A függőségből való felépülést nagyon nehézzé teszi a visszaesések magas aránya – de vannak tudományosan igazolt módszerek a visszaesés megelőzésére. Bemutatjuk az egyiket, a mindfulness-alapú visszaesés megelőzést (MBRP).
Találatok erre: Test CWNA-109 Questions 🍶 CWNA-109 Passed ☁ Practice CWNA-109 Exam Fee 🧩 Search for ⏩ CWNA-109 ⏪ and download it for free immediately on ▷ www.pdfvce.com ◁ 💞Test CWNA-109 Questions
2Zsiráf 2005. január 7. Randidrog – Védd magad!
Ismeretlen szerző bizalmaskodó és szexista írása a GBH, Rohypnol és Ketamin randin történő alkalmazásáról. Egy olvasónk kitűnő kommentárjával!
Nap-kelte 2005. április 11. Büntetné a marihuána szívást Interjú Dr. Csernus Imrével (kritika)
A műsor előfeltevéseinek problémái
A műsorban nem különült el két terület melyeket pedig igen fontos lenne megkülönböztetni. Az egyik a kábítószerek potenciális veszélyességének kérdése, a másik pedig az hogy a kábítószer-problémát milyen módon lehet kezelni.
A leggyakoribb érvrendszer úgy hangzik, hogy mivel az adott kábítószer „nagyon veszélyes”, indokolt, sőt szükségszerű fogyasztásának büntetése (kriminalizálása) azért hogy „visszaszorítsuk a fogyasztását”, megelőzzük a kipróbálásukat. A büntetés hatékonysága a megelőzésben és a „kábítószer-probléma visszaszorításában” tehát egy olyan előfeltevés amit mindenki elfogad, holott a rendőrség és az igazságszolgáltatás a statisztikai adatok és a tudományos igényű kutatások alapján nem alkalmas erre a feladatra. Nem tudja megelőzni a kábítószerek fogyasztását, elrettentő hatása nincs, de rendkívüli költséges és a drogfogyasztó üldözésével több kárt teremt mint amit megoldani szándékozott, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A Kendermag Egyesület Polgári Engedelmességi Mozgalma erről szól. A Kendermag Egyesület kétségtelenül a marihuána legalizációját tűzte ki hosszú távú céljának, de a jelen mozgalom nem a legalizálásról szól. A jelen mozgalom a dekriminalizálásról szól, ezért is fejezte ki szolidaritását az önmaguk feljelentésével tiltakozókkal és a dekriminalizációval 53 szakértő 2005 áprilisának elején (köztük olyanok is akik egyébként a legalizációval nem értenek egyet). A dekriminalizáció nem azt jelenti, hogy egy szert "rászabadítanak" a társadalomra, hanem azt hogy nem büntetőjogi eszközökkel kezeli a társadalom a kérdést, mert felismeri hogy eredménytelen, költséges és káros.
A másik téma pedig az hogy a különböző kábítószerek mennyire károsak a testi, lelki és társas egészségre nézve. A műsorban ezzel kapcsolatban több téves információ és hamis állítás is elhangzott. Ezeket vesszük sorra a következőkben.
1. A fiatalok marihuána fogyasztása torzítja a személyiséget, aszociálissá tesz, depressziót, magatartászavart okoz, a társkapcsolatok leépülnek.
Nincsen meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a marihuána akár a tinédzsereknél, akár a felnőtteknél pszichológiai károkat vagy mentális betegséget okozna. (1)
Akut hatások: Néhány marihuána-használó pszichológiai zavarokat tapasztal a marihuána orális fogyasztása után (pánik, szorongásérzés vagy paranoia). A szorongásérzés és pánikreakció ritka, a tapasztalatlanabb fogyasztókkal gyakrabban eshet meg, főleg ha túl sokat szívtak. A kellemetlen hatás általában csak rövid ideig tart A tapasztaltabb fogyasztók inkább úgy találják hogy a szer megnyugtatja őket. (2) Nagyon magas dózis esetén a marihuána ideiglenes toxikus pszichózist okozhat. Ez ritkán jelentkezik, és szinte mindig akkor, mikor a marihuánát megeszik és nem elszívják. (1)
Krónikus hatások: A marihuána nem okoz jelentős változásokat az emberek viselkedésében. Ugyanakkor létezik a marihuánának is problémás használata. A kutatások alapján úgy tűnik, a problémás marihuána-használat sokkal inkább tünete, mint oka a lelki és társas problémáknak. (1)
2. A marihuána használata amotivációs szindrómát okoz
Immár huszonöt éve vizsgálják a kutatók azt a kérdést hogy vajon a marihuána amotivációs szindrómát okoz-e. Mára meggyőző bizonyítékok gyűltek fel amellett, hogy a marihuána farmakológiai hatásai nem okoznak amotivációs szindrómát (1).
