Németország

Jogszabályi háttér

Az 1982-ben hatályba lépett, azóta többször módosított német drogtörvény (Betäubungsmittelgesetz) már megfogalmazta az emberi egészség védelmét, mint a szabályozás egyik fő célját. A törvény az alábbi fő témaköröket fedi le:

1. a tiltott narkotikumok összefoglaló listája;

2. egyes anyagok előállítására, kereskedelmére vonatkozó szabályok (engedélyezés);

3. narkotikumok orvosi receptre történő felírása;

4. bűntettek és vétségek meghatározása;

5. drogfüggő elkövetők esetében alternatív intézkedések, büntetések alkalmazása.

A jogszabályt több alkalommal is módosították, az elterelés lehetőségének kibővítésével.

Illegális drogok

A német drogtörvény az ellenőrzött anyagok három kategóriáját különbözteti meg:

I. osztály: kereskedelmi célra nem használható szerek, ide sorolják a heroint, kokaint és az amfetaminszármazékokat;

II. osztály: receptre nem felírható, de legális gyógyszerek, illetve hatóanyagok, ide tartozik többek között a delta-9-tetrahydrocannabinol (THC) és a dexamphetamine;

III. osztály: speciális esetekben receptre is felírható gyógyszerek, pl. az ópium, a morfium és a metadon).

Legfontosabb (és leggyakoribb) elkövetési magatartások, büntetési tételek

A német szabályozás szerint a fogyasztás mint olyan nem bűncselekmény, a birtoklás viszont igen. A Legfelsőbb Bíróság 1994-es határozata új kritériumokat határozott meg a személyes használat céljából történő birtoklás szabályozására. Egyrészről megerősítette a cannabis tilalmának sokak által vitatott alkotmányosságát, és felhívta a szövetségi tartományokat, hogy alakítsanak ki egységes szabályozást a csekély mennyiségű cannabis birtoklóival kapcsolatban, és „tiltsák meg azok túlzott büntetését.”

A jogszabályok a drogkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények négy kategóriáját különböztetik meg:

1, Általános bűncselekmény (5 évig terjedő szabadságvesztés);

2, Komoly bűncselekmény (1-től 15 évig terjedő szabadságvesztés);

3, Minimum 2 maximum 15 éves szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények;

4, Adminisztratív kihágás (pénzbüntetéssel büntetendő).

A bíróság többnyire olyan súlyosbító körülmények fennállása vagy hiánya alapján sorolja be az adott bűncselekményt a kategóriák valamelyikébe, mint például jelentős mennyiség, kiskorú bevonása, bűnszervezet tagjaként elkövetett bűncselekmény stb.

Elterelés lehetősége

A német szabályozás alapelve a „büntetés helyett terápia”. A jogérvényesítő hatóság (a legtöbb esetben az ügyész) a bíróság jóváhagyásával elhalaszthatja a kiszabott börtönbüntetés végrehajtását, vagy a már megkezdett, 2 évnél nem hosszabb börtönbüntetésből hátra lévő idő letöltését maximum 2 évvel, amennyiben a bűncselekményt kábítószerfüggő személy követte el. Az elhalasztás feltétele természetesen elvonókúrán, illetve rehabilitációs programban történő részvétel, amelynek sikeres teljesítése esetén az elkövető mentesülhet a börtönbüntetés letöltése alól.

Csekély és jelentős mennyiség

Egységes szabályozás erre nézve még mindig nem jött létre Németországban, elsősorban a csekély mennyiség megítélése eltérő (3 és 30 gramm között váltakozik). A legtöbb esetben a csekély mennyiség birtoklása ellen elindítják ugyan a büntetőeljárást, azonban felfüggesztik azt.

Újdonságok

Ellenőrzött drogfogyasztói szobák: Németországban már 2001-től lehetősége nyílt a német tartományoknak jogszabály alapján drogfogyasztói szobák létesítése, amelyeket az erre engedéllyel rendelkező különféle közhasznú szervezetek biztosíthatnak a rászorulók részére az ártalomcsökkentés részeként.

Droghelyettesítő gyógyszeres kezelés ópiátfüggők részére: az ópiátfüggő droghasználók többféle, államilag ellenőrzött gyógyszeres kezelést is választhatnak, amelyek segíthetik őket a leszokásban, ilyen gyógyszerek például az evometadon; metadon; buprenorfin; kodein vagy dihidrokodein; valamint 2009-től már a diamorfin is. Ezeknek az anyagoknak az előállítását és receptre történő felírását közigazgatási keretek között folyamatosan ellenőrzik és felülvizsgálják.