Elhunyt Raphael Mechoulam, a kannabisz hatóanyagának felfedezője
A 60-as évek elején Raphael Mechoulamot elkapták egy Tel Avivból Rehovotba közlekedő buszon, amint 5 kilogram „kitűnő minőségű csempészett libanoni hasist” vitt a táskájában. Mechoulamnak nem az volt a célja, hogy elszívja vagy eladja a kannabisz növény gyantjáját (ezt nevezik hasisnak). Tudományos kutatás céljából szerette volna felhasználni. Bár kiderült, hogy a kutató egy sor törvényt megsértett, szerencsére nem zárták börtönbe: mi több, a jövőben a rendőrség és az Egészségügyi Minisztérium engedélyével szerezhette be a kannabiszt a kutatásaihoz.
És a kutatásai meghozták a várva várt gyümölcsüket: 1964-ben Mechoulam a Héber Egyetem laboratóriumában először azonosította a kannabisz növény fő pszichoaktív hatóanyagát, amit Delta-1-Tetrahidrokannabinoidnak nevezett el (később átnevezték Delta-9-THC-nek).
Mechoulam még szintén a 60-as években izolálta a kannabisz növény másik fontos, nem pszichoaktív hatóanyagát, a kannabidiolt (CBD), ami abban az időben jóval kevesebb figyelmet váltott ki – azóta azonban már egész üzletág épült a CBD-olajak forgalmazására. A következő évtizedekben Mechoulam és más kutatók még több, mint 140 hatóanyagot azonosítottak a kannabisz növényben, ami rendkívül gazdag ebből a szempontból.
Mechoulam tudományos karrierje a 70-es évektől fényesen ívelt felfelé: 1972-ben már professzorrá nevezték ki a Héber Egyetemen, 1979 és 1982 között pedig az egyetem rektora volt. 1994-től az Izraeli Tudományos Akadémia tagjává választotta. Alapítója volt a Nemzetközi Kannabinoid Gyógyászati Egyesületnek (IACM) és a Nemzetközi Kannabinoid Kutató Társaságnak (ICRS).
A 90-es években kutatók azonosították azokat a receptorokat az idegrendszerben (CB1 és CB2), amelyekhez a fű pszichoaktív hatóanyagi kapcsolódnak. Mechoulam és munkatársai tárták fel, hogy az emberi szervezet maga is előállít a kannabisz növény hatóanyagaihoz hasonló anyagokat (ún. endokannabinoidok, anandamide és 2-AG), amelyeknek nagy szerepe van az emberi szervezet bizonyos egyensúly-funkcióinak fenntartásában.
Mechoulam számos kutatást végzett szintetikus kannabionoid gyógyszerek kifejlesztésére, és a gyógyszercégek is ezeket részesítették volna előnyben a természetes növényből készült gyógyszerekkel szemben. Ezek a kutatások azonban eddig nem bizonyultak átütőnek. Egyes gyógyszerek kimondottan a kannabisz-receptorok blokkolásával fejtették ki a hatásukat. Egy ilyen szintetikus étvágycsökkentő gyógyszert, a Rimonabantot, 2008-ban vissza kellett vonni, mert súlyos pszichotikus hatásokat és öngyilkos gondolatokat váltott ki. A szintetikus kannabinoidok kutatási gyógyszerekből kiszabadultak az illegális piacra.
Mechoulam professzornak elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a tudományos közösség érdeklődése a kannabisz gyógyászati felhasználása felé fordult. Még a 80-as években feltárta a CBD eredményességét egyes, a hagyományos kezelésnek ellenálló epilepsziás betegeknél. (Azóta az Epidiolex néven törzskönyvezték az első CBD-alapú epilepszia-gyógyszert.)
Élesen kritizálta az Egyesült Államok szigorú kannabisz-politikáját, amely hosszú évtizedekre ellehetetlenítette a kannabisszal kapcsolatos kutatásokat. Egy 2017-es interjúban nevetségesnek nevezte, hogy egy olyan kis országban, mint Izrael, több klinikai vizsgálat folyhat a gyógyászati kannabiszról, mint az USA-ban, ahol a szövetségi hatóságok ezt megnehezítik. Másrészről ugyanakkor kritizálta azokat a vállalkozókat is, akik a megfelelő klinikai vizsgálatok elvégzése nélkül „gyógyszerként” hirdették a saját kannabisz-alapú termékeiket. Szerinte a kannabisz-alapú gyógyszereknek is ugyanazt az utat kell végigjárniuk, mint minden más gyógyszernnek.
Ha fontosnak tartod a hiteles tájékoztatást ezekben a témákban, kérünk, támogasd a Drogriportert egy havi rendszerességű adománnyal: https://drogriporter.hu/tamogass/
