Ma abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy meginterjúvolhattuk Angela Constance-t, a Skót Drogügyi Minisztert (a képen balról a második) az ENSZ Kábí­tószerügyi Bizottságának ülésén. Bizony: Skóciának ilyen is van. Külön minisztert neveztek ki a drogügyek koordinálására két éve. Méghozzá nem üres kézzel: 50 millió fontos (!) költségvetéssel (21 milliárd forint). Nálunk még egészségügyi meg szociálisügyi miniszter sincsen. 40 ember dolgozik csak a skót drogkoorniáción, pedig Skócia nem is független ország, csak az Egyesült Királyság része. A másik hölgy a miniszter mellett Alison Crocket, régi ismerős, aki ugyenebben a minisztériumban dolgozik az egyik részleg vezetőjeként, aminek a feladata: a holisztikus szemlélet és gyakorlat megteremtése. Magyarul azért felel, hogy a szerhasználattal összefüggő problémák, mint a lakhatás, a fertőzések, a függőségek, a nemi egyenlőtlenségek, a munkanélküliség stb., ne külön-külön, hanem együtt, közös szemléletben legyenek kezelve. Összeköti azokat a pontokat, amelyek a legtöbb ország töredezett ellátórendszerében elszigetelten működnek egymással. Szerintem zseniális megközelí­tés. Hogy miért veszik ilyen komolyan a skótok a drogpolitikát? 2013 után meredeken emelkedni kezdett a drogtúladagolásos halálesetek aránya. A kormány felismerte, hogy ez főleg nem rendészeti kérdés, és szigorkodással csak rontani lehet a helyzeten. Ezért az elmúlt években elkezdtek komolyan befektetni az emberi életek javí­tásába – az emberekbe. Az absztinenciát célzó programok mellett elkezdték fejleszteni az ártalomcsökkentést is, hamarosan valószí­nűleg megnyí­lhatnak az első felügyelt drogfogyasztói helyiségek (ha Westminster nem görget akadályokat). Frissí­tő élmény egy olyan kormánypolitikussal beszélni, aki nem csak tisztában van a droghelyzettel az országában, és nem csak tudja, hogy mit kell tenni – de tényleg mindent elkövet azért, hogy a lehetséges keretek között meg is tegye, amit kell. És rendelkezik ehhez a megfelelő pénzkerettel és felhatalmazással. Sokat tanulhatnánk erről idehaza.