Jaroszlav és Karolina Kordys egy lengyel pár, akiket nemrég egy cseh bíróság 8 év börtönbüntetésre ítélt, amiért ayahuasca szeánszokat tartottak éveken keresztül. A köztársaság elnök azonban bejelentette, hogy kegyelmet gyakorol az ügyben. Ebből az alkalomból interjúvoltuk meg Karolinát.
Találatok erre: Features of Pdfvce NS0-521 PDF and Practice Exams 🎮 Simply search for ➠ NS0-521 🠰 for free download on ➥ www.pdfvce.com 🡄 😏NS0-521 Actual Dumps
Kihívások a német fűlegalizáció előtt
Németország úgy döntött, hogy legálissá teszi a kannabisz nem gyógyászati célú használatát és terjesztését. De vajon milyen lesz a szabályozás? Összeszedtük azokat a fő vitás kérdéseket, amelyek megosztják a döntéshozókat.
Norvégia dekriminalizálja a drogfogyasztást
A civil szervezetekre hallgat a norvég kormány és megszünteti a drogfogyasztók büntetőjogi üldözését, miközben befektet a kezelésbe és ártalomcsökkentésbe.
Széljegyzetek – 2023.02.02.
„Gyógyítsd magad a Nap sugaraival és a holdfénnyel. A folyó hangjával és a vízeséssel. A tenger morajlásával és a madarak csivitelésével. Gyógyítsd magad mentával, margosaolajjal és eukaliptusszal. Édesítsd meg levendulával, rozmaringgal és kamillával. Öleld meg magad kakaóbabbal és egy csipetnyi fahéjjal. Tégy szeretetet a teádba cukor helyett és idd meg, miközben a csillagokat nézed. Gyógyítsd magad csókokkal, amiket a szél lehel az arcodra, az eső ölelésével. Vesd meg csupasz lábadat a földön és álld meg szilárdan azt, ami jön. Légy okosabb minden nappal, hallgass az intuíciódra, nézz szembe a világgal. Ugrálj, táncolj, dalolj, és élj boldogabban. Gyógyítsd magad a gyönyörű szeretettel és mindig emlékezz: te magad vagy a gyógyszer.”
Ez az idézet Maria Sabina mazaték gyógyítótól (curandera) származik – egy bölcs asszonytól, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy a Nyugat újra felfedezze a pszichedelikus gyógyászat rejtett kincseit. Egy olyan szellem szabadult ki a palackból, ami egyrészt rengeteg ember életét változtatta meg a pozitív irányba – de sajnos eközben tragikus következményekkel is járt a helyi őslakos közösségekre. Többek között erről is lesz szó holnap, a Drogriporter Szabadegyetem legújabb, Varázsgombáról szóló rendezvényén: https://www.facebook.com/events/676932297498644
Sajnos a helyszíni regisztrációt le kellett zárnunk, elértük a terem kapacitását, de aki szeretné videón követni az eseményt, az legyen a támogatónk! Mindenki automatikusan kapja a videólinket, aki idén legalább 5 ezer forint egyszeri, vagy minimum 500 forint havi rendszerességű adományt beállít: https://drogriporter.hu/tamogass/
A magyar kormány nem kér a gyógyászati kannabiszból
A magyar kormány szembe ment a WHO javaslatával és a közös EU állásponttal az ENSZ-ben, ami lehetővé tenné a kannabisz gyógyászati felhasználását.
Széljegyzetek – 2023.08.27.
Bár amatőrként rendszeresen sportolok (futok, túrázok), sosem voltam sportrajongó.
Őszintén megmondom, hogy láttam volna ezer jobb helyét annak a 70 milliárd forintnyi közpénznek, amit a magyar állam az atlétikai vb-re fordított. És a pénz kérdését félretéve: ezer más, égető társadalmi probléma kezelésére összpontosíthatna jelenleg a magyar állam ahelyett, hogy giga-sportrendezvényeket szervez. Olyan ügyekre, ahol a szakemberek rendszeres vészcsengő-kongatásait is süket közönnyel fogadják a döntéshozók. Közegészségügy. Oktatás. Szociális ellátás. Drogpolitika. Csak hogy néhányat említsek.
Ez a kép viszont áttörte az ingerküszöbömet: az atlétikai vb-n két sportolónő úgy döntött, hogy megosztja egymással az aranyérmet.
Amiért aztán az Internet sportrajongó népétől jól megkapták a magukét. Egyesek gyávasággal vádolták meg őket, és szégyennek nevezték, hogy nem küzdöttek a végsőkig.
