsorolásra a C-listára felvett új szerek, ezáltal az anyagok megjelenése és listára vétele közötti idő lerövidül. Szintén változott az új szerek kockázatértékelésének folyamata is: eddig egy év alatt kellett ezt elvégezni az új anyagok vizsgálatát, majd további 1 évig lehetett meghosszabbítani, ha nem sikerült megfelelő adatokat találni. Márpedig ez gyakran előfordul, az új szerekkel kapcsolatban nincsenek megfelelő kutatások. Mostantól azonban a kockázatértékelési folyamat gyakorlatilag végtelen ideig meghosszabbítható, azzal a kikötéssel, hogy két évente a kockázatértékelést újra el kell végezni.
Sárosi Péter
