TermĂ©szetes alapanyagĂș drogok tĂ©vedĂ©sgyƱjtemĂ©nye
TalĂĄlatok erre: HPE2-T38 Latest Torrent 𧏠HPE2-T38 Reliable Exam Tips đĄ HPE2-T38 Certification Book Torrent đ” Open website ă www.pdfvce.com ă and search for â HPE2-T38 ïžâïž for free download âźHPE2-T38 Certification Book Torrent
DizĂĄjner drogok – tiltĂĄs helyett szabĂĄlyozĂĄs?
A brit parlament drogreformot tĂĄmogatĂł pĂĄrtközi bizottsĂĄga szerint fordulatra van szĂŒksĂ©g a dizĂĄjner drogokkal kapcsolatos jelenlegi gondolkodĂĄsunkban
Miért åll vesztésre Moszkva az AIDS-ellenes harcban?
SĂĄrosi PĂ©ter beszĂĄmolĂłja a moszkvai AIDS konferencia tanulsĂĄgairĂłl az Ălet Ă©s Irodalom c. folyĂłiratban
Az AlkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg droghatĂĄrozata
—————————————————————
54/2004. (XII. 13.) AB hatĂĄrozat
Közzétéve a Magyar Közlöny 2004. évi 189. szåmåban
AB közlöny: XIII. évf. 12. szåm
—————————————————————
MarihuĂĄna Ă©s fĂŒggĆsĂ©g, elvonĂĄsi tĂŒnetek
A legtöbb ember, aki marihuĂĄnĂĄt szĂv, alkalomszerƱen teszi (1).
A legtöbb rendszeres hasznĂĄlĂł hĂșszas Ă©vei vĂ©gĂ©re felhagy marihuĂĄna-fogyasztĂĄsĂĄval (2). Nagyon kevesen vĂĄlnak napi marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłvĂĄ, Ă©s ezeknek is egy töredĂ©ke vĂĄlik valĂłban fĂŒggĆvĂ© a szertĆl.
Egyes emberek rendszeresen Ă©s hosszĂș Ă©vekig szĂvnak marihuĂĄnĂĄt anĂ©lkĂŒl, hogy annak bĂĄrmilyen negatĂv fizikai, pszichikai vagy tĂĄrsadalmi következmĂ©nyĂ©t megtapasztalnĂĄk (3). 2003-mas amerikai adatok szerint a marihuĂĄnĂĄt valaha kiprĂłbĂĄlĂłk 85%-a nem hasznĂĄlta a szert havi rendszeressĂ©ggel (havonta legalĂĄbb egyszer) sem (1).
A marihuĂĄna fĂŒggĆsĂ©get kivĂĄltĂł potenciĂĄlja kisebb mint a legtöbb illegĂĄlis szerĂ©, de kisebb dohĂĄnyĂ©nĂĄl Ă©s az alkoholĂ©nĂĄl is (4). Rendszeres erĆs hasznĂĄlĂłk egy rĂ©szĂ©nĂ©l ugyanakkor valĂłban kialakulhat „fĂŒggĆsĂ©gnek” diagnosztizĂĄlhatĂł ĂĄllapot (nem akkora hogy az bĂĄrmifĂ©le bƱncselekmĂ©ny elkövetĂ©sĂ©hez vezetne, a marihuĂĄna birtoklĂĄsĂĄn kĂvĂŒl) (4).
SzĂĄmos, az elmĂșlt Ă©vtizedekben vĂĄltozatos körĂŒlmĂ©nyek között elvĂ©gzett tudomĂĄnyos kutatĂĄs szerint ritkĂĄn jelentkeznek elvonĂĄsi tĂŒnetek akkor, mikor a nagy mennyisĂ©get fogyasztĂł marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłk hirtelen felhagynak a fogyasztĂĄssal. A kutatĂĄsok valĂłban leĂrnak marihuĂĄna Ă©s THC elvonĂĄsi tĂŒneteket, de ezek jĂłval enyhĂ©bbek Ă©s rövidebb ideig tartanak mint alkohol vagy a heroin elvonĂĄsĂĄnak tĂŒnetei (5).