Az embereken és főemlősökön végzett laboratóriumi kísérletek eredményei nem támasztják alá az amotivációs szindróma létezését (2). Azok az emberek, akik rendszeresen intoxikált állapotban vannak, a drog fajtájától függetlenül nem lehetnek a társadalom hasznos tagjai, de a kutatási eredmények fényében a marihuánának semmiféle olyan egyedi hatása nincs, ami az energia és ambíció elvesztéséhez vezetne. (1)
3. A marihuána használata miatt tanulási nehézségek jelentkeznek, a főiskolás hallgatók emiatt nem tudják befejezni a tanulmányaikat.
A közhiedelemmel és a műsorban elhangzott állításokkal szemben több mint fél tucat vizsgálat bizonyítja, hogy a marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (2). A marihuána-használók és nem-használók egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben,(3) s ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre. (4) Néhány kutató a marihuána-használók esetében éppenséggel jobb jegyeket talált (5).
A középiskolás diákok esetében az erős marihuána-használat összefügg a rossz teljesítménnyel, de ez a probléma már a fogyasztás előtt is fellépett náluk. A rossztanulók, vagy a beilleszkedési zavarral küzdők többet használnak marihuánát, de nem a marihuána szívásától válnak rossz tanulóvá vagy deviánssá.
4. A marihuána használata agresszívvá tesz.
A legtöbb ember- és állatkísérlet azt mutatja, hogy a marihuána csökkenti és nem növeli az agressziót (1). Bizonyára vannak olyan erőszakos emberek, akik marihuánát szívnak, de nem a marihuána az ami erőszakossá teszi őket.
5. A marihuána a rövid távú és hosszú távú memóriát is károsítja. A tanulás és megjegyzés képessége jelentősen csökken. A rendszeres fogyasztók nem képesek kreatív feladatokat ellátni, csak rutinszerűeket
A hosszú távú erős kannabisz-használat nem jár olyan súlyos memória, figyelmi és gondolkodási károsodással mint a krónikus erős alkoholhasználat (6). A tudományos vizsgálatok alapján nincsen meggyőző bizonyíték arra, hogy a hosszú távú erős marihuána-használat tartósan károsítja az emlékezetet vagy más kognitív (gondolkodási) funkciókat. Az elmúlt harminc évben a kutatók többnyire kisebb kognitív eltéréseket találtak a krónikus marihuána-használók és nem használók között, s az eredmények tanulmányonként is különböznek. Ezen eredmények alapján nem tűnik úgy, hogy a marihuána-használat bármilyen jelentős tartós károsodást okozna az intellektuális képességekben. Azok az állatkísérletek sem voltak képesek tartós károsodásra utaló bizonyítékot felmutatni, melyek magas dózisú THC alkalmazása esetén rövid távú tanulási és memóriazavarokat mutattak ki.(7)
A marihuána hatása alatt az emberek nehezebben tanulnak meg új dolgokat (rövidtávú memória), és ezekre rosszabbul is emlékeznek. Ez a rövidtávú memóriában beálló működéscsökkenés csak az intoxikáció (a marihuána agyi hatásának) időtartamának végéig tart. (1)
6. A marihuána THC tartalma az utóbbi években „ugrásszerűen fokozódott”, ez pedig megnöveli a hozzászokás veszélyét.
A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (EMCDDA) 2004-es jelentésében a kannabisz potenciájával kapcsolatban megállapítja, hogy a rendelkezésre álló (limitált) adatok alapján az Európában kapható marihuána THC tartalmában enyhe növekedés mutatható ki.
Ez a növekedés az európai házilag (speciális eszközökkel) termesztett kannabisz THC tartalmában történt (körülbelül két-háromszoros THC tartalommal bír), az importált marihuánában nem mutatható ki emelkedett THC tartalom. Hollandia kivételével az európai országokban továbbra is az importált kannabisz a piacvezető.
A feketepiacon kapható marihuána minősége rendkívül ingadozó, figyelembe véve a különbségeket, Európában az átlagos THC tartalom továbbra is 6-8% közötti, egyetlen kivételt ez alól Hollandia képez, ahol 16%-os a marihuána THC tartalma. A tanulmány megjegyzi még, hogy a helyzet helyes értelmezéséhez szükség van olyan tanulmányokra a jövőben, melyek a megnövekedett THC tartalom és a fogyasztói szokások, vagy a lehetséges egészségügyi hatások kapcsolatát feltárja. (8)
A megnövekedett THC tartalom következményei egyelőre nem tisztázottak. Egyes szerzők szerint a marihuána potenciájának megkétszereződése, vagy megháromszorozódása nem feltétlenül vezet nagyobb károkhoz is, sőt. Gyakorlatilag lehetetlen a kannabiszt halálosan túladagolni, még háromszoros THC tartalom esetén is. A megnövekedett potencia lehetőséget ad arra, hogy a kívánt hatást kevesebb mennyiséggel érjék el, ezzel pedig kevesebb egészségi kár is keletkezne (mivel kevesebb kátrány és más égéstermék kerülne a tüdőbe)(2).
