Az 1997-es lengyel drogtörvény az ellenőrzött anyagoknak a nemzetközi szerződésekben (1961, 1971, 1988) található felsorolását és szerkezetét követi (narkotikumok, pszichotróp anyagok, prekurzorok).
A droghasználat mint olyan nem szerepel a törvényben, egy 2000-ben hatályba lépett törvénymódosítás értelmében azonban az illegális drogok mindenféle birtoklása bűncselekménynek számít.
A csekélyebb jelentőségű, személyes használatra történő birtoklás esetében a bíróság pénbírságot szabhat ki, korlátozhatja az elkövető szabadságát (az illető nem hagyhatja el lakóhelyét, ahol a bíróság utasítása szerint köteles munkát végezni) vagy szabadságvesztésre ítélheti (max. 1 évig terjedő). Egy 1997-es módosítás értelmében a drogfüggőnek nyilvánított egyéneket alternatív terápiás programon való részvételre kötelezhetik.
A drogokkal való kereskedelmet a törvény pénzbírsággal és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Csekélyebb jelentőségű ügyekben az elkövető 1 évig terjedő szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre számíthat, jelentős mennyiségű drog esetén azonban a börtönbüntetés nem lehet kevesebb, mint 3 év.
A csekélyebb vagyon elleni bűncselekményeket elkövető, drogfüggőnek nyilvánított személyeknél a függőséget a bíróság enyhítő körülménynek veheti, akárcsak a csekély mennyiségű drognak a függők által történő terjesztésénél.
