XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. Drogmegelőzési Program (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
Tóth Kovács Krisztina Drogmegelőzési program című írásában (XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. II. évfolyam, 22.szám) rendkívül sematikus sztereotíp és torz képet fest a droghasználókról, a társadalom számára felesleges munkaképtelen „élőhalottnak” írja le őket. A drogfogyasztók ilyen módon való bemutatása nem segíti a prevenciót, de tovább erősíti a drogfogyasztókkal szemben táplált alaptalan előítéleteket.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon az illegális kábítószerek fogyasztóinak legnagyobb hányada alkalmi, vagy úgynevezett rekreációs (tehát bizonyos szórakozásokhoz kötötten) droghasználó, elenyésző hányaduk válik rendszeres fogyasztóvá (1). Magyarországon a legelterjedtebb illegális drog a marihuána, a tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival (2).
Nem igaz az sem hogy a drogfogyasztók munkaképtelenek lennének. A tudományos tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek (3).
A marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (4).
A marihuána-használó és nem-használó fiatalok egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben,(5) s ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (6).
A középiskolás diákok esetében az erős marihuána-használat összefügg a rossz teljesítménnyel, ugyanakkor ez a probléma már a fogyasztás előtt is fellépett náluk. A rossztanulók, vagy a beilleszkedési zavarral küzdők többet használnak marihuánát, de nem a marihuána szívásától válnak rossz tanulóvá vagy deviánssá (7,4).
A kábítószer-jelenség Magyarországon is az egyik leginkább előítéletekkel és tévinformációkkal terhelt terület, ugyanakkor a hiteles információk beszerzése nem lehetetlen feladat. Az eligazodást segítheti ha a drogkérdésben megnyilvánuló újságíró tanulmányozza a 2004-es Jelentést a magyarországi kábítószerhelyzetről, a marihuánával kapcsolatosan pedig a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet gondozásában megjelent „Earleywine: Marihuána, a Tudomány Álláspontja” című könyvet érdemes forgatni.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(2) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(3) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
(4) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(5) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(6) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q.,
Tisztelt Szerkesztőség,
Tóth Kovács Krisztina Drogmegelőzési program című írásában (XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. II. évfolyam, 22.szám) rendkívül sematikus sztereotíp és torz képet fest a droghasználókról, a társadalom számára felesleges munkaképtelen „élőhalottnak” írja le őket. A drogfogyasztók ilyen módon való bemutatása nem segíti a prevenciót, de tovább erősíti a drogfogyasztókkal szemben táplált alaptalan előítéleteket.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon az illegális kábítószerek fogyasztóinak legnagyobb hányada alkalmi, vagy úgynevezett rekreációs (tehát bizonyos szórakozásokhoz kötötten) droghasználó, elenyésző hányaduk válik rendszeres fogyasztóvá (1). Magyarországon a legelterjedtebb illegális drog a marihuána, a tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival (2).
Nem igaz az sem hogy a drogfogyasztók munkaképtelenek lennének. A tudományos tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek (3).
A marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (4).
A marihuána-használó és nem-használó fiatalok egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben,(5) s ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (6).
A középiskolás diákok esetében az erős marihuána-használat összefügg a rossz teljesítménnyel, ugyanakkor ez a probléma már a fogyasztás előtt is fellépett náluk. A rossztanulók, vagy a beilleszkedési zavarral küzdők többet használnak marihuánát, de nem a marihuána szívásától válnak rossz tanulóvá vagy deviánssá (7,4).
A kábítószer-jelenség Magyarországon is az egyik leginkább előítéletekkel és tévinformációkkal terhelt terület, ugyanakkor a hiteles információk beszerzése nem lehetetlen feladat. Az eligazodást segítheti ha a drogkérdésben megnyilvánuló újságíró tanulmányozza a 2004-es Jelentést a magyarországi kábítószerhelyzetről, a marihuánával kapcsolatosan pedig a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet gondozásában megjelent „Earleywine: Marihuána, a Tudomány Álláspontja” című könyvet érdemes forgatni.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(2) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(3) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
(4) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(5) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(6) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q.,