A tanulmányok azt jelzik, hogy a marihuánát szívók általában nem változtatják meg a fogyasztási mennyiséget a csupán csekély mértékben eltérő potenciájú marihuána-minták szerint.(9) Ugyanakkor ha a különbség jelentősebb – nagyobb mint 100 százalék – rendszerint kevesebbet szívnak a magas hatóanyag tartalmú marihuánából.(10)
7. Függőség és elvonási tünetek. A marihuána használatnak súlyos megvonási tünetei vannak (verejtékezés, alvászavar, egy heti rendszeres használat után a fogyasztónak „úgy remeg a keze, mint egy alkoholistának”).
A legtöbb ember, aki marihuánát szív, alkalomszerűen teszi (1). A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával (6). Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy része válik valóban függővé a szertől.
Egyes emberek rendszeresen és hosszú évekig szívnak marihuánát anélkül, hogy annak bármilyen negatív fizikai, pszichikai vagy társadalmi következményét megtapasztalnák.(11)
A marihuána függőséget kiváltó potenciálja kisebb mint a legtöbb illegális szeré, de kisebb dohányénál és az alkoholénál is (12).
Rendszeres erős használók egy részénél ugyanakkor valóban kialakulhat „függőségnek” diagnosztizálható állapot (nem akkora hogy az bármiféle bűncselekmény elkövetéséhez vezetne, a marihuána birtoklásán kívül (12). Számos, az elmúlt évtizedekben változatos körülmények között elvégzett tudományos kutatás szerint ritkán jelentkeznek elvonási tünetek akkor, amikor a nagy mennyiséget fogyasztó marihuána-használók hirtelen felhagynak a fogyasztással (13). A kutatások valóban leírnak marihuána és THC elvonási tüneteket, de ezek jóval enyhébbek és rövidebb ideig tartanak mint alkohol vagy a heroin elvonásának tünetei. (1,2)
Források:
(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következő források ebből az összefoglaló kötetből származnak: 3, 4, 5, 7, 9, 10,
(2) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(3) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(4) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q.,
(5) Goode, E., “Drug Use and Grades in College,” Nature 234: 225-27 (1971); Gergen, M.K. et al., “Correlates of Marijuana Use Among College Students,” Journal of Applied Social Psychology 2: 1-16 (1972); Blum, R., Students and Drugs, San Fransisco: Jossey-Bass (1969); Mellinfer et al. (1978).
(6) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(7) Deadwyler, S.A. et al., „The Effects of Delta-9-THC on Mechanism of Learning and Memory,” pp. 79-83 in Erinoff, L. (ed), Neurobiology of Drug Abuse: Learning and Memory, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1990); Lichtman, A.H. et al., „Systematic or Inrahippocampal Cannabinoid Administration Impairs Spatial Memory in Rats,” Psychopharmacology 119: 282-90 (1995).
(9) Perez-Reyes, M. et al., “Comparison of Effects of Marijuana Cigarettes of Three Different Potencies,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 31: 617-24 (1982); Cappell, H. et al., “Alcohol and Marihuana: A Comparison of Effects on a Temporally Controlled Operant in Humans,” Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics 182: 195-202 (1972); Chait, L.D., “Delta-9-Tetrahydrocannabinol Content and Human Marijuana Self-Administration,” Psychopharmacology 98: 51-55 (1989).
(10) Heishman, S.J. et al., “Effects of Tetrahydrocannabinol Content on Marijuana Smoking Behavior, Subjective Reports, and Performance,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 34: 173-79 (1989); Perez-Reyes, M., “Pharmacodynamics of Certain Drugs of Abuse,” pp. 287-311 in Barnett, G. and Chiang, C.N. (eds), Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Psychoactive Drugs, Foster City, CA: Biomedical Publications (1985); Perez-Reyes, M., “Marijuana Smoking: Factors that Influence the Bioaviablity of Tetrahydrocannabinol,” pp. 42-62 in Chiang, N.C. and Hawks, R.L. (eds), Research Findings in Smoking of Abused Substances, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1990).
(11) Heishman, S.J. et al., “Effects of Tetrahydrocannabinol Content on Marijuana Smoking Behavior, Subjective Reports, and Performance,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 34: 173-79 (1989); Perez-Reyes, M., “Pharmacodynamics of Certain Drugs of Abuse,” pp. 287-311 in Barnett, G. and Chiang, C.N. (eds), Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Psychoactive Drugs, Foster City, CA: Biomedical Publications (1985); Perez-Reyes, M., “Marijuana Smoking: Factors that Influence the Bioaviablity of Tetrahydrocannabinol,” pp. 42-62 in Chiang, N.C. and Hawks, R.L. (eds), Research Findings in Smoking of Abused Substances, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1990).