Számomra viszont éppen az ilyen kommentelők testesítik meg mindazt, amiért nem kedvelem a média által fogyasztási termékké silányított professzionális sportot. Mert a pénz és elismerés hajszolása, a versengés- és teljesítmény-kényszer, a cirkusz és kenyér nekem túl sok benne. Míg a két sportolónő szép emberi gesztusa mindazt megtestesíti számomra, ami gyakran hiányzik belőle. Nagylelkűség. Józan lemondás. Az együttműködés öröme.
Néha elgondolkodom, hogy milyen lenne, ha gyermekkorban többen találkozhatnának így először a sporttal. Nem úgy, ahogy például én találkoztam kölyökként, amikor edzésre jártam. Ami arról szól szólt, hogy az ember egy versenyistállóban érzi magát, ahol küzdeni kell az életben maradásért, különben lenyomják és megszégyenítik. Ahol tombol a bullying. Hanem mondjuk szólhatna arról, hogy az ember egy támogató közösségben érzi magát. Ahol a teljesítményétől függetlenül is elfogadják és értékelik azt, hogy fejlődni akar. És ahol a sikert nem csak egymással szemben lehet elérni, hanem együttműködve is.
Talán lehetne nagyon sok embernek más a viszonya a sporthoz – találhatnánk sokkal többen sokkal több örömet a testmozgásban. Felmerül bennem, hogy akár a giga-sportrendezvényeknél és stadion-építései projekteknél többet érne, ha többet foglalkoznánk azzal, hogy Kovács Robika és Szabó Gizike az áltisiben valóban megszeresse a sportot. Örömet találjon benne. Még akkor is, ha nincsenek kiemelkedő képességei.
Persze én, államunk és pártunk bölcs vezetőivel szemben, nem értek a sporthoz. Ők biztos jobban tudják…
kép: https://www.instagram.com/p/CwXXLt0s_Tu/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading
Széljegyzetek – 2023.08.22.
Sokan azt gondolják, hogy „ezek a mai fiatalok” (Z-generáció, avagy Zoomerek) sokkal felelőtlenebbek és „agyatlanabbak”, mint „mi voltunk” (boomerek, X-gen, milleniálok). Okostelefon-nyomogató zombiknak láttatják őket, akiket nem érdekel a világ. Különféle divathullámokon lovagolnak, könnyen áldozatául eshetnek például a nemiséggel, szexualitással kapcsolatos divatoknak. Mamahotelben laknak és képtelenek az önálló felnőtt életre. Mértéktelenül és felelőtlenül drogoznak és szexelnek.
Én nem osztom ezt a véleményt. Bizonyos szempontból ma fiatalnak lenni sokkal nagyobb kihívás, mint amikor én voltam tini a 90-es években. Egyrészt összehasonlíthatatlanul több ismeretlenes egyenletet kell megoldani egy mai kamasznak: akár a nemiségről, szexualitásról, akár a drogokról, akár a karrierről, akár a (digitális) kommunikációról/szocializációról, akár az egész minket körülvevő világ jövőjéről van szó. Másrészt viszont jóval több lehetőségük is van arra, hogy a bennük rejlő természetes késztetéseket megéljék, és hogy tájékozott döntéseket hozzanak az életükről.
Vegyük például a drogokat: amikor én tini voltam, iszonyú nehéz volt megbízható információkat találni a drogokról. Alig egy-két könyv volt elérhető a témában, azoknak a szemlélete is többnyire elavult és elrettentő volt. A kísérletező fiatal szinte teljesen a már tapasztaltabbak tudására és tapasztalataira volt utalva – mármint azokéra, akivel szerencséjére vagy szerencsétlenségére összehozta a sors. A mi generációnkban („ős-daathos közösség”) merült fel először az igény, hogy nem elrettentő, de ártalomcsökkentő és kultúra-építő céllal kezdjük el összeszedni és terjeszteni az ismereteket: hogy miből mennyit, hogyan, mikor és miért.
Ma már egy tinédzser viszonylag könnyen megtalálhat infókat ezekben a témában (pl. Daath.hu, és a Drogriporter Tudástárat is ebből a célból kezdtük el építeni). A tapasztalataim szerint a „mai fiatalok” egyáltalán nem feltétlenül „agyatlan zombik”.
