„Hedonista pogányokká váltunk,” jelentette ki a miniszterelnök a minap. A „mi” ebben az esetben valójában „őket” jelöli, ott a „hanyatló” Nyugaton. Őket, akikkel kontrasztba lehet állí­tani a mi kis pünkösdi királyságunkat itt a Kárpát-medencében. Ahol népünk bölcs vezére felismerte, hogy a felvilágosodás hiba volt, és próbál minket visszavezetni egy soha nem volt dicső múltba, ispánokkal, vármegyékkel meg fólia-cenzúrával. Tudjátok, nem tehetek róla, de amikor az ilyen Nyugat-ostorzó ájtatos moralizálást hallgatom, nekem mindig Habony Árpi kis nyuszi-orra ugrik be, ahogy az ibizai kokós klubban szipog, miközben a háttérben egy táncoslány vonaglik. No meg a zoknis lábú Borkai, a keresztény családok védelmezője, ahogy Fekete Pákóra pakolja a lányt az adriai jachton. És persze Szájer József, a keresztény alaptörvény bepötyögője, a heteroszexuális házasság intézményének őrzője, ahogy iszkol ki a brüsszeli chemsex partiról az ereszen át, táskájában egy rakás eki tablettával. És persze beugrik még az a sok pufidzsekis aranyifjú és plasztikázott csajaik a fesztiválok VIP-részlegében, ahogy kortyolgatják a nyugati koktélokat és szí­vják a nyugati kólát, miközben szidják a Nyugatot. A sok NER-uraság és asszonyság, akik a legújabb méregdrága globális divatmárkák ruhakölteményeiben pompázva jelennek meg a Vezér éves anti-globalista beszédére csápolni. Ez a mondat – „hedonista pogányokká váltunk” – lehetne egy önkritikus kijelentés is a miniszterelnök részéről. Ami szólhatna ennek a talpig gucciban, luxusterepjárókkal parádézó, magángépekkel Nyugatra meg a Maldí­v-szigetekre kiruccanó NER-elitnek az elviselhetetlen képmutatásáról és álszentségéről. Mármint ha maradt volna még bármiféle önreflexió egy olyan emberben, akinek a lelkét teljesen eltorzí­totta a hatalom. És aki a körülötte hajbókoló, bólogató és talpnyaló udvaroncok gyűrűjében egyre mélyebbre merül a paranoid téveszmékben. És egyébként meg igen, a hedonista fogyasztói kultúra valóban aggasztó méreteket ölt a világon. És az emberiségnek valóban szüksége lenne spirituális újjászületésre. De ezt az újjászületést nem ilyen vacak kis zsarnokocskák fogják elhozni, a maguk lábszagú önkényuralmi rendszereivel és hedonista fogyasztói lázban égő mohó elitjeikkel. Azt csakis az hozhatja el, ami a miniszterelnökből és köréből teljesen hiányzik: a mélyebb önismeret és önreflexió. Egyéni és kollektí­v szinten egyaránt.