A civil delegáltak szerint az új drogstratégia szemlélete elavult, a Btk. szigorítása agyrém, a dizájner drogok mellett pedig az alkoholról is legalább ennyit kéne beszélni
A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) augusztus 25. ülésén Kály-Kulay Károly és Koós Tamás mutatta be az új nemzeti drogstratégia koncepcióját – mindketten annak a tízfős munkacsoportnak a tagjai, amelyet a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda (lefokozása előtt Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) megbízásából állítottak fel a drogstratégia megalkotására. A KKB ülésén a civil szervezetek által delegált tagok élesen bírálták a koncepciót, és az annak megalkotását célzó folyamatot. Rámutattak például, hogy a koncepció szövegét csupán két nappal a KKB ülése előtt ismerhették meg, holott az ügyrend szerint tíz nappal előtte kellett volna elküldeni az anyagot a tagoknak. Két nap nem volt elég ahhoz, hogy érdemileg reagáljanak a szövegre, mindazonáltal néhány általános kritikát megfogalmaztak annak szemléletével kapcsolatban. A kormány képviselői ígéretet tettek arra, hogy a jövőben jobban oda fognak figyelni az időhatárok betartására.
A civilek sérelmezték, hogy az új nemzeti drogstratégia mostani koncepciója – bár névleg gyakran hivatkozik a társadalmi egyeztetés és a tudományos bizonyítékok fontosságára – egyáltalán nem tükrözi a műhelykonferencián elhangzott véleményeket. Sokkal inkább egy zavaros fogalomhasználatú, kulturkampfos hitvallásnak tekinthető, amely tele van a fogyasztói társadalomról, a közmorálról és az azt romboló tényezőkről szóló általános spekulatív fejtegetésekkel. A drogjelenséggel kapcsolatos szemlélete sokkal inkább archaikusnak tekinthető, amely nem tükrözi a nemzetközi drogpolitika elmúlt évtizedeinek tudományos evidenciáit és felismeréseit, nem reflektál a drogjelenség komplexitására, azt sematikusan ábrázolja, a legális és illegális szerek összehasonlítása terén következetlen és hamis képet sugall, a drogfogyasztókról pedig moralizáló és stigmatizáló portrét alkot. Aggasztó, hogy az egészséget sokkal inkább a szermentesség kötelességének semmint a legnagyobb fizikai és lelki jólléthez való jognak fogja fel, az emberi jogokat is kizárólag a szermentesség kontextusában képes tárgyalni. A stratégiát kialakító munkacsoport tagjai is elismerték, hogy a jelenlegi dokumentum sem nem teljes, sem nem egységes – egy kompromisszumot tükröz. A civilek szerint ugyanakkor ez a jelenlegi kompromisszumos koncepció nem felel meg egy drogstratégiával szemben támasztható szakmai és minőségi feltételeknek.
Mint ismeretes, a kormány 2010 decemberi ülésén váratlanul bejelentette, hogy elutasítja a 2009-ben a parlament által megszavazott nemzeti drogstratégiát, amelyet a szakmai intézmények és a civil szervezetek túlnyomó többségének aktív közreműködésével és támogatásával alkottak meg. A KKB civil szervezetek által delegált tagjai akkor tiltakozásul kivonultak a KKB üléséről, majd másnap sajtótájékoztatón tiltakoztak a kormány egyoldalú döntése ellen. A kormány akkor azt állította, hogy a korábbi drogstratégia kialakítása során nem tartottak elég széles körű konzultációt, és ezt orvosolni fogják. Azóta kiderült, hogy emögött az a megfontolás állt, hogy a szakmailag kompetens, területen dolgozó szervezetek körét számos olyan szervezettel hígították fel, amelyek világnézetileg közel állnak ugyan a kormány elképzeléseihez, ugyanakkor nem rendelkeznek tapasztalatokkal és ismeretekkel arról, hogy mi működik a drogpolitikában (így például iskolák, vallási szervezetek, családvédő egyesületek). Még így sem tudta azonban megakadályozni a kormányzat, hogy a civilek nagy többséggel újraválasszák a KKB renitens civil delegáltjait, illetve, hogy a drogstratégia előkészítéséről szóló három regionális műhelykonferencián (pesti, pécsi és debreceni) a kormány álláspontjával szemben erősen kritikus vélemények domináljanak. A kormány szeptemberre ígérte a drogstratégia első vázlatának megjelentetését, majd társadalmi vitára bocsátását a drogstrategia.hu oldalon, amelyet elvileg megnyitnak a nyilvánosság kommentjei számára is.