Természetesen vannak különbségek, de a többségüket nagyon is érdekli a saját egészségük, és bizonyos szempontból, csomó dologban sokkal tudatosabbak, mint mi voltunk. Tudatosabban használják a netet, a drogokat, és nyíltabban, rugalmasabban kezelik a szexuális orientáció és a nemi identitás kérdéseit. (Akik nem, ott többnyire más problémák is vannak: mélyszegénység és szegregáció, gondoskodó család hiánya, traumák és mentális zavarok.) Ha nem kezeljük őket hülyének, ha nem próbálunk elrettentő céllal, didaktikusan mindenféle veszéllyel bombázni őket – az mondjuk sokat segít.
Az információ nem minden: hiába készülhet fel pöpecül egy fiatal a neten abból, milyen szert milyen dózisban lehet használni, de ami hiányzik belőle, az élettapasztalat. A generációról generációra átadott tudásnak nagy jelentősége van. És itt nem arról beszélek, hogy ki kell állítani az osztály elé egy „ex-drogost”, aki majd elmondja, hogy milyen poklot élt meg a függőségtől.
Nagy szerepe van annak is, hogy azok is megosszák a tapasztalataikat, akiknek a drogok NEM tették tönkre az életét. Akiket gyakran „rekreációs” fogyasztónak neveznek: akik nem csúsztak bele a függőségbe és sikerült (sikerül) a szerhasználatot alkalmakhoz kötött, az életükbe jól integrált módon folytatni. Akik a saját megcsúszásaikból, baleseteikből tanultak, és akiknek a hibáiból és pozitív tapasztalataiból a kezdő fiatal is sokat tanulhat. Arról, miként maximalizálhatja az örömet, és miként kerülheti el az ártalmat.
Látok a környezetemben számos pozitív példát arra, hogy ilyen alkalmi szerhasználók a saját Zoomer gyerekeiknek hogyan tudják átadni a tapasztalataikat – és milyen etikai dilemmákkal találkoznak. Ez egy olyan téma, ami a kriminalizáció és a megbélyegzés miatt teljesen tabusítva van: pedig nagyon hasznos lenne, ha ezek a tapasztalatok közkinccsé válhatnának, őszinte párbeszédek folyhatnának róluk.
A zéró-tolerancia álláspontján lévő szülők gyakran rettegnek attól, hogy a gyerekeiket bármilyen behatás érje a drogokkal kapcsolatban. Ha nem hall róla, akkor biztos nem is próbálja ki – gondolják. Hát ez sajnos nem így működik, nem lehet burokban tartani a gyereket. Egy teljesen szermentes apuka/anyuka kíváncsi kicsi fia/lánya éppen úgy kísérletezhet – a kísérletezés önmagában nem jelez problémát. A drogmentes világ utópia. De nagyon fontos, hogy ezek a kísérletezések ne végződjenek balesetben, abúzusban, függőségben.
Ajánlom a Drogriporter Tudástár olvasgatását: https://drogriporter.hu/tudastar/
És persze ott van a Daath.hu, és a Daath Facebook csoport, ahol az érdeklődők kérdéseire viszonylag hamar jó válaszokat kaphatnak a vájtfülű közösségtől: https://www.facebook.com/groups/174839259253811
Adnak neked valamit a Drogriporter írásai? Ha igen, kérlek, fontold meg, hogy támogatod a munkánkat: https://drogriporter.hu/tamogass/
kép: Ian Keltie
“Fut a drogjogi szabályozás a való élet után”
A dizájner drogok elterjedése nem csak az eddigi legkomolyabb kihívás a nemzetközi és hazai kábítószer-ellenőrzési rendszer számára, de alkotmányellenes helyzetet is előidézett – derült ki a Drogriporter Szabadegyetem rendezvényén. – A TELJES 2 ÓRÁS ESEMÉNY VIDEÓJA ELÉRHETŐ!
Az Anonim Alkoholisták alapítójának esete az LSD-vel
Hogyan formálta át az LSD Bill Wilson életét – és hogyan került szembe miatta a saját maga által alapított mozgalommal?
10 ártalomcsökkentő tipp ketamin-fogyasztóknak
Magyarországon közkeletű vélekedés, hogy aki drogot fogyaszt, az dögöljön meg (persze érdekes módon ezt az alkoholra nem vonatkoztatják). Mi nem osztjuk ezt a vélekedést. Fontos azoknak is tanácsokat adni, akik már eldöntötték, hogy valamilyen tudatmódosító szert használnak, de szeretnék csökkenteni a fogyasztás ártalmait. Az ártalomcsökkentés az európai és nemzeti drogstratégiának is szerves része. Az alábbiakban ártalomcsökkentő tippeket adunk a ketamin (utcai nevén: „icapor”) nevű drog fogyasztói számára.