(13) Stefanis, C. et al., “Experimental Observations of a 3-Day Hashish Abstinence Period and Reintroduction of Use,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 113-20 (1976); Mendelson, J.H. et al., “Marijuana Withdrawal Syndrome in a Woman,” American Journal of Psychiatry 141: 1289-90 (1984); Williams, E.G. et al., “Studies on Marihuana and Pyrahexl Compound,” Public Health Reports 61: 1059-83 (1946); Greenberg, I. Et al., “Psychiatric and Behavioral Observations of Causal and Heavy Marijuana Users,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 72-84 (1976); Soueif. M.I., “Hashish Consumption in Egypt, With Special Reference to Psychosocial Aspects,” Bulletin on Narcotics 19: 1-12 (1967); Bensusan, A.D., “Marihuana Withdrawal Symptoms,” British Journal of Medicine 3: 112 (1971); Solowij, N. et al., “Biopsychosocial Changes with Cessation of Cannabis Use: A Single Case Study of Acute and Chronic Effects, Withdrawal and Treatment,” Life Sciences 56: 2127-35 (1995); Miles, C.G. et al., An Experimental Study of the Effects of Daily Cannabis Smoking on Behavioral Patterns, Toronto, Canada: Addiction Research Foundation (1974); Mendelson, J.H. et al., “The Effects of Marihuana Use on Human Operant Behavior: Individual Data,” pp. 643-53 in Braude, M.C. and Szara, S. (eds), The Pharmacology of Marihuana. New York: Raven Press (1976).
Peer2Peer – A sorstárs segítés fontossága
Kik a sorstársak (peer-ek)? Miért fontos a sorstás segítők bevonása a droghasználóknak létrehozott szolgáltatásokba? Ez a kisfilmünk amszterdami és antwerpeni példákkal mutatja be a sorstárs segítés fontosságát.
Ismerd meg a füvet!
Az EMCDDA szöveggyűjteménye a kannabiszról – kritikai összefoglaló magyarul
A petíció
PETÍCIÓ
A Büntető Törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos szakaszai a jogalkalmazók, az egészségügyi és szociális szakemberek és a jogvédők szerint Btk. legproblémásabb szakaszát képezik. Jelenleg, amikor a kormány nekilátott az új bünető anyagi jogi kódex kialakításának, napirendre került a kábítószer-fogyasztás bünetőjogi megítélésének kérdése. Különösen aktuálissá és sürgetővé teszi a kérdés megnyugtató rendezését a Legfelsőbb Bíróság 1/2007. jogegységi határozata, amely a jogalkotói szándékkal ellentétes módon lehetővé teszi, hogy rendszeres droghasználók ellen az általuk korábban elfogyasztott, már meg nem lévő kábítószer-mennyiség beszámításával indítsanak eljárást – jelentős mennyiség tartása miatt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felkérésére a Fővárosi Bíróság Büntetőjogi Kollégiumának elnöke, dr. Frech Ágnes egy olyan törvénytervezetet (a továbbiakban: tervezet) készített, amely álláspontunk szerint elfogadható alapot kínál a jelenlegi szabályozással szemben. Az általunk javasolt törvénytervezet egyszerűsítené, egyértelműsítené a szabályozást, és harmonizálná azt az európai normákkal is. A tervezet egyik legnagyobb változtatása, hogy szabálysértéssé nyilvánítaná a kábítószerek puszta használatát.
Mi, az aláírók,
Felhívjuk a közvélemény figyelmét arra, hogy a Büntető Törvénykönyv kábítószer-fogyasztással kapcsolatos szakaszai megértek a változásra, mivel álláspontunk szerint nem felelnek meg az európai jogállami normáknak, a normavilágosság követelményének és jelen formájukban több kárt okoznak a
társadalomnak, mint amennyit megelőznek;
Valljuk, hogy bár a droghasználat káros lehet az egészségre, ez még nem elegendő indok a droghasználók bünetőjogi üldözésére. A büntetőjog egy demokráciában végső eszközként alkalmazható – az államnak azonban vannak olyan eszközei, amelyekkel a büntetőjognál jóval hatékonyabban kezelhetőek a droghasználattal esetlegesen együtt járó társadalmi problémák, ilyen például a megelőzés, a kezelés és az ártalomcsökkentés;
Tudjuk, hogy a droghasználók túlnyomó többsége kizárólag a saját egészségét károsítja, és nem veszélyes oly módon a társadalomra, ami indokolná a büntetőjog végső eszközének alkalmazását;
Hisszük, hogy a drogproblémák társadalmi problémák, amelyekre csakis tudományos bizonyítékokon alapuló, átgondolt, szakmailag kipróbált válaszok adhatók, és a droghasználók megbélyegzése, kiközösítése és kriminalizációja nem tartozik ezek közé;
Ezért felszólítjuk a politikai döntéshozókat, hogy aktívan támogassák a kábítószer személyes használat céljából történő tartásának szabálysértéssé nyilvánítását, és lépjenek fel annak érdekében, hogy a
fentebb hivatkozott normaszöveg törvényjavaslatként minél előbb az Országgyűlés elé kerüljön, s ott a honatyák megszavazzák azt.
Ha támogatni kívánja a petíciót, kérjük küldjön egy email-t a tasz@tasz.hu címre, amelyben feltünteti a nevét és a foglalkozását. Köszönjük!
Az aláírók névsora:
1. Sárosi Péter – történész
2. Takács István Gábor – pszichológus
3. Dénes Balázs – jogász
4. Pelle Andrea – jogász
5. Baltay Levente- jogász
6. Sasvári Andrea – jogász
7. Hosszú András – tanuló
8. Kozák Péter – Informatikus
9. Tóth László Balázs – szociológus
10. Radics András – főiskolai hallgató
11. Mester Miklós – egyetemi hallgató
12. Kováts Virág – szociális munkás, szociológus
13. Major Sándor – tanuló
14. Polyák Norbert – főiskolás
15. Dávid Ferenc – szociológus
16. Péter Csaba – kertész
17. Varga Mónika – addiktológiai konzultáns
18. Mészáros Márti – egyetemi hallgató
19. Kardos Tamás – kulturális antropológus, filozófus – gyakornok, TASZ
20. Miletics Marcell – szociális munkás
21. Balassa Márton – informatikus
22. Polgár Andi – irodavezető
23. Kolos Marcell – egyetemi hallgató
24. Selyemné Marton Krisztina- szociális munkás
25. Barna István- szociális munkás
26. Varga Gergő – hallgató
27. Varga Ferenc – személy és vagyonőr
28. Elekes Zsuzsanna, szociológus
29. Vadkerti Ildikó szociális munkás, terepkoordinátor
30. Hamar Zoltán – informatikus
31. Dr. Hoyer Mária – Klinikai és addiktológiai szakpszichológus, Egyetemi adjunktus
32. Dr. Ammann Zsuzsi – ügyvéd
33. Margita Anita, nyelvtanár
34. Illés Máté, szociológus
35. Margita Anita – nyelvtanár
36. Ritter Ildikó – kriminológus
37. Gargya Marietta – egyetemi hallgató
38. Szilágyi Balázs – főiskolai hallgató
39. dr. Rácz József – pszichiáter
40. Dr. Csorba József Kornél- Pszichiáter, addiktológus, ambulanciavezető főorvos
41. Scsaurszki Tamás
42. Demetrovics Zsolt – pszichológus, kulturális antropológus
43. Pusztai István – Adminisztrátor
44. Szabó Réka – addiktológiai konzultáns, szupervízor
45. Nagy Szabolcs – szakfordító
46. Rácz Mihály – grafikus, egyetemi hallgató
47. Maróti Dávid – Tanuló
48. Varga József – Burkoló
49. Verebes Ingrid
50. Takaró Lajosné – narkológus
51. Rácz Kornél – kmk
52. Szemelyácz János – pszichiáter
53. Szabó Lili – tanuló
54. Nagy Marianna – ifjúságsegítő, kulturális antropológia szakos egyetemi hallgató
55. Mészáros László – operatív technikus
56. Salamon Sándor – vállalkozási felsővezető
57. Szabó Lili-tanuló
58. Vadkerti Péter – ingatlanközvetítő
59. Tomancsek Bence – tanuló
60. Németh Ádám – tanuló
61. Szűcs Edit-egyetemi hallgató
62. Velezdy Péter – Kossuth-téri forradalmár
63. Jenei Krisztina – tanuló
64. Bóta Brigitta – üzletvezető, dekoratőr
65. Balogh Emese – szociális munkás
66. Lóczi Viola – közgazdász
67. Aranyi Tímea – geológus
68. Márványkövi Ferenc – szociológus
69. Fiantok Dániel – szabadfoglalkozású
70. Kozma Krisztina – egyetemi hallgató
71. Kiprosz Rusza – Terapeuta
72. Arnold Petra – szociológus
73. Gondi János – addiktológiai konzultáns, a Magyar Drogprevenciós Szervezetek Szövetségének elnöke
74. Bauer Viktória – pszichológus, INDIT Közalapítvány, Pécs
75. Jakab Júlia – pszichológus, INDIT Közalapítvány, Kaposvári Drogambulancia
76. Nyíri Noémi – szociális munkás
77. Varga Dániel – tanár, morális vállalkozó
78. Gyékiss Roland – szociális munkás
79. Tóth Balázs – tanuló
80. Brád György Szabolcs – pénzügyi előadó
81. Pál Kata – szociális munkás
82. Mező Andrea – szociális munkás, addiktológiai konzultáns
83. Pohánka Tamásné – addiktológus, Balassagyarmat Drogambulancia
84. Somogyi Eszter – Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány – Utcafront utcai megkereső program vezetője
85. Tóth Beáta – szociális munkás, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány – Utcafront
86. Nagy József (szülőfalujából elűzött, globalizálódott drogos) informatikus
87. H. Hanuta Éva India – addiktológiai fõreferens, szociális munkás
88. Csernay Ákos – pszichológus
89. Hay Éva – Addiktológiai konzultáns
90. Wéberné Rácz Erika – egyészségügyi szaktanár, addiktológiai konzultáns
91. Szilágyi Tamás – intézmény vezető, Diótörés Alapítvány Diófa Rehabilitációs Otthon
92. Csákiné Svantek Györgyi – Agape Team Missziós Csoport Alapítvány
93. Zelenák József – egészségügyi szakmenedzser, mentálhigiénés szakember
94. Kortárs Segítő Műhely Alapítvány elnöke
95. Berkei Éva – nyugdíjas, reklámszakértő, a KEVICE Táborok Egyesület ügyvezetője
96. Tóth Bálint – Északi Támpont Egyesület elnöke
97. Vigh Amarilla – angol-német szakfordító, addiktológiai konzultáns
98. dr.Ménis Veronika addiktológus, Országos Korányi Tüdőgyógyintézet XIX.Chr.”J” Osztály,
hajléktalan- Tbc és chr.légzésielégtelen-szenvedélybeteg ellátás
99. Tóth Zita Ibolya – pedagógus,egyetemi hallgató(mentálhigiénia)
100. Stencinger Noémi – pedagógus, szociális munkás hallgató, szülő
101. Faragó Renáta – szociológus egyetemi hallgató
102. Bakos Judit, pedagógus, egyetemi hallgató
103. Botás Betti, újságíró, szociológus hallgató, junior kommunikáció tervező
104. Rontó Ágnes -gyógyszerész
105. Lukácsné Katavits Kitti – családgondozó
106. Garabás Zita – munkavállalási tanácsadó, oktató, szociális munkás hallgató
107. dr. Kolozsi Béla – pszichiáter szociológus
108. Bajai Attila – zenész
109. Békési Tímea – addiktológiai konzultáns
110. Füzesi Szilvia – projektkoordinátor
111. Papp Éva Mária – addiktológiai referens, szociális munkás
112. Szél Zoltán programtervező – matematikus
113. Rummel Izabella – esztéta, rádiós szakember
114. Csaplár Tamás – Tanuló
115. Reményi Csaba – szociális munkás, addiktológiai konzultáns
DrogPont – Mosonmagyaróvár
116. Busa Csilla – szociológus
117. Nagy Attila – tanuló
118. Kálóczi Andrea – addiktológiai konzultáns
119. Posta János – szociológus, INDIT Közalapítvány
120. Csicser Pista – egyetemi hallgató
121. Zsoldos Andrea – szakmai vezető, INDIT Közalapítvány „Tükör”, Somogy Megyei 122. Drogambulancia és Kaposvár Szenvedélybetegek Nappali Ellátója
123. Vizhányó Dóra – tanuló
124. Mráz Sándor Zoltán – szociálpolitikus, ADELANTE ALAPÍTVÁNY elnöke
125. Juhász Péter, kommunikációs szakember
126. Dr. Fazekas Tamás, ügyvéd
127. Dr. Látrányi Erik, ügyvéd
128. Szenczy István – Utcafront mobil tűcsere program vezető
129. Oroszi Viktor – szellemi szabadfoglalkozású
130. Rák Kálmán – programozó
131. Kónya Ágnes – nevelőtanár
132. Koller Zoltán- Tanuló
133. Olejnyik Attila – informatikus
134. Nagy Csaba – egyetemi hallgató
135. Bede Mátyás – egyetemi hallgató
136. Huszár Marietta – szociális munkás
137. Galács Attila – Foglalkozása – Kalóz
138. Pusztainé Mészáros Viktória – pszichológus, szociáis munkás
139. Horváth Benedek- szociális munkás
140. Balogh Beatrix, szociális munkás hallgató
141. Ráduly Attila – Tanuló – Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Online Growshop/Hempshop
adminisztrátor
142. Kaiber Henrik
143. Komenczi Bálint – szociológus
144. Fajó Ádám – Költő
145. Szakály Petra tanuló
146. Dávid Anikó művelődésszervező
147. Kónya Ági – anya, pedagógus
Széljegyzetek – 2023.09.29.
Joseph Goldstein, meditációs tanító és író számolt be róla, hogy amikor fiatalon Indiába látogatott és meditációt tanult, hónapokon keresztül egyfajta kegyelmi állapotba került. A testét könnyűnek, fényesnek és légiesnek érezte, az elméjét tágasnak és térszerűnek. Két lábbal a föld fölött járkált. Aztán amikor hazatért Amerikába, belemerült a hétköznapi feladataiba, és ez az élmény megszűnt. Alig várta, hogy visszatérjen Indiába, hogy újra átélje.
Amikor azonban visszament Indiába, és újra egy meditációs elvonuláson vett részt – bosszankodva vette észre, hogy nem képes újra elérni azt az testi-lelki nyugalmi állapotot, amit régen. A teste sötétnek, feszültnek és ólomsúlyúnak tűnt, elméjét pedig folyamatosan nyomasztotta, hogy vajon mit csinál rosszul. Két évig igyekezett, hogy újra megtalálja az elveszett kegyelmi állapotot – amíg aztán rájött arra, hogy ez a két év elvesztegetett idő volt.
Szenvedését egyre csak dagasztotta az a ragaszkodás, amit egy elmúlt állapottal szemben táplált. És ahelyett, hogy görcsösen próbálná elérni a könnyű, légies és fényes test-élményt – valójában neki most ezzel az ólomsúlyú test-élménnyel volt dolga. Ebben a testben kellett tudatosan jelen lennie és abba kellett hagynia a harcot. És amint ezt elfogadta, kikerült a holtpontról. Nem tért vissza soha a korábbi fény-test élményhez, de egy más, érettebb állapotba jutott el.
„Ez az egyik legnagyobb akadály,” mondja. „Ragaszkodni egy múltbeli állapotunkhoz olyan, mintha egy holttestet cipelnénk és hordoznánk körbe. A múltbeli tapasztalt megszűnt. Engedjük el, és nyíljunk meg az élménynek, amiben vagyunk.” Nem tudjuk, hová fog vinni minket, de ez így van jól.
Bizonyára nagyon sokan vagyunk, meditálók és nem meditálók, akik tudnak azonosulni ennek a bölcsességével. Akik tapasztaltuk magunk is, hogy a múltban volt egy olyan időszak, ami különösen kellemes volt számunkra – vagy esetleg idővel, visszanézve szépítettük meg. És rengeteg frusztrációt, bosszúságot és szomorúságot okozunk saját magunknak azzal, hogy próbáljuk visszahozni – vért izzadva megtalálni a körülményeknek és a belső késztetéseknek azt a finom együttállását. De ez meddő kísérlet, ami kudarcra – és szenvedésre van ítélve. Mert minden, ami keletkezett, elmúlik. Ha nem engeded el, az bizony olyan, mintha egy holttestet hordoznál: a múlt hulláját.
Ha krízisben vagy, ha úgy érzed, hogy a világ kibillent a sarkaiból, és hogy a jelen sivár és fájdalmas, ne próbálj kényszeresen visszatérni ahhoz, ami elmúlt. A vélt vagy valós harmóniához, amit elvesztettél. Az egyetlen út nem vissza, hanem keresztül vezet. Próbáld megérteni, mi dolgod van azzal az élménnyel, ami van. Nyílj meg neki – légy benne jelen. Még ha fájdalmas és félelmetes is. Lásd meg benne, hogy keletkezik és elmúlik ez is. És akkor elveszíti delejes hatalmát fölötted.
(notes to myself)
Építőek az írások a Drogriporteren? Akkor kérlek, segíts Te is építeni az oldalt, és támogasd a munkám: https://drogriporter.hu/tamogass/
kép: Henrik Arrestad
Széljegyzetek – 2023.09.11.
Aki ismeri a Buddha életének történetét, az rögtön rájön arra, hogy ez a szobor még a megvilágosodása előtti állapotában ábrázolja a Buddhát. Abban az időszakban, amikor már elhagyta a palotát, ahol ifjú éveit apja jóvoltából teljes elszigeteltségben és gondtalanságban töltötte. Beállt az erdei remeték közé, és abban reménykedett, hogy a teljes önmegtagadás, a test sanyargatása (aszketizmus) fogja a számára elhozni a megvilágosodást.
Tévedett.
A test megtagadása éppen olyan tévútnak bizonyult, mint az érzéki élvezetekben való teljes elmerülés. Végül rádöbbent arra, hogy a szenvedéseinek az oka nem a test szükségleteinek kielégítésében rejlik. Hanem a sóvárgásban, amellyel kényszeresen ragaszkodott a múlandó dolgokhoz és ezekhez kötötte a boldogságát.
A legenda szerint a folyó partján hallotta, ahogy valaki lanton játszik, és megértette, hogy a húr nem lehet se túl feszes, se túl laza ahhoz, hogy harmonikus dallamot adjon ki. Így jutott el a középút tanításához: a két szélsőség, az önsanyargatás és az érzékiség, az aszketizmus és a hedonizmus között meg kell találni a mértékletességet.
Azt hiszem, soha a világtörténelem során nem volt még olyan nehéz megtalálni a Közép Utat, mint éppen a 21. századi fogyasztói társadalmakban. Nap mint nap ezernyi ingerrel bombáznak bennünket, hogy felkeltsék a sóvárgásunkat olyan dolgok iránt, amikre úgy istenigazából egyáltalán nincs szükségünk a boldogsághoz. Figyelmünket folyamatosan megosztják, elterelik. A vágyainkat és a valós szükségleteinket széles szakadék választja el. Mi több, gyakran éppen a saját vágyaink kielégítése, amitől szabadságot remélünk, válik eszközzé arra, hogy kontrolláljanak bennünket. És ami a Buddha számára több ezer éve még középút volt – az a mai ember számára már önsanyargatásnak tűnik.
Sokan azt remélik, hogy visszaforgathatják a történelem kerekét a múltba. Egy régi, egyszerűbb élethez. Ezért megtagadnának szinte mindent, amit a modern technikai civilizáció és a felvilágosodás hozott a számunkra. Szerintem nincs visszaút. Olyan ez, mint egy rossz trip: csak úgy tudsz belőle kimászni, ha keresztülvergődsz rajta, visszafordulni nem lehet.
Meg kell találnunk a mi Középső Utunkat itt a 21. században. Egyéni és kollektív, társadalmi szinten egyaránt. A túlfogyasztás, a korlátlan növekedés és a visszafejlődés és pangás szélsőségei között a mértékletes, fenntartható fejlődés útját. A szemellenzős tilalmak és a korlátlan szabadkereskedelem között az okos szabályozást. Az agresszív nacionalizmus és a gyökértelen kozmopolitizmus között a befogadó patriotizmust. A bigott vallási fanatizmus és a cinikus materializmus között egy érett, nyitott spiritualitást.
