Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
Egy titokzatos afrikai növény segíthet a drogfüggőknek a leszokásban. Magyarországon azonban kábítószernek minősül. A Drogriporter mexikói partnereinek filmjéből többet is megtudhatsz a témáról!
1962-ben egy Howard Lotsof nevű 19 éves heroinfüggő elhatározta, hogy kipróbál egy akkoriban Nyugaton még meglehetősen ismeretlen új pszichedelikus szert, az ibogaint. Ez az alkaloida egy nyugat-afrikai növény, a Tabernanthe iboga hatóanyaga, amelyet 1864-ben fedezett fel először egy francia orvos. Alacsony dózisban enyhe stimuláns hatásokkal bír, így hozták forgalomba a francia gyógyszertárakban 8 mg-os tablettákban egészen a 70-as évekig. Nagy dózisban azonban igen erőteljes pszichedelikus hatásokkal rendelkezik, amelyek Gabon őshonos népei körében már évszázadok (ha nem évezredek) óta ismertek voltak. Ők beavatási szertartások részeként használják az ibogát. Lotsof ibogain-tripje 30 óráig tartott, és visszaemlékezési szerint egyáltalán nem volt kellemes. Ami viszont igazán megdöbbentette, az volt, hogy a trip után nem jelentkeztek a szokásos elvonási tünetek, sőt, nem is sóvárgott a heroin után. 1962 és 1963 során még további 9 heroinfüggőnek adott ibogaint, akik megerősítették, hogy jelentős hatással volt az elvonási tüneteikre. Lotsof volt az első a történelemben, aki felfedezte az ibogain potenciális szerepét a heroinfüggőség kezelésében.
Nézd meg a Drogriporter mexikói partnereinek filmjét a 2016-os globális ibogain konferenciáról!
Bár számos kutatás igazolta azóta az ibogain terápiás potenciálját, befektetők és a megfelelő klinikia vizsgálatok hiányában eddig még nem lett belőle törzskönyvezett gyógyszer. Ehhez hozzájárult az is, hogy a 60-as évek végétől a pszichedelikus drogokat betiltották, kutatásuknak belkonyult, az ibogain azóta is tiltólistán szerepel az Egyesült Államokban. A hivatalos gyógyászat határain kívül azonban gombamódra szaporodtak az undeground iboga-klinikák, elsősorban Latin-Amerikában, de akadnak Európában is. Hivatalos minőségbiztosítási kritériumok nélkül ezek a klinikák elég változatos módon működnek, vannak köztük kóklerek és egészen magas szakmai színvonalú intézmények is, ahol szakképzett orvosok, pszichológusok és ápolók segítségével, luxuskörülmények között épülhetnek fel a drogfüggők. Az ibogain felügyelet nélküli terápiás használata öngyógyítás céljából azért sem ajánlott, mert bizonyos embereknél szívleállást okozhat, illetve egyéb drogokkal együtt használva is olyan problémákat okozhat, amelyek orvosi beavatkozást igényelhetnek. Az ibogain-asszisztált detoxikációs kezelés során maga az iboga-kezelés előkészítő és utánkövető pszichoterápiával egészül ki (itt olvashatsz egy példáról). Az ibogain persze nem csodaszer (a hagyományos terápiás módszerek sem azok), de a páciensek egy kisebbsége tartós józanságot tud elérni a segítségével.
Lotsof 2010-ben meghalt, a Drogriporter csapata készített videót az utolsó nyilvános fellépéséről a barcelona-i ártalomcsökkentő konferencián, ahol szakemberek és aktivisták vitatták meg az ibogain szerepét. Még megélhette a pszichedelikus kutatások reneszánszának kezdetét, hiszen az elmúlt években a 60-as évek óta nem látott energiával kezdődtek újra az embereken végzett vizsgálatok. Megalakult a Globális Ibogain Terápiás Szövetség (GITA), azzal a céllal, hogy előmozdítsa az iboga-kutatást és sztenderdizált gyógymódokat alakítson ki. Honlapjukon az érdeklődő számos érdekes információt talál. Ők szervezték tavaly Mexikóvárosban a globális ibogain konferenciát, amelyről a Drogriporter videós hálózatának mexikói partnerei, Brun Gonzales és Karina Muscarina készítettek filmet. A következő nagy iboga-konferencia Bécsben lesz, az alábbi képre kattintva többet is olvashatsz róla!
Ami Magyarországot illeti, 2015. áprilisában megírtam, hogy az Országos Addiktológiai Centrum (OAC) ajánlására két olyan drog is felkerült az új pszichoaktív anyagok listájára, amelyek egyáltalán nem valók oda: az egyik a látnokzsálya hatóanyaga (Salvinorin-A), a másik pedig az ibogain. Sajnos nem tudjuk, hogy milyen indoklással vették fel az ibogaint a gyógyászati célú használatra alkalmatlan szerek tiltólistájára, az OAC ugyanis megtagadta, hogy kiadja a kockázatértékelő dokumentumokat. Az ibogain ma pszichotróp anyagok I. jegyzékébe tartozik, tehát kábítószernek minősül, gyógyászati felhasználását az állam nem ismeri el. Pedig az ibogain nem az a szer, amit rekreációs célra lehetne fogyasztani (abuzálni) és nem okoz függőséget. Reméljük, idővel Magyarország is nyitottabban áll majd hozzá a pszichedelikusok szerek gyógyászati használatához.
Blog: Sárosi Péter
Videó: Brun Gonzalez és Karina Muscarina
