• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Parázs viták a kormány drogügyi tanácsadó szervének ülésén

Szerző: Péter Sárosi | augusztus 28, 2011

Tweet

A civil delegáltak szerint az új drogstratégia szemlélete elavult, a Btk. szigorítása agyrém, a dizájner drogok mellett pedig az alkoholról is legalább ennyit kéne beszélni

A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) augusztus 25. ülésén Kály-Kulay Károly és Koós Tamás mutatta be az új nemzeti drogstratégia koncepcióját – mindketten annak a tízfős munkacsoportnak a tagjai, amelyet a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda (lefokozása előtt Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) megbízásából állítottak fel a drogstratégia megalkotására. A KKB ülésén a civil szervezetek által delegált tagok élesen bírálták a koncepciót, és az annak megalkotását célzó folyamatot. Rámutattak például, hogy a koncepció szövegét csupán két nappal a KKB ülése előtt ismerhették meg, holott az ügyrend szerint tíz nappal előtte kellett volna elküldeni az anyagot a tagoknak. Két nap nem volt elég ahhoz, hogy érdemileg reagáljanak a szövegre, mindazonáltal néhány általános kritikát megfogalmaztak annak szemléletével kapcsolatban. A kormány képviselői ígéretet tettek arra, hogy a jövőben jobban oda fognak figyelni az időhatárok betartására.

Olvasd el az új nemzeti drogstratégia tervezetét (ez már egy kiegészített anyag, nem az, amit a KKB tárgyalt)!

A civilek sérelmezték, hogy az új nemzeti drogstratégia mostani koncepciója – bár névleg gyakran hivatkozik a társadalmi egyeztetés és a tudományos bizonyítékok fontosságára – egyáltalán nem tükrözi a műhelykonferencián elhangzott véleményeket. Sokkal inkább egy zavaros fogalomhasználatú, kulturkampfos hitvallásnak tekinthető, amely tele van a fogyasztói társadalomról, a közmorálról és az azt romboló tényezőkről szóló általános spekulatív fejtegetésekkel. A drogjelenséggel kapcsolatos szemlélete sokkal inkább archaikusnak tekinthető, amely nem tükrözi a nemzetközi drogpolitika elmúlt évtizedeinek tudományos evidenciáit és felismeréseit, nem reflektál a drogjelenség komplexitására, azt sematikusan ábrázolja, a legális és illegális szerek összehasonlítása terén következetlen és hamis képet sugall, a drogfogyasztókról pedig moralizáló és stigmatizáló portrét alkot. Aggasztó, hogy az egészséget sokkal inkább a szermentesség kötelességének semmint a legnagyobb fizikai és lelki jólléthez való jognak fogja fel, az emberi jogokat is kizárólag a szermentesség kontextusában képes tárgyalni. A stratégiát kialakító munkacsoport tagjai is elismerték, hogy a jelenlegi dokumentum sem nem teljes, sem nem egységes – egy kompromisszumot tükröz. A civilek szerint ugyanakkor ez a jelenlegi kompromisszumos koncepció nem felel meg egy drogstratégiával szemben támasztható szakmai és minőségi feltételeknek.

Mint ismeretes, a kormány 2010 decemberi ülésén váratlanul bejelentette, hogy elutasítja a 2009-ben a parlament által megszavazott nemzeti drogstratégiát, amelyet a szakmai intézmények és a civil szervezetek túlnyomó többségének aktív közreműködésével és támogatásával alkottak meg. A KKB civil szervezetek által delegált tagjai akkor tiltakozásul kivonultak a KKB üléséről, majd másnap sajtótájékoztatón tiltakoztak a kormány egyoldalú döntése ellen. A kormány akkor azt állította, hogy a korábbi drogstratégia kialakítása során nem tartottak elég széles körű konzultációt, és ezt orvosolni fogják. Azóta kiderült, hogy emögött az a megfontolás állt, hogy a szakmailag kompetens, területen dolgozó szervezetek körét számos olyan szervezettel hígították fel, amelyek világnézetileg közel állnak ugyan a kormány elképzeléseihez, ugyanakkor nem rendelkeznek tapasztalatokkal és ismeretekkel arról, hogy mi működik a drogpolitikában (így például iskolák, vallási szervezetek, családvédő egyesületek). Még így sem tudta azonban megakadályozni a kormányzat, hogy a civilek nagy többséggel újraválasszák a KKB renitens civil delegáltjait, illetve, hogy a drogstratégia előkészítéséről szóló három regionális műhelykonferencián (pesti, pécsi és debreceni) a kormány álláspontjával szemben erősen kritikus vélemények domináljanak. A kormány szeptemberre ígérte a drogstratégia első vázlatának megjelentetését, majd társadalmi vitára bocsátását a drogstrategia.hu oldalon, amelyet elvileg megnyitnak a nyilvánosság kommentjei számára is.