(notes to myself)
Családi lap 2006. április 2. Kábuló tizenévesek (A Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
A „Kábuló tizenévesek” című cikk (Családi lap 2006. április 2.) bár vitathatatlanul jó szándékú és sok hasznos információt tartalmaz, néhány állítása pontosításra szorul. A legfrissebb, 2003-mas felmérések szerint országosan a 16 évesek 16,2%-a próbált életében valaha kábítószert, a gyakorisági adatok arra utalnak, hogy a fogyasztás csupán néhány alkalomra korlátozódik, hat vagy több alkalommal próbált valamilyen tiltott szert a fiatalok 6,3%-a. Budapesten a számok jóval magasabbak, (a 11-12. évfolyamos középiskolások 47,5%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, a vizsgálatot megelőző évben 33,1%, hónapban pedig 18,4%)[1] de nem 80% az életprevalencia, mint ahogy a cikk írja.
Hogy a dealerek iskolák körül ólálkodva „etetnék be” a gyermekeket kábítószerrel, egy olyan mítosz, amelyre a mai napig nincs bizonyíték. A Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem Viselkedéskutató Központja által 2001-ben – Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála vezetésével – lefolytatott vizsgálat tanúsága szerint a fiatalok döntő többsége az első adagot a barátjától, ismerősétől kapja.
A kábítószer, gyógyszer, alkohol, dohány fogyasztásával járó kockázatokról ugyanakkor valóban nagyon fontos beszélni. A károk szelektív és túlzó bemutatása viszont nem hogy nem hatásos, de a megelőzés céljával ellentétes eredményre vezet. Önmagában a pszichoaktív szerekkel való kísérletezés jelenleg bűncselekmény, de nem kóros viselkedés. Nagyon fontos megkülönböztetni a pszichoaktív szerek alkalmi, rekreációs, bizonyos eseményekhez kötött fogyasztását a kényszeres, „függő” használattól. A drogokat kipróbálók döntő többsége nem válik függővé, még rendszeres használóvá se. A rendszeres fogyasztóknak is csak kis hányada tekinthető "problémás" (tehát saját maga, környezete és/vagy a társadalom számára problémákat okozó) használónak.
A cikkben azt írják, hogy „a túladagolás következtében egyre többen fejezik be életüket fiatalon, anélkül, hogy megismerték volna az élet valódi szépségét”. A kábítószer túladagolásban elhunytak száma évek óta stabilan alacsony, tavaly 34-en vesztették életüket illegális szer túladagolása miatt. [2]
Az LSD-vel kapcsolatban olvasható a cikkben, hogy „a szer használója ön- és közveszélyes lehet. Nagyobb adagban halálhoz vezet.” Az LSD nagyon kis mennyiségben hat, egyszeri adagja általában 50-150 mikrogramm. A laboratóriumi állatok felét 12000 mikrogramm LSD öli meg, tehát még az embereknél erős hatást kiváltó 400 mikrogramm is nagyon nagyon messze van a halálos dózistól. [3] Az LSD megfelelő környezetet biztosító orvosi, pszichiátriai alkalmazása biztonságos, ezért is használták betiltásáig sikerrel pszichoterápiában.
A marihuánával kapcsolatban: a hosszútávú erős kannabiszhasználat nem jár olyan súlyos memória, figyelmi és gondolkodási károsodással, mint a krónikus erős alkoholhasználat. [4] A marihuánának valóban van akut rövidtávú memóriát károsító hatása, mely az intoxikáció néhány órájáig tart. A kutatások szerint a tartós marihuána-használat gyengítheti a teljesítményt bonyolult feladatok megoldásában. [5] A marihuána tüdőkárosító hatásának mértéke mind a mai napig viták tárgyát képezi, az amotivációs szindróma létezését pedig az évtizedek alatt elvégzett számos kutatás ellenére sem sikerült igazolni. [6]
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[1] Drog Fókuszpont (2005) 2005-ös ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára „MAGYARORSZÁG” Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról, Drog Fókuszpont 2005 Budapest 23-26. oldal URL: http://www.drogfokuszpont.hu/dfp.web
[2] Drog Fókuszpont (2005) 2005-ös ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára „MAGYARORSZÁG” Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról, Drog Fókuszpont 2005 Budapest 54. oldal URL: http://www.drogfokuszpont.hu/dfp.web
[3] LSD Dosage by Erowid URL: http://www.erowid.org/chemicals/lsd/lsd_dose.shtml
[4] Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16 URL: http://www.ukcia.org/research/AdverseEffectsOfCannabis.pdf
[5] Earleywine (2002): Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004 URL: http://www.szakkonyv.hu/konyv.php?i=7424&k=
[6] uo.
Egy nemes kísérlet kudarca
A TASZ munkatársának a Beszélőben megjelent cikke az amerikai alkoholtilalomról.