ĂllatkĂsĂ©rletekben a nagy mennyisĂ©gƱ THC adagolĂĄsĂĄnak abbahagyĂĄsa nem vĂĄlt ki elvonĂĄsi tĂŒneteket, csak abban az esetben, ha a THC-t az agybĂłl hirtelen eltĂĄvolĂtjĂĄk egy mĂĄsik szer segĂtsĂ©gĂ©vel. (6)
Az 1960-as Ă©vekben a Kentucki ĂĄllambeli Lexingtoban talĂĄlhatĂł SzövetsĂ©gi NarkolĂłgiai KĂłrhĂĄzban egy kĂsĂ©rletet folytattak, amelynek sorĂĄn tĂz fĂ©rfit tartottak folyamatosan a marihuĂĄna hatĂĄsa alatt harminc napon keresztĂŒl, a reggeli ĂłrĂĄkban elszĂvott minimum egy marihuĂĄnĂĄs cigaretta segĂtsĂ©gĂ©vel. A fogyasztĂĄs hirtelen megszakĂtĂĄsa utĂĄn nem jelentkeztek elvonĂĄsi tĂŒnetek (7). Egy mĂĄsik laboratĂłriumi vizsgĂĄlat sorĂĄn sikerĂŒlt elvonĂĄsi tĂŒneteket kivĂĄltani embernĂ©l 10-20 napig tartĂł nagyon nagy mennyisĂ©gƱ napi THC adagolĂĄs utĂĄn (körĂŒlbelĂŒl napi 9-10, 2%-os THC tartalmĂș cigarettĂĄnak megfelelĆ adaggal, amelyhez foghatĂł napi fogyasztĂĄs normĂĄl körĂŒlmĂ©nyek között nagyon-nagyon ritka esemĂ©ny). A rĂ©sztvevĆk irritĂĄlttĂĄ Ă©s ĂĄlmatlannĂĄ vĂĄltak, folyt az orruk, izzadtak Ă©s csökkent Ă©tvĂĄgyuk volt. Az elvonĂĄsi tĂŒnetek nĂ©gy nap alatt elmĂșltak (8). MĂĄs hasonlĂł vizsgĂĄlatok megemlĂtenek hĂĄnyingert Ă©s görcsöket (6). Egy jelenlegi vizsgĂĄlat szerint a nagy dĂłzisĂș marihuĂĄna-fogyasztĂłk 16%-ka szĂĄmolt be bizonyos elvonĂĄsi tĂŒnetekrĆl, legtöbbször idegessĂ©grĆl Ă©s alvĂĄsi zavarokrĂłl (9).
(FolytatĂĄs következik…)
ForrĂĄsok:
(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következĆ forrĂĄsok ebbĆl az összefoglalĂł kötetbĆl szĂĄrmaznak: 3, 5, 7, 8, 9)
(2) Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(3) Grinspoon, L., Marihuana Reconsidered, Cambridge, MA: Harvard University Press (1971); Grinspoon, L. and Bakalar, J.B., Marijuana: The Forbidden Medicine, New Haven: Yale University Press (1993); Sloman, L., Reefer Madness: Marijuana in America, New York: Grove Press (1979); Novak, W., High Culture: Marijuana in the Lives of Americans, The Cannabis Institute of America, Inc. (1980).
(5) Stefanis, C. et al., “Experimental Observations of a 3-Day Hashish Abstinence Period and Reintroduction of Use,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 113-20 (1976); Mendelson, J.H. et al., “Marijuana Withdrawal Syndrome in a Woman,” American Journal of Psychiatry 141: 1289-90 (1984); Williams, E.G. et al., “Studies on Marihuana and Pyrahexl Compound,” Public Health Reports 61: 1059-83 (1946); Greenberg, I. Et al., “Psychiatric and Behavioral Observations of Causal and Heavy Marijuana Users,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 72-84 (1976); Soueif. M.I., “Hashish Consumption in Egypt, With Special Reference to Psychosocial Aspects,” Bulletin on Narcotics 19: 1-12 (1967); Bensusan, A.D., “Marihuana Withdrawal Symptoms,” British Journal of Medicine 3: 112 (1971); Solowij, N. et al., “Biopsychosocial Changes with Cessation of Cannabis Use: A Single Case Study of Acute and Chronic Effects, Withdrawal and Treatment,” Life Sciences 56: 2127-35 (1995); Miles, C.G. et al., An Experimental Study of the Effects of Daily Cannabis Smoking on Behavioral Patterns, Toronto, Canada: Addiction Research Foundation (1974); Mendelson, J.H. et al., “The Effects of Marihuana Use on Human Operant Behavior: Individual Data,” pp. 643-53 in Braude, M.C. and Szara, S. (eds), The Pharmacology of Marihuana. New York: Raven Press (1976).
(6) Marijuana and Medicine: Assessing the Science Base (1999) Institute of Medicine
(7) Reported in Gannon, R., “The Truth About Pot,” Popular Science 192: 76-79 (1968 MĂĄjus).
(8) Jones, R.T. et al., “Clinical Studies of the Tolerance and Dependence,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 221-39 (1976).
(9) Wiesbeck, G.A. et al., “An Evaluation of the History of a Marijuana Withdrawal Syndrome in a Large Population,” Addiction 91: 1469-78 (1996).
Thomas Szasz: Drogokhoz való jogaink (részlet)
Thomas Szasz, a magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai pszichiĂĄter-filozĂłfus mĂ©lyenszĂĄntĂł gondolatai az elbaltĂĄzott drogpolitikĂĄrĂłl…
Magyar HĂrlap 2004. december 31. A többsĂ©g szĂv a partikon: A marihuĂĄna utĂĄn jelenleg az ecstasy a legnĂ©pszerƱbb drog
A cikkbĆl kĂ©t ĂĄllĂtĂĄs: „Az ecstasy egy pici, 3,5-4 milimĂ©teres tabletta, csillagos Ă©s sarlĂł-kalapĂĄcsos ĂĄbrĂĄval.” „A magas lĂĄzt okozĂł drog fĂŒggĆsĂ©get okozhat, Ă©s szĂ©lsĆsĂ©ges esetekben hasznĂĄlata halĂĄllal is vĂ©gzĆdhet.”
A biotechnolĂłgia a fĂŒggĆsĂ©gek kezelĂ©sĂ©nek jövĆje?
A biotechnolĂłgiai ĂșjĂtĂĄsok, implantĂĄtumok Ă©s injekciĂłk, hasznos segĂtsĂ©get nyĂșjthatnak egyes fĂŒggĆsĂ©ggel kĂŒzdĆ embereknek. De nem csodafegyverek a drogellenes hĂĄborĂșban.
Mit tanĂtottak nekĂŒnk a polipok az Ecstasy-rĂłl Ă©s a szeretetrĆl?
ââEgy amerikai kutatĂł szerint a pszichedelikus drogok ĂșjranyitjĂĄk azt a kritikus periĂłdust az Ă©letĂŒnkben, amelyben meghatĂĄrozĂł dolgokat tanulunk meg a kötĆdĂ©srĆl.
Alkohol, amfetamin, agressziĂł, meg az a frĂĄnya lejövĆs depressziĂł
„KĂ©t brutĂĄlisan megtolt hĂ©t utĂĄn most vagyok abban az ĂĄllapotban, hogy mĂ©g nem emlĂ©kezetbĆl, hanem ĂĄtĂ©lĂ©sbĆl vagyok kĂ©pes Ărni a lejövĂ©srĆl. Az ifjĂș Sniffany szenvedĂ©sei” – olvasĂłi beszĂĄmolĂł következik.