Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
A dizájner drogok elterjedése nem csak az eddigi legkomolyabb kihívás a nemzetközi és hazai kábítószer-ellenőrzési rendszer számára, de alkotmányellenes helyzetet is előidézett – derült ki a Drogriporter Szabadegyetem rendezvényén. – A TELJES 2 ÓRÁS ESEMÉNY VIDEÓJA ELÉRHETŐ!
A Drogriporter Szabadegyetem október 18-án este Drogjogi kalauz címmel szervezett beszélgetést Dr. Ignácz György büntetőbíró és Dr. Fazekas Tamás büntetőügyvéd részvételével. A cél az volt, hogy bevezetést nyújtsunk a hazai drogjogi szabályozásba, különös tekintettel annak új fejleményeibe.
Bár bíróként nem minősítheti a magyar állam büntetőpolitikáját, azonban vizsgálhatja, hogy egy adott cselekedet mennyire veszélyes a társadalomra – mondta el Ignácz György, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírója. Egy darab spangliért senki sem kerül börtönbe, a fogyasztók nagy része a büntetőeljárás alternatívájaként az ún. elterelést választja, ami egy hat hónapos megelőző vagy gyógyító program. Ha valaki fogyasztóként valamilyen okból mégis a bíróság elé kerül, akkor egy megrovással megúszhatja.
Fazekas Tamás ügyvédként ezt azzal egészítette ki, hogy saját tapasztalatai szerint a bírók ítélkezési gyakorlata eltérő országrészenként is. Függ az egyes bírók tájékozottságától, érzékenységétől. Az általános szerinte az, hogy a fogyasztók pénzbüntetést kapnak, ha bíróság elé kerülnek.
A büntetőjogi szabályokat 2012-ben szigorították, és ma már csak 2 éven belül egyszer lehet választani az elterelést, ráadásul a bűnügyi költségeket is rendszerint hárítják át a fogyasztókra. Ez pedig gyakran akár több tízezres összeg is lehet.
A beszélgetésből kiderült még, hogy vajon mit tehet a rendőr, és mit tehet a gyanúsított egy kábítószerrel kapcsolatos rendőri intézkedés során, és hogy milyen szabályok vonatkoznak a kötelező vizeletminta-vételre, a ruházatátvizsgálásra, a vallomástételre. Szó volt arról is, hogy vajon kit és hogyan hallgathat le a rendőrség a nyomozás során, és hogy vajon a bíró mérlegelheti-e, hogy egy vádlott gyógyászati célból fogyasztott kannabiszt, és még számos érdekes kérdésről.
A teljes beszélgetést megnézheted alább!
A magyar jogrend nem tesz különbséget az egyes drogok között veszélyesség szerint – és az egyes bíróknak maguknak kell eldönteniük, hogy egy adott szer terjesztése vajon veszélyesebb-e a társadalomra, mint a másik. Ignácz György szerint ez is az egyik oka annak, hogy a bíróságok gyakorlata, értelmezése nagyon eltérő. Ez a helyzet tovább fokozódott a dizájner drogok (a klasszikus kábítószereket helyettesítő új szintetikus anyagok) megjelenésével.
Jelenleg ugyanis gyakran még a bíró számára is nagy nehézséget jelent, hogy eldöntse: vajon egy adott szer tiltottnak számít-e. Olyan bonyolult ugyanis az ellenőrzött szerek jegyzékeinek értelmezése, hogy ahhoz gyakran vegyész szakértő véleménye szükséges. Az átlag állampolgárnak pedig esélye nincsen arra, hogy például a generikus (a drogok csoportjait molekulaszerkezet alapján tiltó) listákat megértse.
Ignácz szerint félő, hogy ez alkotmányellenes helyzetet eredményezett, ugyanis az ún. normavilágosság elve szerint a büntetőjogi szabályoknak mindenki számára érthetőnek és egyértelműnek kell lenni – máskülönben nem várhatjuk el a betartásukat.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi, 2004-es döntésében már kimondta, hogy „[a] jog megismerhetőségét kizárja, ha … a normatartalom megállapítása a jogi rendszert kezelni tudó szűk kisebbség részére is végletekig bonyolulttá, mindenki más számára pedig elérhetetlenné válik.”
Bíróként ezért idén májusban egy konkrét ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve, hogy tisztázzák a helyzetet. A testület döntése a következő hónapokban várható.