Akik a parázs vitáról gondoskodtak: a KKB négy civil szervezetek által delegált tagja
A KKB ülésén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) képviselője bemutatta a tárca büntetőjogi szabályozás átalakításáról szóló elképzeléseit. Eszerint az elterelés csődöt mondott, mivel nem képes visszatartó erőt kifejteni a fiatalokra, a büntetőjog elrettentő ereje kiüresedett, ezért arra van szükség, hogy az elterelést csak egyszeri lehetőségként tartsák fent, az ismételten elkövetőkre (értsd: akinél többször is drogot talál a rendőrség) sújtson le a büntetőjog teljes szigora. A büntetőjogi szigorításról parázs vita alakult ki a kormány és a civilek között – a civil delegáltak rámutattak arra, hogy az elterelésnek eredetileg sem volt feladata, hogy “elrettentsen” – sokkal inkább az volt a célja, hogy megóvja a fogyasztókat a kriminalizáció káros hatásaitól és segítse a társadalmi integrációjukat. Vitatták emellett azt is, hogy a büntetőjog általános elrettentő erővel bír a drogfogyasztás terén, rámutatva, hogy sehol a világon nem járt a drogfogyasztás csökkenésével, ha szigorították a törvényt – többek között Magyarországon sem, ahol az 1999-es szigorítás után is nagyarányú növekedést figyelhettünk meg a drogfogyasztásban, ráadásul jelentősen csökkent az önkéntes kezelésre jelentkező fiatalok száma. A civil delegáltak szerint a büntetőjog reformjára valóban szükség van – de azt sokkal inkább a drogfogyasztást szabálysértéssé nyilvánító törvénytervezet szolgálná, mint a szigorítás. Az igazságügyi tárca őszre ígérte a Btk. kábítószerrel kapcsolatos szakaszait érintő módosító javaslatának társadalmi vitára bocsátását.
A harmadik jelentős téma a médiát és a közvéleményt izgalomban tartó dizájner drogok témája volt. A bizottság túlnyomó többsége támogatta a Kábítószer Listák Szakbizottsága (KLSZ) javaslatát, amely a jövőben a büntetőjogon kívüli szabályozással helyezné ideiglenes listára és vonná ki az új szereket a forgalomból. Mindazonáltal még az ősszel számíthatunk rá, hogy hat új drog kerül tiltólistára, és ezeknek a csekély mennyiségben történő tartása is bűncselekmény lesz. Civil oldalról felvetődött, hogy a kormánynak nem kizárólag a kínálatcsökkentés oldaláról kellene megközelítenie ezt a témát – éppen ennyi hangsúlyt kellene adni a hiteles tájékoztatásnak, a prevenciónak és a problémás szerhasználók ellátásának is. A civilek erről egy részletes javaslatcsomagot fognak letenni az asztalra. A hiteles tájékoztatáshoz természetesen szükség lenne megbízható adatokra is, ezekhez pedig ki kellene bővíteni a drogbevizsgáló rendszert oly módon, hogy az ellátóhelyek kliensei által beszolgáltatott drogok laboratóriumi vizsgálatára is mód nyíljon – erre a kormányzat is nyitottnak mutatkozott. A KKB határozatot hozott arról, hogy a össze kell hívni a régóta nem ülésező jogi szakbizottságot, hogy tárgyalja meg a jogi feltételek kialakítását.
Nagy vitát váltott ki Topolánszky Ákos civil delegált (az első Fidesz-kormány alatt helyettes államtitkár) azon felvetése, hogy vajon ha a listák szakbizottsága tárgyalja az olyan bizonytalan károkat okozó dizájner drogok listára vételét, mint a 4-FA vagy a methylone, akkor vajon miért nem foglalkozik a társadalom számára jóval nagyobb ártalmat okozó legális drogok, az alkohol vagy dohány listára vételével. Egyes ellenvélemények szerint az alkohol és a dohány hatásait már ismerjük, azokkal a társadalom megtanult élni – míg a dizájner szerek hatásait nem ismerjük, és nem tudhatjuk, hogy évtizedek múltán hány fiatal fog meghalni vagy mebetegedni azok fogyasztása miatt. Erre válaszként elhangzott, hogy a dohányzás hatásai valóban ismertek, és fel is vannak tüntetve a cigarettás dobozokon: “A dohányzás halált okoz”. Ennél nagyobb egészségügyi ártalmai pedig egy drognak nem nagyon lehetnek, a dohányzás jelenleg is az elsőszámú halálokok közé tartozik. 1961-ben az ENSZ politikai döntést hozott arról, hogy a dohányt és alkoholt nem veszi listára, míg a kannabiszt például igen – és ennek a döntésnek a gazdasági érdekekhez több köze volt, mint a tudományos bizonyítékokhoz. Az állam képmutató módon szemet húny a dohány- és alkohollobi nyomulása felett, míg kriminalizálja a fűszívó fiatalokat. A civilek szerettek volna foglalkozni a dohánylobbi által a költségvetésből kiemelt 20 milliárd forint kérdésével is – azonban a KKB elnöksége szerint ez a kérdés nem tartozik a bizottság illetékességi körébe.
Sárosi Péter
