„Minden mérkőzés addig tart, amí­g meg nem nyerjük!” – í­gy hangzik „Magyarország hét törvényének” egyike, amit a miniszterelnök szerint fel kell vésnünk „Magyarország tartóoszlopaira oly’ élesen, hogy többé egyetlen nemzedék se tudja levenni róla a szemét.” Milyen tetszetős – és mennyire hí­g bölcsesség ez. A törtető arrogancia igazsága. Azoknak az igazsága, akik szerint az élet egy zéró-összegű játszma, amiben vagy eltaposol, vagy eltaposnak. Egy focimeccs, ahol a győzelemért mindent fel lehet és kell áldozni. Jaj annak az országnak, amelynek az élére olyan emberek kerülnek, akik nem tudnak veszí­teni. Akik minden helyzetből csak és kizárólag nyertesen akarnak kikerülni. És szerencsés az ország, amelynek a nagyjai tudnak veszí­teni azért, hogy az ország nyerjen. Ehhez kell igazi erő, méltóság – és bátorság. „A világon a legbátrabb emberek azok, akik tudják, hogyan kell veszí­teni,” mondta Szongcsol koreai Zen-mester. (notes to myself)