Akik a parázs vitáról gondoskodtak: a KKB négy civil szervezetek által delegált tagja

A KKB ülésén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) képviselője bemutatta a tárca büntetőjogi szabályozás átalakításáról szóló elképzeléseit. Eszerint az elterelés csődöt mondott, mivel nem képes visszatartó erőt kifejteni a fiatalokra, a büntetőjog elrettentő ereje kiüresedett, ezért arra van szükség, hogy az elterelést csak egyszeri lehetőségként tartsák fent, az ismételten elkövetőkre (értsd: akinél többször is drogot talál a rendőrség) sújtson le a büntetőjog teljes szigora. A büntetőjogi szigorításról parázs vita alakult ki a kormány és a civilek között – a civil delegáltak rámutattak arra, hogy az elterelésnek eredetileg sem volt feladata, hogy “elrettentsen” – sokkal inkább az volt a célja, hogy megóvja a fogyasztókat a kriminalizáció káros hatásaitól és segítse a társadalmi integrációjukat. Vitatták emellett azt is, hogy a büntetőjog általános elrettentő erővel bír a drogfogyasztás terén, rámutatva, hogy sehol a világon nem járt a drogfogyasztás csökkenésével, ha szigorították a törvényt – többek között Magyarországon sem, ahol az 1999-es szigorítás után is nagyarányú növekedést figyelhettünk meg a drogfogyasztásban, ráadásul jelentősen csökkent az önkéntes kezelésre jelentkező fiatalok száma. A civil delegáltak szerint a büntetőjog reformjára valóban szükség van – de azt sokkal inkább a drogfogyasztást szabálysértéssé nyilvánító törvénytervezet szolgálná, mint a szigorítás. Az igazságügyi tárca őszre ígérte a Btk. kábítószerrel kapcsolatos szakaszait érintő módosító javaslatának társadalmi vitára bocsátását.

A harmadik jelentős téma a médiát és a közvéleményt izgalomban tartó dizájner drogok témája volt. A bizottság túlnyomó többsége támogatta a Kábítószer Listák Szakbizottsága (KLSZ)  javaslatát, amely a jövőben a büntetőjogon kívüli szabályozással helyezné ideiglenes listára és vonná ki az új szereket a forgalomból. Mindazonáltal még az ősszel számíthatunk rá, hogy hat új drog kerül tiltólistára, és ezeknek a csekély mennyiségben történő tartása is bűncselekmény lesz. Civil oldalról felvetődött, hogy a kormánynak nem kizárólag a kínálatcsökkentés oldaláról kellene megközelítenie ezt a témát – éppen ennyi hangsúlyt kellene adni a hiteles tájékoztatásnak, a prevenciónak és a problémás szerhasználók ellátásának is. A civilek erről egy részletes javaslatcsomagot fognak letenni az asztalra. A hiteles tájékoztatáshoz természetesen szükség lenne megbízható adatokra is, ezekhez pedig ki kellene bővíteni a drogbevizsgáló rendszert oly módon, hogy az ellátóhelyek kliensei által beszolgáltatott drogok laboratóriumi vizsgálatára is mód nyíljon – erre a kormányzat is nyitottnak mutatkozott. A KKB határozatot hozott arról, hogy a össze kell hívni a régóta nem ülésező jogi szakbizottságot, hogy tárgyalja meg a jogi feltételek kialakítását.

Nagy vitát váltott ki Topolánszky Ákos civil delegált (az első Fidesz-kormány alatt helyettes államtitkár) azon felvetése, hogy vajon ha a listák szakbizottsága tárgyalja az olyan bizonytalan károkat okozó dizájner drogok listára vételét, mint a 4-FA vagy a methylone, akkor vajon miért nem foglalkozik a társadalom számára jóval nagyobb ártalmat okozó legális drogok, az alkohol vagy dohány listára vételével. Egyes ellenvélemények szerint az alkohol és a dohány hatásait már ismerjük, azokkal a társadalom megtanult élni – míg a dizájner szerek hatásait nem ismerjük, és nem tudhatjuk, hogy évtizedek múltán hány fiatal fog meghalni vagy mebetegedni azok fogyasztása miatt. Erre válaszként elhangzott, hogy a dohányzás hatásai valóban ismertek, és fel is vannak tüntetve a cigarettás dobozokon: “A dohányzás halált okoz”. Ennél nagyobb egészségügyi ártalmai pedig egy drognak nem nagyon lehetnek, a dohányzás jelenleg is az elsőszámú halálokok közé tartozik. 1961-ben az ENSZ politikai döntést hozott arról, hogy a dohányt és alkoholt nem veszi listára, míg a kannabiszt például igen – és ennek a döntésnek a gazdasági érdekekhez több köze volt, mint a tudományos bizonyítékokhoz. Az állam képmutató módon szemet húny a dohány- és alkohollobi nyomulása felett, míg kriminalizálja a fűszívó fiatalokat. A civilek szerettek volna foglalkozni a dohánylobbi által a költségvetésből kiemelt 20 milliárd forint kérdésével is – azonban a KKB elnöksége szerint ez a kérdés nem tartozik a bizottság illetékességi körébe.

Sárosi Péter

Kategória: Hírek Drogok: Alkohol

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter