A kolumbiai elnök szerint a drogellenes háború olyan, mint a szobabicikli: nem halad semerre. Obama azonban még tovább tekerne rajta
Az amerikai elnökök a kolumbiai Cartagena városában gyűltek össze a hétvégén, hogy megvitassák közös ügyeiket – az egyik központi téma pedig a drogpolitikai reform kérdése volt. A latin-amerikai elnökök az utóbbi időszakban az USA-t tették felelőssé az egyre erőszakosabbá váló drogkereskedelem elharapózásáért, hiszen a drog nagy részét az Egyesült Államokban vásárolják fel. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a drogellenes háborút egy szobabiciklihez hasonlította, amelyen hiába tekernek az országok, vajmi kevés haladást érnek el. “Azt gondolom, hogy eljutottunk arra a pontra, amikor elemeznünk kell, hogy vajon jó-e, amit teszünk, és hogy vajon találhatnánk-e olyan alternatívákat, amelyek hatékonyabbak és kevesebb kárt okoznak a társadalomnak,” jelentette ki. Santos egy olyan szakemberekből álló közös feladatmegoldó csapat (taskforce) felállítását javasolja, ami majd utat mutathat a globális drogkereskedelem hatékonyabb ellenőrzéséről.
A csúcstalálkozón részt vevő Obama elnök kijelentette, hogy “teljesen legitimnek” tartja az arról folytatott vitát, hogy vajon a hatályban lévő jogi szabályozás megfelelő-e vagy sem, ugyanakkor a Fehér Ház szerint a legalizáció nem lehet megoldás. Szerinte az amerikai államoknak “közös felelősségük” van a probléma kezelésében, és bejelentette, hogy 130 millió dollárra növeli az USA hozzájárulását a drogkartellekkel vívott háborúban. A kolumbiai elnök maga sem a teljes legalizációt támogatja, és felhívott a fekete-fehér gondolkodás hibájára: szerinte a totális tilalom és a teljes legalizáció közötti megoldásokat kellene fontolóra venni. Santos hangsúlyozta, hogy Kolumbiának minden erkölcsi legitimitása meg van arra, hogy felvesse a legális szabályozás kérdését, hiszen a 80-as évek óta a saját kárán tanulta meg a jelenlegi megközelítés kudarcát. A konferencián bemutatták annak a kutatásnak az eredményeit, ami szerint a kokain-kereskedelem profitjainak mindössze 5%-a marad az országban, a haszon nagy részét az észak-amerikai és nyugat-európai drogkereskedők fölözik le.
Sárosi Péter
