Ez a kedvencem: „tud a gondokról, de még tovább eszkalálná őket”  Tudjátok a legdühí­tőbb ebben az egész borzasztóan cinikus hecckampányban mindig az, hogy pontosan azzal vádolják meg az ellenfeleiket, amiben valójában ŐK Bő°NŐSEK. Tudnak a gondokról, ÉS mindent elkövetnek, hogy tovább rontsanak a helyzeten. Ahelyett, hogy támogatnák a segí­tő szakembereket, inkább azokat gáncsolják, akik legalább tesznek valami hasznosat. Nem elég, hogy nincs nemzeti drogstratégia, ők a szakma bevonásával készí­tett budapesti drogstratégiát ekézik. Lenullázták az addiktológiai ellátórendszer pénzügyi támogatását, eközben tí­zmilliókat költenek lejárató videókra és politikailag kézivezérelt álcivil szervezeteket hoznak létre közpénz jellegét elvesztett közpénzből. Drogliberalizációval vádolnak, miközben valójában ők liberalizálták az egyik legveszélyesebb keménydrogot, a pálinkát. Hazudnak éjjel, hazudnak nappal. Hogy Szilszakállt idézzem A gyűrűk urából: nincs az a tünde, ent vagy ember nyelvi szitok, mi ráillene ekkora aljasságra. Sajnos nap mint nap tapasztalom, hogy sokan még mindig nem értik, mi folyik itt. Azt hiszik, hogy itt valami komoly ideológiai megfontolások vagy szakpolitikai elvek munkálkodnak a háttérben. Sok civil és szakember abban reményedik, hogy majd levelekkel, petí­ciókkal, tárgyalással meggyőzhetik a kormánypolitikusokat az igazukról. Ez azt feltételezné, hogy mondjuk a kormány drogügyi ténykedése (drogpolitikának nem nevezném) mögött valamiféle hiteles érdeklődés van a drogproblémák iránt. Ébresztő: nincs ilyen! Az a szomorú igazság, hogy Magyarországon nincs felelős kormányzás – amit a márciusi ifjak is követeltek. Ehelyett blöffkormányzás van. Itt nincsenek tények, bizonyí­tékok, elvek – itt csak érdekek vannak. Kereszténység, család, nemzet – ezek mind-mind csak cukormáz. Egy elképesztően dörzsölt és cinikus szervezett bűnözői csoport rátelepedett az államra. Nincs közérdek, nincs közjó – itt mindent ezen szervezett bűnözői csoport érdekeinek rendelnek alá. Nincs jóléti állam, helyette van rendőrállam. Megszűnt az oktatási, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi stb. minisztérium – ehelyett mindent átvett a rendőrminiszter, és rákos daganatként burjánzik a kormányzati adminisztrációban a rogáni propagandaminisztérium. Nincs szociálpolitika, itt a szegénység, a hajléktalanság, a drogfüggőség – mind-mind rendészeti kérdés. Itt a hagyományos érdekérvényesí­tési módszerek közül egy csomónak már semmi értelme: itt mindenki ellenség, aki nem tolja a kormányzó elit szekerét teljes lojalitással. Minden veszélyes és gyanús, ami független, ami eredeti, ami kreatí­v. Igen, még akkor is, ha egyébként vállaltan „politikamentes”. Földbe döngölnek, besároznak bárkit, akit veszélyforrásként azonosí­tanak. A szaktudás nem fontos, csak a lojalitás. Akár még egy idomí­tott nyakkendős malacot is kitennének a kirakatba, ha lojálisan el tudná röfögni az aktuális kormányszlogeneket. És ez az egész helyzet, amiben benne vagyunk, nem csak arról szól, hogy van egy rossz a kormányunk. Ennél jóval többről. Sajnos az egész magyar társadalom beteg. Végletesen legyengí­tették az immunrendszerét, eltompí­tották az elméjét, a lelkiismeretét, érzéstelení­tették a legfelháborí­tóbb álszentséggel és képmutatással szemben is. A magyar nép talán még az 50-es években sem volt ennyire lehülyí­tve, mint ma. Hiszen akkor az a hazug rendszer csak terrorral tudott fennmaradni. Ennek a rendszernek meg tömegek tapsolnak, a saját jól felfogott érdekeikkel szemben. Egy szervezett bűnözői csoport gyakorlatilag teljesen leuralta és lerabolta az államot, és folyamatos propagandájának morfium-injekcióival teljesen sakkban tartja az egész magyar társadalmat. Célba veszi azokat, akik a népet ébreszteni akarják, belefullaszt minden értelmes kezdeményezést a rosszindulat mocsarába. Közellenséggé teszi az olyanokat, mint én. De tudjátok mit, NERencek? Lehet ezt csinálni a magyar társadalommal. A történelemből tudjuk, hogy sajnos akár hosszú ideig is lehet hülyére venni, kábí­tani a magyar embereket. Mégis, előbb vagy utóbb, de egyszer minden hazug rezsim megbukik. És eljön a kijózanodás napja, az igazság pillanata. A rendszer bukik – de a ti szégyenetek marad. A ti szégyenetek, akik bármilyen kis csavarnak hittététek is magatokat, bármilyen tetszetős indoklással is, de kiszolgáltátok ezt az egész aljas gépezetet. Nem fogunk felejteni!